Szlovák polgármestert választott a magyar többségű Révkomárom
Több okból tanulságos a november 27-én lebonyolított szlovákiai helyhatósági választások kimenetele a Pozsonyban kormányon lévők és az ellenzéki pártok számára egyaránt. A koalíció gyengébben, a Fico-féle ellenzéki Smer a vártnál jobban szerepelt. A két magyar párt egymás esélyeit rontotta. A függetlenek helyi szintű nagyarányú térnyerése érdemes még említésre, jelezve a pártokból történő kiábrándulás erősödését északi szomszédunknál.
A szlovákiai helyhatósági választásokon közel háromezer polgármestert és több mint 21 ezer helyi képviselőt választott a 4,3 millió arra jogosult szavazó 49,69 százaléka. Országos szinten is feltűnést keltett, hogy Pozsonyban a főpolgármesteri címet először sikerült a baloldalnak megszerezni.
Az eddigi pozsony-ligetfalui (Petrzalka) kerületi polgármester, Milan Ftácnik legyőzte a koalíció által támogatott Magda Vásáryová egykori színésznőt, későbbi diplomatát. (Ftácnik volt egyébként az egyetlen szlovák képviselő, aki a kilencvenes évek közepén az első nyelvtörvény ellen szavazott a pozsonyi parlamentben.) A függetlenként, de a Smer támogatásával indult 54 éves Ftácnik a győzelem bejelentése után azt mondta, valamennyi pozsonyi polgármestere kíván lenni, azoké is, akik nem rá szavaztak. Ezt akár olyan célzásnak is lehet érteni, hogy meg szeretne szabadulni erős patrónusától a Smertől, amely természetesen saját érdemként tünteti fel Ftácnik győzelmét. Minden attól függ, sikerül-e megőriznie azt a pragmatikus, konfliktuskerülő magatartását, amely jellemezte Pozsony-Ligetfalu élén – vélik szlovák elemzők.
A pozsonyi főpolgármester-választás eredményét kommentálva Mikulás Durinda az SDKÚ elnöke is elismerte, hogy Ftácnik eddigi eredményes ligetfalusi polgármesteri tevékenységével nyerte el a fővárosi választók bizalmát. A 45 fős fővárosi képviselő testületben a többséget, összesen 30 mandátumot viszont a jobboldali koalíció szerezte meg, amelyben a Híd–Most párt is részt vesz.
Figyelmet érdemlő fejlemény, hogy Kassán öt év után ismét baloldali jelölt került a városháza élére. Richard Rasi, aki a Fico-kormányban egészségügyi miniszteri posztot töltött be a Smer és a Most-Híd közös jelöltjeként indult a főpolgármesteri posztért.
Egyébként a nyolc szlovákiai kerületi (a magyarországi megye megfelelője) székhely közül hat városban (Besztercebánya, Kassa, Nagyszombat, Pozsony, Trencsény, Zsolna) foglalják el új emberek a polgármesteri széket. Ugyanakkor Nyitrán és Eperjesen a városok eddigi első embereinek szavaztak bizalmat a választók.
“Örömtelinek” nevezte az önkormányzati választások eredményeit Bugár Béla, a Híd elnöke, jóllehet nem titkolta: Dél-Szlovákiában – a Csallóközben – jobb eredményekre számítottak. “Annak dacára, hogy a párt csak másfél éve szerepel a szlovák politikai színtéren, 1300 képviselője, és mintegy 300 polgármestere van, önállóan, vagy koalícióban” – mondta Bugár, aki egyben sajnálta polgármesterjelöltjei dunaszerdahelyi és komáromi vereségét. “Személyesen elszomorít a somorjai (Samorín) eredmény, mivel ott élek” – mondta. (Somorján Bárdos Gábor, a Magyar Koalíció Pártja jelöltje nyert.) A Hídnak 95 önálló polgármesterjelöltje volt, 126 koalíciós, 54 esetben pedig függetleneket támogattak.
Bugár szerint a legjobban Közép- és Kelet-Szlovákiában szerepelt pártja. “Ahhoz, hogy a jövőben jobb eredményeket érjünk el, meg kell találnunk azokat az embereket, akit hitelesek, és akiknek hisznek az emberek” - vázolta a párt jövőképét, egyben kilátásba helyezve, hogy a Híd az eredményekből levonja a megfelelő következtetéseket, és megnevezi a felelősöket.
Az eredmény, melyet a Magyar Koalíció Pártja ért el, jó alap lehet a parlamentbe való visszakerüléshez – értékelte a voksolás kimenetelét Berényi József pártelnök, kiemelve, hogy az MKP javított a júniusi parlamenti választások eredményéhez képest (amikor is kiesett a Nemzeti Tanácsból). Tény, hogy a megszerzett polgármesteri helyek számát (129) tekintve a parlamenten kívüli MKP a negyedik lett, megelőzve a Hidat. Berényi szerint a választás válasz lehet az MKP létjogosultságát megkérdőjelezők számára.
Bugár csak érintőlegesen említette, Berényi hallgatott róla, de a legerősebb visszhangot a felvidéki magyarság körében a révkomáromi önkormányzati választás kimenetele váltotta ki. Itt ugyanis az a fátum esett meg, hogy a 60 százalékos magyar többségű Duna-parti városban szlovák nemzetiségű polgármestert választottak. Szlovákiában közel kéttucat településen sikerült az MKP és a Híd helyi szervezeteinek közös polgármester jelölésében megállapodni (ott ezek győztek is), ám Klapka városában a nevető harmadik, a függetlenként induló, magyarul is kifogástalanul beszélő Anton Marek orvos hódította el a posztot. Révkomárom új polgármestere az eddigi városvezetőt, a Híd parlamenti képviselőjét és polgármesterjelöltjét, Bastrnák Tibort váltja. Az MKP Stubendek Lászlót indította, ő is megelőzte Bastrnákot. Az ottani önkormányzatba viszont a Híd 11, az MKP 6, a függetlenek 8 képviselőt küldhetnek.
A magyar pártok széthúzásának következménye közvetlenül az eredmények nyilvánosságra kerülése után elkeseredett kommentárokat eredményezett az internetes fórumokon. A magyar pártvezetők hangsúlyozottan optimista, de legalábbis bizakodó nyilatkozataival ellentétben akadtak, akik már a nemzethalált, de legalábbis a felvidéki magyarság gyors eltűnését vizionálták. A mérsékeltebbek sem örültek azoknak a kudarcoknak, amelyek a pártviszályok elkerülésével jórészt elháríthatók lettek volna, de nem tekintették tragédiának, hogy egyes településeken a lakosság jobban megbízott egy-egy helyi szlovák politikusban, mint az egymásra kígyót-békát kiabáló magyar indulókban. Mindenesetre Szlovákiában most egyelőre eltehetik a választási urnákat (legközelebb 2013-ban kerül sor újabb, a megyei önkormányzatokról döntő szavazásra), a kialakult helyzetről, annak okairól és a jövőbeni teendőkről törheti a fejét a szlovákiai politikai elit, nemzetiségre való tekintet nélkül.
