Csernobil: kitalálták, hogyan születhet újjá a tiltott zóna

A csernobili zóna ma a senki földje, a hivatalos állásfoglalások szerint a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre és az állattenyésztésre is. Valahogyan mégis hasznosítani szeretnék az ukránok a területet: ezúttal a napenergiára és más megújuló forrásokra hagyatkozva – írja a

Az ukrán kormány szerint az is segíti a terv kivitelezését, hogy máig megvan az erőműben egykor termelt áramot szállító vezetékrendszer.

A tervek szerint napelemeket 600 hektárnyi területre telepítenének, ezekből első körben egy gigawatt, a többi megújuló forrásból pedig fél gigawatt áramot termelnének, ami egyébként nem kevés: negyede az atomerőmű egykori csúcskapacitásának.

Az ukrán kormány jelenleg beruházót keres az első fázisban 1,1 milliárd dolláros befektetést igénylő terv megvalósításához. Amerikai és kanadai érdeklődők már felbukkantak, de potenciális partnerek sorában ott van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely korábban már félmilliárd dollárral támogatta az 1986-os balesetben megsérült reaktort borító szarkofág felújítását is.

Szakértők szerint több szempontból is fontos lenne a projekt. Hasznosítani tudnák a hatalmas, szennyezett területet, bizonyítanák a Nyugatnak, hogy élen járnak a megújuló energiaforrások felhasználásában, ráadásul csökkentenék az oroszoktól való energiafüggőségüket is.

A „halott zóna” újrahasznosítására több terv is született már Ukrajnában: mezőgazdasági művelés alá hajtották volna, illetve nagyszabású turisztikai fejlesztéseket is álmodtak a területre.

A turisták érdeklődése valós és nem is meglepő, hiszen gyakran jelennek meg figyelemfelkeltő, szenzációhajhász hírek Csernobilról. A kijevi sajtó például nemrég arról számolt be, hogy a szennyezett folyókban, ahol elvileg nem is lehetne élet, óriási halak úsznak és mindent megesznek, ami az útjukba kerül.