Szövődményben szenved az egészségügy

2020. november 20. 18:00 - szerző: Török Dániel

A magyar egészségügyis úgy fogadta a Covid-járványt, mint kilencvenéves a tüdőgyulladást. A beteg még él, de az orvosoknak mindent el kell követniük, hogy túlélje a kórt. Az évtizedek óta számos kihívással küzdő ellátórendszer a második hullámban kapott rengeteg lélegeztetőgépet, egy elbaltázott fizetésemelést, képzetlen műtőssegédeket és önkéntes egyetemistákat, a megnyugtató diagnózis azonban még várat magára.

A múlt hét elején nemcsak a miniszterelnök rendkívüli intézkedésekről szóló bejelentése forrázott le mindenkit, de az a mondata is, hogy „ha így mennek tovább a dolgok, akkor ötven százalék esélye van annak, hogy a kórházakban el tudjuk látni a betegeket”. Ezzel Orbán Viktor először helyezte nyíltan kilátásba az egészségügy összeomlását, bár az elmúlt hét történéseinek távlatában úgy tűnik, a kijelentés inkább a drámai hatásfokozás eszközeként szolgált. Másnapra ugyanis csoda történt, mert a Tényeknek már arról beszélt, 99,99 százalék, hogy a szektor túléli a pandémiát, a kijárási szigorítások meg fogják tenni a hatásukat. Némi eufemizmussal élve úgy fogalmazott, hősies állapotban van az egészségügyi ellátórendszer.

A kormány tehát az este 8-tól reggel 5 óráig hozott kijárási tilalomtól és a szabadidős vagy közösségi tevékenységek közel nullára redukálásától várja az egészségügyi rendszer megmenekülését. No meg a hamarosan érkező vakcinától, amelyet egész Európában csak tavaszra várnak, de Orbán szerint már decemberben érkezik az oltóanyag az unióból, esetleg Kínából vagy Oroszországból, amivel az ápolókat, orvosokat és közrendi dolgozókat beolthatják. December végén részleges megkönnyebbülésünk lesz, áprilisban pedig felszabadulásunk – közölte bizakodóan a kormányfő.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kiégés és emberhiány

 

Az ellátórendszer ehhez képest igencsak drámai időszakot él át, valós helyzetére pedig a korrekt tájékoztatás híján leginkább abból lehet következtetni, ahogyan a benne dolgozók érzik magukat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint rendkívüli mértékű pszichés stressz nehezedik a járványban érintett ápolókra és nővérekre. Körükben az öngyilkosság rizikója már a Covid–19 előtt is magas volt, egy kutatás szerint most minden negyedik egészségügyi dolgozó, aki Covid-betegeket lát el, depresszióval vagy szorongással küzd, minden harmadik pedig álmatlanságban szenved.

Már az első hullámban a hiányos vagy zéró védőfelszerelésben dolgozó, végletekig elcsigázott orvosokról szóltak világszerte a híradások, így nem csoda, ha a hivatalos hazai adatközlések szerint

a fertőzöttek 3,3 százaléka egészségügyi dolgozó, ami közel 4 ezer embert jelent.

A második hullámban pedig olyan mértékben emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma, hogy újabb és újabb Covid-osztályok nyílnak, ahová már olyan dolgozókat vezényelnek, akik sosem kezeltek fertőző betegeket. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója nemrég arról beszélt, a legnagyobb teher alatt az ápolók vannak. A Covid-részlegeken ugyanis az ápolóknak tetőtől talpig beöltözve, szkafanderben, dupla maszkban, arcpajzsban, védőszemüvegben, dupla kesztyűben kell vénát szúrni, újraéleszteni, ágyneműt cserélni, és minden egyéb, amúgy is nehéz fizikai munkát jelentő feladatot elvégezni, ez pedig fokozott stresszel jár.

Tavasszal sok egészségügyi dolgozó jutott el a kiégésig, emiatt többen távoztak is a szakmából. A második hullámnak így már egy meggyengült, megfogyatkozott csapat kezdett neki. Kisházy Gergely munkapszichológus a Pesti Hírlapban arról beszélt, egész kórházak lehetnek a kiégés állapotában, ahol ugyan mindenki igyekszik elvégezni a dolgát, de a feszültség és a kimerülés miatt romolhat a teljesítmény, és sokszorosára nő a hibázás esélye. Nem lélegeztetőgépet kell venni, hanem a munkavállalókat kellene megvédeni a túlterheléstől – tette hozzá.

