Atomreneszánsz küszöbén
A fosszilis energiahordozók apadásával és ijesztő drágulásukkal a világ kénytelen újrafelfedezni az atomenergiát. Hogyan viszonyulnak ehhez olyan vezető hatalmak, mint Nagy-Britannia, Oroszország, az Egyesült Államok és Kína?
Az atomenergia éveken keresztül elvetendő lehetőségként szerepelt Nagy-Britanniában, és a köztudatban az ország nukleáris leszerelését tényként kezelték. A hihetetlen tempóban felszökő olajárak miatt a kormányzat változtatni kényszerült álláspontján – ma már környezetbarát alternatívaként kezelik az atomenergiát.
A korábban elhatározott leszerelés eredményeként 26 öregedő reaktort már bezártak – ma összesen 19 maradt üzemben. Ezek a brit elektromos szükségletnek kevesebb, mint 20 százalékát fedezik (a teljes energiafogyasztás szempontjából csak 3,5 százalékot). 2023-ra azonban, egy kivételével ezeknek is lejár az élettartama - írja összeállításában a Spiegel.
Oroszország nem kevesebb, mint 40 új reaktor megépítését tervezi a közeljövőben. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hiszen az országban kevés a képzett szakember, és jelenleg nincs elképzelés arról, mit is tegyenek a sugárzó hulladékkal.
Oroszországnak ma összesen 31 reaktora áll üzemben (beleértve azt a 11 olyat is, melyek ugyanabból a típusból valók, mint a leolvadt csernobili blokk), összesen 10 erőműben.
Az Egyesült Államokban 1979 óta, a Three Mile Island-nél történt baleset óta, nem épült új atomreaktor. Ez persze változni fog. Néhány új létesítmény már megkapta az engedélyt és többtucatnyi vár a sorára.
Az USA-ban jelenleg üzemelő 104 atomerőmű kezd kiöregedni. Több közülük hamarosan eléri a negyven éves korhatárt, amikor az érvényes szabályozás alapján automatikusan megszűnik a működési engedélyük. Azonban az erőművek több mint felének meghosszabbították az engedélyét két újabb évtizeddel. Így az olyan létesítmények, mint például a Calvert Cliff-i erőmű, melyet ’74-ben helyeztek üzembe, 2014 helyett 2034-ig működhet.
A Spiegel e kérdéskörrel foglalkozó összeálltása szerint Kína gyorsabban szélesíti atomenergia-felhasználását, mint bármely más állam a Földön – 2020-ig 19 új atomreaktort terveznek munkába állítani. A szomorú hír az, hogy Peking gyaníthatóan egyáltalán nem törődik a nukleáris expanzió következményeivel.
Míg más országok inkább kiszállnának az atomiparból, Kína csak most veti bele magát – méghozzá igen nagy vehemenciával. A jelenlegi tervek szerint a következő 12 esztendőben a mostani 11-ről 30-ra emelnék a reaktorok számát – ez összességében 40 millió kilowatt elektromos áramot szolgáltatna. Hogy a grandiózus tervet megvalósíthassák mostantól 2020-ig minden évben három 1 000 megawattos reaktort kell üzembe helyezniük.
De még az a hihetetlen tempójú növekedés sem elég gyors a pekingi döntéshozóknak, hiszen rohamos iparosodás és a gombamód szaporodó városok mind több és több energiát igényelnek.
