Mozaikok az antik fürdők erotikájából
Már eddig is tudtuk, hogy az ókori rómaiak nem mentek a szomszédba egy kis erotikáért: idézzük csak fel Ovidiustól A szerelem művészetét, Plautus pikáns vígjátékait, Catullus szerelmes költeményeit vagy Petronius töredékét, a Trimalchio lakomáját, amelyet leginkább Fellini Satyriconjából ismerünk. Ám az ókori fürdők maradványai is erről árulkodnak.
A hét végén, az olaszországi Múzeumok Éjszakáján mutatták be a nyárra tervezett teljes körű megnyitó előzeteseként Pompeji egykori külvárosi fürdőjét, ahová – a 2000 éves „szemérmetlen” mozaikokra való tekintettel – csak felnőtteket engedtek be.
A 2001-ben feltárt Termae Suburbanae (külvárosi fürdők) arról volt nevezetes, hogy Augustus császár (kr.e. 27 – kr.u. 14) korában itt engedték először, hogy nők és férfiak együtt hódoljanak a fürdőkultúra élvezeteinek.. A 21. századi látogatókat egy férfi és egy női hang kalauzolta végig szombaton éjjel két turnusban a termeken, amelyeknek falait az öltözőktől a fedett medencékig merész szerelmi jeleneteket ábrázoló mozaikokkal díszítették. A képek ékesen bizonyítják, hogy a rómaiak a szó legtágabb értelmében értették a "szabad szerelem" fogalmát.
Nyártól valóságos „hang és fényjáték” keretében élhetjük magunkat bele Róma buja aranykorába. Arról nem szól a fáma, hogy a korhatár érvényes lesz-e majd a valódi megnyitó után is, vagy esetleg mégis megnézhetik a 18 éven aluliak, nagykorú kíséretében.
