Leonardo feltámadásai
Leonardo Da Vinci kifejezetten divatba jött az elmúlt években, az amerikai best-sellertől és filmtől kezdve munkássága komoly és igényes bemutatásáig. Nálunk is óriási tömegeket vonzott A Géniusz című kiállítás, nemrégiben még a Szépművészeti Múzeumban a Nő hermelinnel című festménye előtt tolongtak. A legnagyobb szenzáció azonban Leonardo-ügyben az, hogy a tervek szerint hamarosan felnyitják a Mester amboise-i sírját, és szembesítik DNS-t már azonosított leszármazottaiéval.
Három évig tartó diplomáciai erőfeszítések után az idén van remény arra, hogy az olasz kutatók, köztük Giorgio Gruppioni antropológus professzor, aki korábban Dante arcát rekonstruálta, a párizsi Sorbonne és több amerikai egyetem tudósainak közreműködésével bizonyosságot nyerhessenek a Loire-menti kastélyban eltemetett reneszánsz zseni személyazonosságát illetően.
Gruppioni szerint ha kiderül, hogy valóban Leonardót temették el Amboise-ban, ahol utolsó éveiben I. Ferenc francia király pártfogásával dolgozott, rekonstruálni lehet Leonardo igazi arcát, és akár összevetni azt a Mona Lisával, amely egyes feltételezések, például Lillian Schwarz amerikai kutató szerint a művész egyfajta önarcképe. A DNS-azonosításhoz felhasználják egyik feltételezett rokonának maradványait. Az illető maga is festő volt, a 16. század végén halt meg és Bolognában temették el. Nem zárják ki a „vegetárius nyomot” sem, mivel Leonardo nem evett húst és a csontok elemzéséből következtetni lehet étrendjéről, egyúttal megfejthetik azt is, hogy milyen betegség okozta a halálát.
Leonardo azonosítására azért is van szükség, mert a 16. század második felében Franciaországban kitört vallásháború során felnyitották a sírt és a csontokat szétszórták, majd később újratemették. Ezzel még egyet is ért a tudományos társadalom, a Mona Lisa-összehasonlítással már kevésbé. Nicholas Turner, a Los Angeles-i Getty Múzeum kurátora egyszerűen „őrültségnek”, „turistáknak való legendának” nevezte az elméletet. Ő fenntartja azt a széles körben elfogadott nézetet, mely szerint a festmény Lisa Gherardinit, Francesco Bartolomeo del Giocondo feleségét ábrázolja.
Nincs azonban vita afelett, hogy Leonardo 500 év távlatából is képes meglepetéseket okozni. A közelmúltban készült el egy vigevanói kiállítás számára a „robot-katona”, amelynek rajzát Leonardo Atlanti Kódexében találták meg. A milánói Leonardo 3 projekt keretében megalkotott mozgatható „harcost” feltehetően megfélemlítő eszköznek szánta a Mester. Ugyancsak a milánói műhelyben valósították meg Leonardo egyik hangszertervét, a „clavi-violát”, amely egy vonós és egy billentyűs hangszer kombinációja – fél évezreddel a szintetizátorok előtt!
