Úgyis vissza kell térni a tárgyaláshoz
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tömeges elbocsátásról ugyan nem, de a közszférában is várható létszámleépítésről beszélt minapi sajtótájékoztatóján. A korábban harsány szakszervezetek reakciójáról viszont nem igazán hallani. Az okokról a közalkalmazottakat és köztisztviselőket képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökét, Varga Lászlót kérdeztük.
– Őszintén sajnálom, ha nem hallja más szakszervezetek vagy a mi hangunkat – mondja Varga László, a SZEF elnöke. – Már a szerintünk rosszul előkészített kormányzati tisztviselői törvény esetében is sajtótájékoztatót tartottunk, a kormány 29 pontos akciótervével kapcsolatos közleményt adtunk közre. Ebben kifejtettük, hogy a tárgyalás az elsődleges, és nem egy miniszterelnöki nyilatkozatból, hanem jogszabályokból kellene kiindulnia a párbeszédnek. És sajnálom azt is, hogy többek között a médiának köszönhetően csak a tüntetést és a sztrájkot tekintik szakszervezeti reakciónak. Miközben a tárgyalóasztalnál dőlnek el a dolgok. Ez minden kormány esetében így van, a különféle akciók csak időlegesen segíthetik az ügyeket.
Az elnök megemlíti azt is, hogy kollégái már kezdeményezték Navracsics Tibor illetékes miniszternél egy egyeztető találkozó összehívását.
– Minden szakszervezet, így a SZEF is nyilatkozott arról, hogy várja az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását. Az elmúlt három évben pedig nem múlt el olyan nap, hogy a SZEF valamelyik tisztségviselője ne mondta volna el a véleményét különböző televíziókban, rádiókban és a sajtóban. De a többi konföderáció képviselői is ezt tették. Ezért nem tudom, milyen szakszervezeti reakciót hiányolnak – teszi hozzá Varga.
Az elnök viszont az egyeztetést hiányolja. Mármint a kabinet részéről.
– Pedig a kormány hirdeti a társadalmi egyeztetés igényét, létezik alkotmányos szabályozás, és tagja vagyunk az Európai Uniónak, ahol a társadalmi és szociális párbeszédet kiemelt fontosságúnak tartják. Ami nálunk egyelőre nem létezik. Pedig nyilvánvalóan vannak olyan elképzelések, amelyek az általunk ismert formájában elfogadhatatlanok. Ilyen a köztisztviselői törvény indoklás nélküli felmondásáról szóló passzusa – magyaráz Varga.
A SZEF elnöke, mások mellett aláírója volt a köztársasági elnök úrnak írt levélnek, amelyben a törvényhez előzetes normakontrollt kértek, Sólyom László a jogszabályt pedig megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.
– Húsz éve eddig minden kormány azt a gyakorlatot folytatta, hogy valós vagy látszólagos gazdasági gondok esetén a közszféra költségeit akarta megnyirbálni, ami elfogadhatatlan. Teljesen mindegy, ki volt hatalmon. A tárgyalási szándék maga a stílus, aminek vonatkozásában talán vannak különbségek. A korábbi időszakban folytak egyeztetések, amelyek sok kompromisszumot hoztak, és sajnos gyakran vallottunk kudarcot. De most még tárgyalás sincs.
Sokak szerint a szakszervezetek hangjának erőssége leginkább érdekeiktől függ, mert amúgy a politikához illetve annak valamelyik uszályához kötöttek.
– Nem jogos a felvetés – kontráz Varga László. – Nálunk a konföderáció testületi döntéseket hoz, feltételezem, máshol is így van. Nem gondolnám, hogy bármelyik párt irányítana egyetlen szakszervezetet sem, ahogy minket sem irányít senki.
Pedig sok esetben, állítják szakértők, nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző szakszervezetek a jobb vagy baloldali pártok céljainak és kommunikációs üzeneteinek megfelelően alakítják cselekvési terveiket.
– Nem gondolom, hogy így van. Ugyanakkor egy-egy szakszervezeti akcióhoz kötődő felelősséget és annak hatását végig kell gondolni – véli Varga. – Úgy értem, amikor egy szakszervezet érdekvédelmi akcióban gondolkodik, az ország állapotára is figyelemmel kell lennie. És transzparenssé kell tennie, mi vagy ki mihez tartozik, vagy nem tartozik. Így az újságírói és egyéb spekulációk is elkerülhetőek.
Az biztos, a válság miatt komoly dilemma elé kerülnek, vagy már kerültek a szakszervezetek: ha ugyanis nem javul az ország versenyképessége, szakértők szerint rövid időn belül akár a jelenlegi tíz százalék duplájára is növekedhet a munkanélküliség. A kormány faraghat ugyan a versenyképességet korlátozó reálbérből, ezt viszont a szakszervezetek nem tűrhetik.
– Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a reálgazdaság versenyképességének nem a bérszínvonal az akadálya, ami Magyarországon amúgy sem túl magas. Attól, hogy csökkentik, a magyar vállalkozások piacképessége nem lesz jobb. Márpedig ha nincs piaca egy terméknek, teljesen mindegy, hogy fele akkora bérért nem tudják eladni. Itt a gazdaság sokkal komplexebb fejlesztésére van szükség, amiben a piacképes termékek sokkal szélesebb körének kell megjelennie, mint jelenleg – magyarázza Varga.
Az elnök hozzáteszi: A SZEF kizárólag a közszféra területén dolgozik, ahol más a helyzet, mint a versenyszférában. Ezért meg kell nézniük, hogy a velük szemben támasztott követelmény mennyire van összhangban a humán erőforrás és más elemek finanszírozásával.
De az elnök azt leszögezi: az érdekvédelem elsődleges formája az egyeztetés.
– Húsz év tapasztalata is azt mutatja, a legsikeresebbek a tárgyalóasztalnál kemény tárgyalások során létrejött kompromisszumok. A leghosszabb sztrájk után is vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, hogy bármilyen eredmény realizálható legyen.
