Ugye nem akarsz szavazóköri delegált lenni? - Megfélemlítés is nehezíti az ellenzék választási felügyeletének vidéki szervezését

2019. május 17. 06:11 - szerző: Unyatyinszki György

Az ellenzéki pártoknak óriási kihívással jár már az adminisztratív akadályok leküzdése is, ha saját szavazóköri delegáltat küldenének egy szavazókörbe. Ráadásul vidéken a helyiek pedig tartanak attól, hogy hátrány érheti őket, ha elvállalják a választások tisztaságának felügyeletét.

Az ellenzéki pártok nem fognak tudni kellő számú delegáltat küldeni az ország 10285 szavazókörébe a május 26-i európai parlamenti választásokon, hogy a helyi bizottságon kívül felügyelni tudják a választás törvényességét – derül ki az ellenzéki pártok 168 Órának adott válaszaiból.

Az ellenzék problémái összetettek:

  • nincs teljes vidéki lefedettsége a szervezeteiknek,
  • adminisztratív akadályok nehezítik a delegáltak állítását,
  • a vidéki szimpatizánsaik a fideszes önkormányzatokban félnek feladatot vállalni,
  • ráadásul idén sem sikerült egyeztetnie a pártoknak a szavazókörök felügyeletének felosztásáról.

A Nemzeti Választási Iroda hétfői tájékoztatása szerint alig regisztráltak szavazóköri delegáltakat a pártok, Mindössze 1500 delegáltról van szó, és mivel a Fidesz általában minden szavazókörbe tud saját delegáltat állítani, az ellenzéki pártokban komoly aggodalmak merültek fel, hogy a tavaly áprilisi gyászos helyzetnél is kevesebb szavazókörben tudják ellenőrizni a választások tisztaságát. A 2018-as országgyűlési választásokon a szavazókörök negyedében nem volt ellenzéki, aki felügyelte volna a választást. Az általunk megkérdezett ellenzéki pártok válaszai alapján azonban arra még lehet halvány esélyük, hogy legalább a tavalyi mértékben jelen legyenek a szavazókörökben.

A levélszavazatok ellenőrzése 2014-ben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A delegáltak regisztrációja pénteken, azaz kilenc nappal az EP-választások előtt zárul le. Ezt követően kell rövid határidőn belül letenniük a delegáltaknak az esküjüket az egyes településen. A közeli határidő miatt csak három párt, a Momentum, az MSZP és az LMP tudta jelezni delegáltjai valószínű számát, a pontos adatok összegyűjtése ugyanis még időt igényel. A Jobbik a pontos számok hiányában nem kívánt nyilatkozni lapunknak, a DK pedig nem válaszolt a megkeresésünkre.

A válaszokból az alábbiak derültek ki:

  • A Momentum látványos fejlődésről tudott beszámolni, a tavalyi országgyűlési választásokon állított bő kéttucatnyi delegálthoz képest most 300-400 küldötte lesz;
  • Az MSZP sajtóosztálya szerint több mint 5 ezer delegáltat tudnak állítani a tavalyi 5685 után
  • Az LMP szűkszavúan 150 delegált állításáról tudott beszámolni, ez jelentős visszaesés az országgyűlési választásokra állított 463 küldötthöz képest.

Mindegyik válaszoló párt elismerte, hogy fejlődnie kell a delegáltnak regisztrálható szimpatizánsaik számában. Az elmúlt választások is igazolták, hogy az ellenzék vidéki bázisa csak együttesen tudná megközelíteni a Fideszét, már ami a választási felügyeletet illeti.

A választások tisztaságért dolgozó Számoljuk Együtt Mozgalom is segítette a delegáltak állítását. A civil csoport vezetője, Pákozdi Éva szerint 1365-an jelentkeztek náluk delegáltnak, ebből várhatóan 80-85 százaléknyian lesznek ténylegesen regisztrálva. A jelölteket a pártokhoz közvetítették ki, azaz ők regisztrálták őket.

Az LMP is kitért a civilek szerepére, jelezve, hogy ami a szavazóköri delegáltakat illeti, kiváló az együttműködés az ellenzéki pártok és a civil szervezetek között. Az egyeztetések a pénteki határidőig zajlanak annak érdekében, hogy minél több szavazókörben legyen ellenzéki kontroll is.

Tekintettel azonban az eddigi számokra, lehet, már annak is örülnie kell az ellenzéknek, ha a tavalyi szavazóköröket sikerül lefedniük és ellenőrizniük.

 

Telekocsi-ellenzék

A pártdelegáltak adminisztrálása is nehézségeket jelent - erre az MSZP hívta fel a figyelmünket. A 2013-ban fideszes többséggel elfogadott - mellékesen Európa egyik legaránytalanabb – választási rendszerében szavazatszámláló biztosnak csak a helyiek jelentkezhetnek, de a pártdelegáltak már érkezhetnek más településről is, mint ahol a szavazókör van.

Vidéki aktivisták hiányában nagy logisztikai kihívás a delegáltak utaztatása is. A regisztrációt követően a választás előtt ugyanis esküt kell tennie a delegáltaknak is a településen, valamint utána a választás napján is megjelenni, ennek megszervezése pedig jelentkezőknek és a pártoknak is kihívás. A 168 Óra tudomása szerint

több olyan delegált is van, aki telekocsival fog elutazni az eskütételre és a megméretés napjára is.

A Számoljuk Együtt adatai szerint a náluk delegáltnak jelentkezők körében sem túl népszerű vidéki pártdelegálti feladatokat vállalni: várhatóan csak a jelentkezőik egytizede, közel száz ember lesz jelen kistelepülések szavazóköreiben valamilyen pártszínekben.

Fortélyos félelem igazgat 

A Momentum, az MSZP, valamint a civilek is arról számoltak be, hogy a kormánypárti vezetésű településeken hátrányos megkülönböztetéstől tartanak ellenzéki szimpatizánsok, ha nyíltan, valamelyik párt színeiben felügyelnék a szavazást. A Momentum beszámolt lapunknak egy konkrét esetről, amikor egy delegáltnak jelentkezőt azzal szólított meg a település kormánypárti polgármestere:

„Ugye nem akarsz szavazóköri delegált lenni?”

A jelzést az illető komolyan vette, inkább nem vállalta a pártdelegálti feladatot, nehogy retorziók érjék. Az MSZP szerint a kistelepüléseken sokan

magukat, vagy családjukat féltve inkább nem vállalják a párthoz fűződő kapcsolatukat, nehogy a közalkalmazott vagy közmunkás rokonok igya meg a levét.