Elnöki kegyelemmel szabadult a korrupt, véreskezű diktátor
Peruban országszerte tüntetések kezdődtek, miután karácsony este Pedro Pablo Kuczynski jelenlegi államfő elnöki kegyelemben részesítette Albero Fujimorit, a dél-amerikai ország korrupcióért és emberiség elleni bűntettekért elítélt volt elnökét. A 79 éves exelnök 2009 óta ül börtönben. Kuczynski indoklása szerint azért kapott amnesztiát, mert előrehaladott, degeneratív és gyógyíthatatlan betegségben szenved, a börtönben uralkodó állapotok pedig veszélyeztetik az életét és az egészségét. Fujimorit szombaton szívritmuszavarokkal és alacsony vérnyomással kórházba szállították.
Alberto FujimoriAz elnöki amnesztia mögött egy családi viszály és egy nagypolitikai játszma áll. Csütörtökön Kuczynski túlélt egy elmozdítási kísérletet, amelyet a volt elnök lánya, Keiko Fujimori vezette ellenzéki párt, a Fuerza Popular (FP) kezdeményezett ellene a parlamentben. Bár ellenzéki pártként az FP-nek többsége van a törvényhozásban, a kísérlet kudarcot vallott, mert a volt elnök legfiatalabb gyermeke, a pártelnök asszony fivére, Kenji Fujimori tíz lázadó képviselővel együtt nem szavazta meg Kuczynski elmozdítását. Azt, hogy Kuczynski amnesztiát adott az apjuknak, a nyilvánosság előtt mindkettejük elismerően méltatta – Kenji végtelen háláról, Keiko végső igazságról beszélt –, csakhogy Steven Levitsky, a Harvard Egyetem politológiaprofesszora szerint a pártelnök asszony nem egészen őszinte ebben. „Ezt senki nem tudhatja a családon kívül, de nem hiszem, hogy Keiko szeretné, hogy az apja kiszabaduljon. Kenji igen, az elnök pedig alkura lépett vele. Nem mellesleg arra használja az amnesztiát, hogy éket verjen a fujimorismóban (ez a volt elnök fémjelezte politika mozgalom – a szerk.). Ha ugyanis Keiko teljességgel ellenőrzés alá tudja vonni a pártját, akkor ő az FP következő elnökjelöltje és minden valószínűség szerint Peru következő elnöke. Alberto kiszabadulásával viszont már egy másik játék kezdődik” – idézte a Guardian a szakértőt.
Az FP korrupció gyanúja miatt akarja eltávolítani a hatalomból a 2003 és 2014 között még gazdasági miniszter Kuczynskit, nemrég ugyanis kiderült, a politikushoz közeli tanácsadó cégek ötmillió dollárt fogadtak el a brazil építkezési vállalattól, az Odebrechttől. Ezt az Odebrecht be is ismerte abban a hatalmas botrányban, amelyben a vállalatot azzal vádolják, hogy 800 millió dollárnyi kenőpénzzel vesztegette meg 12 dél-amerikai ország képviselőit, amivel mintegy 100 megbízást sikerült elnyernie 3,3 milliárd dollár profitért. Az Oderbrecht-botránynak jelentős szerepe volt Dilma Rousseff brazil elnök tavalyi bukásában, Jorge Glas ecuadori alelnököt a múlt héten ítélték hat évre, de érintett Kuczynski közvetlen elődje, Ollanta Humala is, aki előzetes letartóztatásban van, a 2001 és 2006 között hivatalban lévő perui államfő, Alejandro Toledo pedig az Egyesült Államokba menekült a vád elől, hogy az Odebrecht 20 millió dollárral vesztegette meg.
Pedro Pablo KuczynskiAmi Fujimorit illeti, ő 1990-2000 között volt Peru elnöke. Japán bevándorlók fiaként 1990-ben szinte az ismeretlenségből kilépve győzött az elnökválasztáson. Az első időszakban meglehetős népszerűségre tett szert az általa vezényelt gazdasági fejlődés, illetve az ultrabaloldali maoista gerillaszervezet, a Fényes Ösvény elleni harc sikerének köszönhetően. Félig az utóbbi okozta a vesztét is, 2009-ben ugyanis bizonyságot nyert, hogy felelősséget visel a hadsereg különleges egységének a két mészárlásáért. Az egyikben, 1991-ben a főváros Barrios Altos negyedében tizenöt civillel (köztük egy nyolcéves gyermekkel) végeztek, a másikat egy évvel később La Cantutában hajtották végre, ahol 1992-ben kilenc egyetemi hallgatót és egy professzort mészároltak le azzal a gyanúval, hogy a Fényes Ösvényt támogatják. Megtorló akciókról volt szó a Fényes Ösvény merényletei miatt. A La Cantuta-i mészárlás előtt két nappal korábban a Fényes Ösvény egyik pokolgépes merényletében 40 ember vesztette életét.
A halálosztag két akcióját akkor eltitkolták, amikor pedig fény derült rájuk, tévedésként próbálták meg beállítani, de a 2009-es vád szerint a hadsereg különleges egységét Fujimori utasítására állították fel, és ő felel Samuel Dyer vállalkozó és egy, a Fujimori-kormány körül burjánzó korrupciót feltáró újságíró, Gustavo Gorriti elrablásáért is. 2000-ben harmadszor is elnökké választották – ehhez csalnia kellett –, de aztán Jaapánba menekült, miután a jobbkeze, Vladimiro Montesinos titkosszolgálati főnök körül gyűrűző korrupciós botrány őt is elkezdte fenyegetni. Fujimorinak Japán ugyan menedékjogot adott, 2005-ben mindazonáltal elkövette azat a ahibát, hogy elutazott Chilébe, ahol elfogták és kiadták.
Kuczynski egyébként csak átmenetileg űzte el az elnöksége felett gyülekező viharfelhőket, a Fujimorinak adott amnesztia miatt ugyanis a pártja, az elnöki monogramnak megfelelően írt Peruanos Por el Kambiónak (PPK) két képviselője is visszaadta a mandátumát, és várhatóan lesz olyan miniszter is, aki kilép a kormányból. Limában szenteste tüntetés kezdődött Kuczynski ellen a San Martin téren, az egyik 1992-es áldozat húga, Gisela Ortíz pedig a Twitteren azt írta, hogy az elnök megfosztotta őket az igazság jogától:
„Huszonöt ve nincs karácsonyunk, csak a fájó hiány, amelyet máig hordozunk magunkkal.”
