Kína embert küldene a Marsra
2033-ban, a tervek szerint. A misszió célja, hogy folyamatosan lakott bázist építsenek ki a vörös bolygón.
Az ambiciózus tervet most először ismertették részletekbe menően, miután május közepén a misszió indulásaként egy kínai robot marsjáró landolt a bolygón. A program magasabb fordulatszámra kapcsolja az Egyesült Államokkal folytatott versenyt, amelynek célja emberek állomásoztatása a Marson – írja a Szabad Európa.
Legénységet 2033-ra, 2035-re, 2037-re, 2041-re és az azt követő évekre terveznek küldeni a Marsra – közölte minap egy videolinkben az oroszországi űrkutatási konferencián Kína fő rakétagyártó üzemének vezetője, Vang Csiaojun.
Mielőtt az első legénység útnak indulna, Kína további robotokat küld a Marsra, hogy tanulmányozzák a bázis lehetséges helyszíneit és kiépítsék az erőforrások kinyerésére szolgáló rendszereket – jelentette szerdán a hivatalos China Space News oldal Vangot, a kínai járműindító technológiai akadémia vezetőjét idézve.
Ahhoz, hogy emberek tudjanak élni a Marson, a legénységnek fel kell tudnia használni a bolygó erőforrásait. Képesnek kell lennie arra, hogy vizet nyerjen ki a felszín alól, oxigént állítson elő helyben, és áramot termeljen. Kínának fejlesztenie kell azt a technológiát is, amellyel visszahozza az űrhajósokat a Földre. A személyzet nélküli oda-vissza küldetés, amelynek célja talajminták gyűjtése a bolygóról, 2030 végére várható. A NASA amerikai űrügynökség olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek segítségével valamikor a 2030-as években tud embert juttatni a Marsra, és visszahozni.
Kína Mars-programja űrhajók ingajáratát tűzte ki célul a Föld és a Mars között, valamint az erőforrások jelentős fejlesztését – mondta Vang. Az utazási idő lerövidítése érdekében az űrhajóknak nukleáris reakciókból felszabaduló energiát kellene kiaknázniuk hő és áram formájában a hagyományos vegyi hajtóanyagok mellett – mondta Vang. Kínának az oda-vissza utakat „néhány száz napos” repülési idővel kellene teljesítenie – tette hozzá.
Kína bázis felállítását tervezi a Hold déli sarkán is, és robotexpedíciókat küldene aszteroidákra és a Jupiterre 2030 tájékán.
A múlt héten Kína három űrhajóst küldött egy befejezetlen űrállomásra 2016 óta első olyan missziójában, amelyben a legénység is szerepet kapott. Ezzel is tovább növelte földközeli jelenlétét és újabb kihívást intézett az Egyesült Államok vezető szerepéhez az űrben.
(Kiemel kép: Három kínai űrhajós egy sajtótájékoztatón 2021.június 17-én. Fotó: EyePress News / EyePress via AFP)
