9/11: Tíz éve omlottak le a WTC ikertornyai

Azon a keddi napon egy utcai gázszivárgáshoz riasztották a New York-i 1. számú tűzoltóságot. Az eset rutinfeladatnak ígérkezett, csak egy kisebb egység szállt ki a helyszínre. A tűzoltókkal tartott Jules Naudet, a fiatal francia operatőr, aki bátyjával, Gédéonnal akkor már hetek óta bejáratos volt a laktanyába. Készülő dokumentumfilmjükben a tűzoltók világáról, a mindennapi kihívásokról, s a frissen felvett gyakornok, Tony Benatatos tűzoltóvá érésének állomásairól akartak képet adni. Témaválasztásuk eredetileg kevesekben keltett érdekelődést, senki nem akarta finanszírozni a vállalkozást. A forgatás költségeit a testvérek alkalmi munkákkal, szállodai recepciós szolgálattal, pincérkedéssel keresték meg.

A gyanús gázvezeték a World Trade Center (WTC) ikertornyaira néző egyik közeli utcában volt. A tűzoltók éppen befejezték a szivárgás ellenőrzését, amikor fülrepesztő zajra figyeltek fel. Egy repülőgép húzott el a fejük fölött, szokatlanul alacsonyan, nagy zúgással. Jules önkéntelenül az égre fordította a kameráját.

A tűzoltók és velük Jules, rohanvást indultak a füstöt okádó 110 emeletes felhőkarcoló felé. Alig negyedórával később, 9 óra 3 perckor Gédéon Naudet, aki az első híradások után egy másik egységgel szintén elindult a WTC felé, videóra vette azt a füst- és lángözönt, amely a déli ikertoronyból csapott ki, másodpercekkel azután, hogy a terroristák által eltérített második utasszállító, a United Airlines 175-ös járata a 77. és 85. emelet közötti magasságban bezúzta az épület üvegfalát.

Jules és csapata már az északi toronyépületben voltak, amikor a déli WTC toronyba befúródott a második Boeing. Hallották ugyan a becsapódás zaját, de nem tudták mi történik, ahogy 55 perccel később sem, amikor a déli torony iszonyú robaj kíséretében összeomlott. Az ablakokon keresztül látták, hogy emberi testek zuhannak le az épületről, s horrorisztikus puffanással csapódnak a földbe, de csak akkor kezdtek menekülni, amikor újabb félóra múltán, 10 óra 28-kor hangos ropogás jelezte, hogy a WTC északi toronyháza is hamarosan összedől. Jules pajzsként maga előtt tartva a kamerát szünet nélkül forgatott, még akkor is, amikor körülötte záporozni kezdtek a törmelékek, s minden elsüllyedni látszott a vastag portengerben.

Gédéon Naudet a kaszárnyából küldött erősítéssel érkezett meg a lángoló tornyokhoz, de a rettenetes káoszban öccsét nem látta. A két testvér csak bő két óra múlva, a Duane Street-i kaszárnyában találkozott, ahová akkor tértek vissza kimerülten, félig sokkos állapotban az életben maradt tűzoltók. Jules és Gédéon délután ismét felvették a kamerákat, s másnap hajnalig folytatták a munkát. A kivételes megpróbáltatás és a páratlan összefogás egyetlen mozzanatát sem akarták elmulasztani.


A Naudet fivérek által megörökített New York-i tragédia egyedülálló dokumentumáért már másnap versengeni kezdtek a legnagyobb tv-állomások. Valamennyien a megvágatlan anyagot - a mustert - akarták megkapni, a két francia azonban nemet mondott. Maguk akarták megcsinálni a filmjüket. És azt kívánták közreadni, amit a kataklizmában ők láttak megmutatásra érdemesnek. A CBS televízió szabad kezet adott elképzelésük megvalósításához.

Filmjüket a terrorakció féléves évfordulóján, 2002. március 10-én látták először az amerikai tévénézők. Az összeomlásban helytálló New York-i tűzoltók hősiességét tanúsító kétórás filmbeszámolót 39 millió amerikai nézte meg azon az estén a CBS televízió műsorában. Hat hónappal később, 2002. szeptember 11-én a világ 132 televíziója - köztük az MTV is - egy időben, este 20.55-kor sugározta a megrázó történelmi filmdokumentumot.