A másik rendkívül fenyegető probléma, az egyre feszítőbb szakemberhiány.

A magyar egészségügy a járvány előtt is óriási szakdolgozói hiánnyal küzdött, amit a szakadék szélére küldött a járvány.

Ezen a kormány fizetésemelésről szóló döntése sem segített, sőt, inkább ellenkező hatást váltott ki. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ápolókat, szakasszisztenseket, műtősöket és beteghordókat kérdezett az október 6-án megszavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről. A kérdőívet több mint 30 ezren töltötték ki mindössze négy nap alatt, amiből kiderül, általános az elégedetlenség. Eszerint 63 százalék nem tudja eldönteni, hogy aláírja-e az új jogállásról szóló törvényt, 31 százalék biztosan nem írja alá, és alig 6 százalék válaszolt egyértelmű igennel. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a felmérés eredményéről annyit mondott, brutálisak a számok, amin nem lehet csodálkozni, hiszen a törvény hátrányos az érintettek számára.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az RTL Híradó szerint ötezer egészségügyi dolgozó készül felmondani, és sokan már a törvény januári hatálybalépését sem várják meg azzal, hogy elhagyják a munkahelyüket. A két kifogásolt pont továbbra is a két évre szóló átvezényelhetőség és a másodállások tiltása. A Magyar Orvosok Szakszervezetéhez is folyamatosan érkeznek a jelzések arról, hogy tömeges felmondásra készülnek a dolgozók. – Ha öt-tíz fő elmegy, az is katasztrófához vezethet, de ha itt tömeges felmondások lesznek, akkor össze fog omlani az ellátás – hangzott el Tóth Judit alelnök vészjósló mondata.

Nagy visszhangot keltett a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Facebookon közzétett toborzó felhívása is, amely

nyolc általános iskolai végzettséggel és akár nulla tapasztalattal várja a segédápolókat és műtőssegédeket budapesti munkára.

Ezzel egy időben orvostanhallgatókat is elkezdtek toborozni Covid-tesztelési munkakörbe. A szegedi Általános Orvostudományi Kar dékánja, Lázár György nyilatkozott először arról, hogy a hallgatókra azért van szükség, mert a Covid–19-vírus tüneteit mutató emberek mintavételének napi száma már meghaladja itthon a nyolcezret, ez pedig óriási terhet ró az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársaira. A felhívás szerint a felkészítést az OMSZ végzi, ők mondják meg, hogy az önkéntes hova menjen tesztelni. Az autót ehhez az Országos Rendőr-főkapitányság adja, az Operatív Törzs pedig ingyenes szállást és ételt biztosít az egyetemistáknak. A felhívás sokat elárul arról, mekkora a baj: heti váltásban, hétfőtől péntekig minden nap, napi nyolc- vagy tizenkét órás nappali szolgálat vár az önkéntesen jelentkező hallgatókra.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász lapunknak kifejtette, drasztikus kormányzati támogatás lesz szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen az egészségügyben az elégséges dolgozói létszámot. Ez azonban mit sem ér, ha nem veszik figyelembe az érintettek igényeit. – Ha a kormány nem egyeztet a szakdolgozói kamarával, csúnya pofonba fog beleszaladni – tette hozzá a szakember, aki szerint a 2022. januárra beígért 30 százalékos béremelést valószínűleg előre fogják hozni, különben a szakdolgozók szintje menthetetlenné válik. Úgy véli, az egészségügy összeomlását a korlátozások és az észszerű, egyeztetett támogatások együttes alkalmazása előzheti meg.

Nincs más, csak a Covid

 

A járvány eldurvulása úgy tűnik, felemészti a hazai kórházi kapacitásokat. A múlt héten az EMMI bejelentette, hogy a rendkívüli helyzetben csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Felfüggesztik a halasztható műtéteteket, köztük az egynapos sebészeti beavatkozásokat is, és szinte minden kórháznak fogadnia kell koronavírusos betegeket. Kásler Miklós utasítása szerint csak az életmentő műtétek engedélyezettek, illetve az olyan beavatkozás, amely nélkül a beteg súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. A szívbetegeket és rákbetegeket továbbra is ellátják, lesznek szervátültetések és meddőségi kezelések is.

