Szép csendben törölte a kormány a pofátlan végkielégítések különadóját
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-ig visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk – szúrta ki a Népszava a már kihirdetett salátatörvényt böngészve.
A módosítást „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló törvénybe rejtették. A módosító csomag visszavonta azt a jogszabályt, amit csak a „pofátlan végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó” néven ismerhetett meg a közvélemény a 2010-es választásokat követően.
A Fidesz így jellemezte a 2 millió forint feletti juttatásokat, amiket a munkaviszony megszűnése után a köztisztviselők és állami vállalatok dolgozói kaphattak. Ezeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. A milliós összegek leginkább a felsővezetők körében voltak jellemzőek, de több évtizedes köztisztviselői pálya után is összejöhetett a 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés.
Orbán Viktor először 2010 júniusában jelentette be, hogy kivetik a büntetőadót. Az Alkotmánybíróság több körben is vizsgálta a jogszabályt, és alkotmányellenesnek minősítette a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.
Ezután korlátozták az Alkotmánybíróság jogköreit, majd többször is módosították a törvényt. Eszerint 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében pedig 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették. Most pedig teljesen megszüntették.
A portál azt írja, hogy a januári visszamenőleges hatály azért érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (mint amilyen például Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., vagy Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója), akiket a kormányváltás után bocsájtottak el.
