Emmanuel Macron megvétózza a milliárdos üzletet, ha Brazília nem hajlandó fellépni az Amazónia esőerdeit pusztító tüzek ellen

2019. augusztus 24. 02:39 - szerző: Ágoston Zoltán

Meglepően éles hangú közleményben bírálta Emmanuel Macron Jair Bolsonarót a Brazília esőerdőit pusztító tűz elleni harc hiány miatt. Az Élysée-palota által kiadott közleményben a francia elnök azt állítja, brazil kollégája egyszerűen hazudott neki, a júniusi G20-csúcson a klímavédelem melletti elkötelezettségéről beszélt neki, emiatt pedig Franciaország nem fogja aláírni azt a történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodást, amely az Európai Unió és a Mercosur országai – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – között jött létre 2019 júliusában, 20 évnyi tárgyalássorozat után. 

A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) közlése szerint 2019 eddigi nyolc hónapja alatt 72 843 tűz lobbant lángra a dél-amerikai országban, 84 százalékkal több, mint tavaly. Ennek a jelentősége nem korlátozódik csak Brazíliára, mert ezek az esőerdők állítják elő a légköri oxigén csaknem 10 százalékát, és kötik meg a szén-dioxidot és az üvegházhatást okozó gázokat. Az erdőtüzek száma főleg Mato Grosso és Para államban emelkedett, ahol a mezőgazdasági területek elérik az Amazonas-medence esőerdeit, korábban gyors egymásutánban Németország és Norvégia is jelezte, hogy a nagyszabású fairtási akciók miatt felfüggeszti az esőerdők és az élővilág sokszínűségének védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. Az Amazonas Alap nevű konstrukcióban a dél-amerikai ország eddig  300 millió koronát kapott Norvégiától. Brazília csak a német felfüggesztéssel 35 millió eurót bukik. 

Ahhoz képest azonban, hogy országa mennyit veszít, és hogy az egész világ klimatikus viszonyait befolyásoló tüzekről van szó, Jair Bolsonaro nemrég még úgy nyilatkozott, Brazíliának nincs pénze a tűzoltásra, és csak a  diplomáciai fenyegetések árnyékában gondolta meg magát annyira, hogy bevesse a hadsereget a természeti katasztrófa megfékezése érdekében.  Ezek közül a fenyegetések közül Brazíliát nyilvánvalóan Emmanuel Macron vétója érintheti a legfájóbban, az EU-Mercosur üzlet bukásával ugyanis a Mercosur-tagországoknak négymilliárd eurónak megfelelő összegbe kerülhet a hatályban maradó vámok miatt. Hozzávetőlegesen ennyit veszítene egyébként az EU is, a szabadkereskelmi megállapodás értelmében ugyanis a Mercosur-országokba irányuló EU- exportra kivetett vámok ekkora pluszköltséget jelentenek az EU-s cégek számára. 2018-ban az EU-tagországok Mercosur-tagországokba tartó exportjának az összértéke 45 milliárd euró volt, Mercosur-tagországok pedig 42 milliárd euró értékben exportáltak árut az EU tagországaiba. 

Emmanuel Macron és Jair Bolsonaro 2019. június 28-án az oszakai G20-csúcson
Fotó: PR/Clauber Cleber Caetano

Csak halkan jegyezzük meg, hogy Emmanuel Macront nem csak a klímaváltozás miatti aggodalom, hanem némi protekcionizmus is vezeti, Franciaországnak legalábbis korábban sem tetszett túlságosan a szabadkereskedelmi megállapodás. A leginkább azért nem, mert Írországgal és Lengyelországgal együtt féltette a gazdaságát a Mercosur-országok  beáramló termékeitől, amelyek árával a francia mezőgazdasági és hús-készítmények aligha tudnak versenyezni. De EU-szerte bírálták a szabadkereskedelmi megállapodást a zöldek is, akik szerint a szerződés hatályba lépése után mindenhol felgyorsulna az erdők irtása a Mercosur-országokban.

A francia elnök egyébként nem állna mg a vétófenyegetésnél, és azt akarja, hogy a szombaton Biarritzban kezdődő G7-csúcstalálkozó fő témája a klímaváltozás elleni harc legyen egy biodiverzitási alapokmány elfogadásával a középpontban. A francia elnök szerint ezt a dokumentumot India szignálni fogja, a kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok is hajlandó lesz-e rá. Májusban, miután májusban az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testületének (IPBES) szakértőivel tanácskozott, Emmanuel Macron bejelentette, hogy a biodiverzitás ügyét fel kívánja vetni a G7-csúcson. Akkor a francia államfő arról beszélt, hogy kormánya kiterjesztené a környezetvédelmi területeket, illetve adózási és költségvetési eszközökkel támogatná a biodiverzitás fenntartását. 

Jair Bolsonarótól egyelőre annyira futotta, hogy „elfogadhatatlan gyarmati mentalitással” vádolta meg a francia elnököt a biarritzi prioritásai miatt, a hadsereg bevetéséről szóló televíziós beszédében pedig arra is rájött, hogy „mély szeretet” fűzi Amazónia esőerdeihez., ami persze korábban nem volt akadálya annak, hogy az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés gátjaként bélyegezze meg.