Nőnap – a nők napja?

Miről beszélünk? Nőnap. Mi ez? Mi lett belőle száz év alatt? Mivé tették a nők? És a férfiak? Miért van rá szükség? Szükség van rá? Miért ragaszkodnak hozzá, akik elvárják? Miért kérik ki maguknak, akik mást szeretnének? Mondjuk egyenlő jogokat – hiszen ezért kezdődött az egész. Miről szól ma ez a nap? „Hóvirágról”? Vagy a respektről? Miért a hóvirág – mely, mint tudjuk: mérgező! – s hol marad a respekt?

2015. március 8., 23:27

Vajon, miért elégszenek meg nők milliói a kezicsókolomos hóvirágcsokorral, s másutt ezen a napon miért ünneplik a nők saját magukat, vagy éppen saját sikereiket? Március 8 – véletlen – vagy a végtelen? Végtelen sora a női arcoknak – vagy a női harcoknak? Végtelen sora a női sorsoknak – vagy a nők lehetőségeinek? Mi a válaszod? S melyiket választod?


Ennek a napnak reggelén itt is megkapjuk a magunk kis virágát, még az ágyban, a kávé és süti mellé, mint ahogyan a szülinapokon is szokás. Mert az intim zóna itt is ilyen, az nem ismer határokat – noha ezt, máshonnan nézve, másként képzelik. A téma – ugyanaz. A variációk tónusa, színezete – nyilvánvalóan más. Diszkrét, egyszerű, szemérmes, személyes, őszinte. Túl ezen, a kapcsolatokban – hosszú távra mindenképpen – a partneri viszonyra törekszik mindkét fél, hiszen ki szeret alárendelt lenni, ömagával meghasonulni? Nem igazán nyerő – csak idő kérdése, mikor dobja le a fedőt a gőz... S a másikon uralkodás, tán, nem is olyan élvezetes, mint amilyen magányos műfaj.

Az egyensúlynak s a kölcsönös elégedettségnek kedvező partneri viszony egyre inkább nyilvánvaló a privát és a nyilvános téren is. Természetesen másként, más tartalommal. S az sem lényegtelen, hogy általában nem csúszik egybe a privát és a nyilvános. Mert más a társadalmi nem. Más a minőségű. Nagyon furán venné ki magát (maradva a nőnapnál) ha férfikollégák izzadó tenyérrel nyomnának oda egy szál akármit, két puszi kíséretében. Erre igazán nincs szüksége a nőknek. De a férfiaknak sem!... A riporter itt nem Katikázza a politikusnőt, ha a mellette ülő férfit a titulusa megnevezésével szólítja.

A legtöbb svéd nő üdítően magabiztos a nőségében, s egyszemélyben, skizofrénia nélkül képes házicica, macskalány, tigrisanya és rózsaszín (vagy fekete) párduc lenni. Mert tudatosan éli meg s élvezi mindegyik énjét, s nem kér engedélyt egyikhez sem. Arra is ügyel, hogy ne keverje a szerepeket, a helyszínt, az idősíkokat, s hogy ezt mások se tegyék vele.

A nőnap itt a nők ünnepe. Manifest. Íme, ilyenek vagyunk! Sokfélék. Másmilyenek, mint a férfiak, de miért ne lehetnénk egyenlők. Fogadjatok el így és respektáljatok bennünket! A nők nem ülnek a fehérlovas (hóvirágos) hercegre várva – sem mártírként, sem áldozatként, sem csipkerózsikaként. Hanem azt ünneplik március 8-án, amire a leginkább büszkék – vagy azért emelnek szót e napon (cikkekkel, kiállításokkal, előadásokkal, akciókkal), amire a leginkább vágynak.


Arról is szól ez az ünnep, hogy milyenek, vagy milyenek legyenek – a hétköznapok. Mert nagyon elég a szép szavakból! Tavaly ilyenkor – választási év volt – azzal is volt tele a svéd media, milyen válaszokat adnak a parlamenti pártok politikusai a nőknek: Mondd, mit fogtok tenni a nőkért, ha ti nyertek? Mert – privát és nyilvánosan is – nagyon elég a szép szavakból! Hiszen, tudni valamit, de nem aszerint tenni – az egyenlő a semmivel.

A nőnap itt a női szolidaritás napja is (sisterhood) – mert azt tartják: jaj annak, aki nő létére, el akar gáncsolni egy másik nőt! Bármenyire is emancipált ez a társadalom, van még min javítani. Nem feltétlenül egy női párt által, de legyenek ott a nők a döntéshozásban, hisz' rólunk is szól. S szükség van arra is, hogy másokat is bíztassanak, támogassanak, azok, akik nőként elégedettnek érzik magukat a társadalomban.

Tehát: szedd össze magad, lépj előre, húzd ki magad, emeld fel a fejedet és a hangodat! Bátorítsd erre a barátnődet, szomszédasszonyodat és kolléganődet. Légy önmagad!

Valahogy úgy, amint egy nem túl régi nyári filmben (igen-igen, a

MammaMia! csupa svéd zenével)! Mert nem édes nyári koktél volt az, miként több magyar kritikus is írta róla, hanem – a készítői szándéka szerint: nagy vidám női manifest. Majdnem azt írtam: feminista manifest, de ez, mind tudjuk, még szitokszónak számít Magyarországon. Itt Bezzegországban viszont, a nők – a 'szenvtelen' svéd anyák és lányaik, akikkel megtelt a nézőtér, vették a lapot: gondolkodás nélkül felpattantak a moziszékből, s tiszta szívből beleénekeltek-táncoltak a vetítésbe! És te?

Foto: gudrunsjoden.se

Kapcsolódó korábbi cikkeim:

Helyet a nőknek!
Egyenjogúság és gazda(g)ság
Üvegplafon-kampány
Ahol nőnek lenni jó
Amelie

Még több érdekes olvasnivaló a

SVÉDASZTALkínálatában.
.

Tegnap 12:22

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).