Az tehát biztos, hogy a várólisták hosszabbodnak. Arról azonban, hogy az idén eddig mennyi műtét maradt el a Covid–19 miatt, nincs semmilyen nyilvánosan elérhető összesítés. Így csak következtetni lehet arra, mennyi betegnek kellett az első hullám alatt és most tudomásul vennie, hogy jó darabig nem fogják megoperálni. Azt viszont tudni lehet, hogy az eredendően is várólistás beavatkozások közül a szürkehályog, a gerinc, a térd és csípőízületi operációk gyakorlatilag teljesen leálltak. Jóllehet a nyári „enyhülés” alatt elsősorban ezeket igyekeztek felpörgetni a kórházak.

A kórházak túlterheltsége hétfőn ért a csúcsra.

Ekkor derült ki, hogy a Jahn Ferenc Kórház már nem is fogad nem koronavírusos fekvőbetegeket. Az ATV megtudta, hogy ha a kórház sürgősségi osztályán kiderül, valóban ellátásra szorul egy beteg, továbbküldik más intézményekbe. Az intézmény ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a belgyógyászati osztályok telítettsége miatt irányítják át a betegeket. A Szent János Kórházból szintén olyan hírek érkeztek, hogy a traumatológián csak könnyű sérülteket látnak el, a műtétet igénylőket más kórházba irányítják.

A rendkívüli intézkedések végül minden kórházat járványkórházzá alakítottak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a közmédiában elmondta, november 21-ig 2240, december 10-re pedig 4480 ágyra van szükség az intenzív osztályokon. Mint fogalmazott, itt van a magyar teljesítőképesség határa, mert ez azt jelenti, hogy 30-32 ezer ember fekszik majd koronavírussal kórházban.

A számok valóban ijesztőek, hétezernél is több koronavírusos beteget ápolnak a kórházakban. Müller Cecília országos tiszti főorvos is úgy fogalmazott, a legrosszabb forgatókönyvre számítanak. Kásler Miklós ezért a nem sürgős műtétek elhalasztása mellett arról is döntött, hogy a kórházak kötelesek elkülöníteni a Covid-betegek ellátására az összes ágyuk 40 százalékát, további 7 százalékát pedig a lélegeztetésre szoruló koronavírusos pácienseknek kell fenntartaniuk. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyszer már írt levelet a miniszternek szeptember végén, hogy állítsák le a tervezhető műtéteket, de akkor Kásler elutasította a kérést. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az intézkedések kapcsán arról beszélt, a nagy esetszámok veszélye miatt ő szeretné megismerni azt az állítólagos haditervet, amellyel az Orbán-kormány készül a koronavírus-járvány második hullámára. „Én értem, hogy a haditervet nem szokás elárulni, de a vírus, ha megtudja, mi hogyan fogunk védekezni, nem fog másként támadni” – szólt a csípős megjegyzés.

 

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Túltolták a biciklit

 

A kormány első, látványosnak szánt intézkedései között lehettünk tanúi annak, hogyan vásárol be az állam 16 ezer lélegeztetőgépet, melyeknek aztán a töredékére sincs szükség. A külgazdasági és külügyminisztérium nemrég megerősítette, hogy a magyar külképviseleteken keresztül megpróbálja értékesíteni a „stratégiai készleten felüli“, idén vásárolt lélegeztetőgépeket. A HVG értesülése szerint nyolcezer lélegeztetőgéptől szabadulna a minisztérium. Kárpátalja már kapott Magyarországtól ötven gépet, és Csehország is életeket menthet már százötven tőlünk érkező életmentő eszközzel. Most a Magyar Közlöny szerint újabb ötven gépet ad Magyarország ingyen Ukrajnának „a nemzetközi helyzetre való tekintettel”. A külügy válaszából az nem derült ki, hogy milyen típusú gépeket és mennyiért akarnak értékesíteni. Közlésük szerint azért szereztek be ennyi készüléket, hogy nálunk ne fordulhasson elő olyan helyzet, mint tavasszal a dél-európai országokban, ahol kevés lélegeztetőgép volt, így az orvosok döntöttek arról, ki kaphasson kezelést. Sinkó Eszter közgazdász szerint érdemes lenne figyelembe venni a MOK egyik felvetését, amely szerint, ha már a kormány Kínából hozta a gépek jelentős részét, kérje meg a kínai kormányt, hogy a gépekhez küldjön kezelőszemélyzetet. Ez ugyanis valamelyest tehermentesítené a magyar egészségügyi dolgozókat.

 

A cikk eredetileg a 168 Óra hetilap 2020. november 18-i számában jelent meg.