Bírálták a magyar kormányt Stuttgartban

Peter Hofelich, a vitát kezdeményező SPD szónoka méltatta a Magyarországhoz fűződő rendkívül szoros kapcsolatokat. Az Audi és más német nagyvállalatok szerepe mellett a tartomány szinte minden településének van testvérvárosi kapcsolata. A Duna-stratégia eredetileg baden-württembergi kezdeményezés volt, majd az éppen a magyar EU-elnökség idején öltött testet s azóta igen szoros az együttműködés a legkülönbözőbb területeken. Ám éppen ez teszi szükségessé, hogy baráti hangon, de határozottan kifejezésre juttassák aggodalmukat a jelenlegi kormánynak a demokráciát, a közös, európai jogrendet sértő intézkedései felett s kérjék azok megváltoztatását.

Bernhard Lasotta, az ellenzéki CDU nevében hangoztatta, hogy pártja is támogatja a szövetségi kormánynak, benne Guido Westerwelle külügyminiszternek a magyar kérdésben folytatott politikáját, ám tárgyilagos eljárást kérnek: az európai értékközösséget, az alapjogokat meg kell védeni, ám ne döntsenek a vitatott kérdésekben addig, amíg a vizsgálódó európai intézmények nem alakították ki végleges álláspontjukat. Az orvos-képviselő egyébként Rupert Scholz alkotmányjogászt, a Kohl-kormány egykori védelmi miniszterét idézte, aki szerint nincs semmi gond a magyar alkotmánymódosításokkal.

Egészen másként látta ez Jürgen Filius, a tartományt a szociáldemokratákkal vezető Zöldek szónoka. Nem arról van szó, hogy lekezelnék Magyarországot vagy modellt írnának elő – ám az európai közösség tagjainak kötelessége, hogy rámutassanak, ha veszélyeztetve látják a közös értékeket. Mióta az Orbán-kormány kétharmados többséggel kormányra került, arra törekszik, hogy felszámoljon minden, hatalmát gátló korlátot, fellép a sajtószabadság ellen és megbénítja az Alkotmánybíróságot. Megengedhetetlen jogsértés nemkülönben, hogy a Baden-Württemberg anyagi támogatásával is működő Andrássy Egyetem hallgatóinak egy részétől megvonták az ingyenes oktatást. Filius szerint a magyar kormánytiszviselőknek, akikkel a Duna-stratégia munkacsoportjaiban találkoznak, nyíltan ki kell fejteni a német fenntartásokat, azokra választ kell kérni, egyúttal keresve a párbeszédet.

„A kommunista időket idézi”

Az Orbán-kormány legutóbbi alkotmány-módosítása a kommunista időkre emlékeztet, hangoztatta Leopold Grimm, az FDP képviselője. A választási reform egyoldalúan szolgálja a kormánypárt érdekeit, a bíróságok, a Nemzeti Bank ügyében hozott törvények sértik az uniós alapelveket – amint azt a közelmúltban már Guido Westerwelle külügyminiszter is megmondta Berlinben Áder János államelnöknek. ”Nem hunyhatjuk be a szemünket, nem mehet minden úgy tovább, mint eddig”, így Grimm, aki kijelentette: éppen a közös Duna-stratégia ad lehetőséget arra, hogy folytassák a párbeszédet a magyar választópolgárokkal.

Peter Friedrich (SPD), Európa-ügyi miniszter, a kormány álláspontját képviselve maga is az együttműködés fontosságát húzta alá, de hozzátette: számukra nem lehet mindegy milyen politikát folytat a másik fél. Mármint a kormány, hiszen – a Fidesz rendszeres, európaiak számára értelmezhetetlen állításával ellentétben – a bírálatok Orbán pártjának, nem pedig a magyar népnek, hazafiságának szólnak. „Európában sehol nem elfogadható, hogy egy pártra szabják az alkotmányt”, mondotta a szociáldemokrata politikus, majd emlékeztetett: éppen a német történelem igazolja, hogy a parlamentáris demokrácia magában hosszabb távon nem biztosíték, a jogokért, ha azok veszélybe kerülnek, ki kell állni. A jelenlegi magyar út nem járható, világos intézkedésekre van szükség, hogy az EU értékrendje tartósan helyet kapjon Magyarországon.

Mint az ülésen kitűnt, a tartományi kormány már idén januárban levélben közölte Czukor József berlini magyar nagykövettel, hogy a magyarországi fejlemények veszélyeztetik az együttműködés alapjait és nyíltan ki kell mondani, hogy azok nem egyeztethetők össze az európai alapértékekkel. Májusban közvetlenül is kifejtette ezt Friedrich miniszter Cséfalvay Zoltán államtitkárnak, a kormányközi vegyes-bizottság ülésén.
A helyzet annál sajnálatosabb, mivel Magyarország különösen aktív partner a dunai együttműködésben. Bírálatok érték a felsőoktatási törvényt is, amely kormány-megbízottakat nevez ki az egyetemekre. Sajnálatos, az Andrássy Egyetemen nem lehet többé államilag finanszírozott mesterképzés közigazgatási területen – ami 30 hallgatót érint. Egyébként nem világos még, hogy az Andrássy hallgatóira vonatkozik-e a „röghöz kötés”. Az egyetemet a magyar állam mellett Baden-Württemberg, Bajorország, a szövetségi kormány, Ausztria és Svájc támogatja.

A vitában, amelyen magyar diplomaták is jelen voltak, végül egyöntetű volt a vélemény, hogy a nézeteltérések ellenére törekedni a jó viszony, az együttműködés fenntartására, a párbeszédre. Azt a tartomány képviselői hangsúlyozottan nem csak a kormánnyal, hanem a civil társadalom képviselőivel is folytatják: többek között Tétényi Évával, Esztergom polgármesterével és Konrád Györggyel volt már kapcsolatuk.