Az ELTE TTK lemondja a tudományos folyóiratok egy részét, az oktatók pályázataikból fizethetik az előfizetést

2019. október 21., 13:00

Szerző:

Az ELTE Természettudományi Karának oktatói a héten tudták meg, hogy a kari vezetés jövőre már nem fizetne elő egy sor tudományos folyóiratra. Ehelyett a kutatóknak kellene saját pályázati pénzből előfizetni rájuk, ha akarnak – írja a 444.

Nem az összes folyóiratot érinti a megszorítás. A kar vezetése úgy döntött, 2020-ban nem fizetnek elő a kari központi keretből 37 nemzetközi és 26 hazai tudományos lapra, amelyek eddig elérhetők voltak az egyetem dolgozói számára. Ehelyett arra kérték a kutatókat, hogy nézzék át a folyóiratlistát, és jelezzék, ha van köztük olyan, amire saját pályázati forrásból előfizetnének. 

Kacskovics Imre, a TTK dékánja a portál érdeklődésére azt mondta, hogy a kar eddig évente 44 millió forintot költött ezekre az újságokra, az összes publikációs kiadás pedig eléri a százmillió forintot.

„A vezetőkkel együtt úgy döntöttünk, hogy ezt a pénzt inkább az oktatás és a kutatás korszerűsítésére fordítjuk”

– nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy az összes folyóiratot lemondták volna, hiszen

53 millió forintot jövőre is ilyen előfizetésekre költenek. 

„Olyan nincs a világon sehol, hogy mindenre legyen pénz. Mondhatom, hogy fizetünk erre 44 milliót, de akkor máshonnan kell a pénzt elvennünk” – magyarázta. A dékán szerint nem egyszerű spórolásról van szó, hanem egy stratégiai döntésről, ami illeszkedik a nemzetközi trendekbe is, hiszen már nagy külföldi tudományegyetemek is felfüggesztették a legdrágább előfizetéseiket.

Fotó: 444/Google Street View

Egy kutató karrierjének fokmérője, hogy évente hány publikációt jegyez, és ezek milyen impaktfaktorral rendelkező folyóiratokban jelennek meg. Minél rangosabb egy folyóirat, annál magasabb az impaktfaktora. A kiadóvállalatok hatalmas profitra tesznek szert úgy, hogy pénzért cserébe egyetemeknek és kutatóintézeteknek hozzáférést biztosítanak több millió cikket tartalmazó adatbázisaikhoz. Az utóbbi években viszont annyira elszálltak az áraik, hogy már a Harvard könyvtára is jelezte, hogy csak a legszükségesebb előfizetéseket tudja megtartani. 

Ezért indult el az Open Access mozgalom, amelynek célja, hogy a közpénzből finanszírozott kutatások szabadon hozzáférhetők legyenek. Ebben a rendszerben a kutatónak kell többet fizetnie, hogy publikálhasson egy lapban, de utána a tanulmány szabadon letölthetővé válik.