Szélmalomharc

- Komoly a sértettség a szurkolókban a média irányába. Most akkor mi is történik ezen a rendezvényen? – indít Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke, az ATV vendég-műsorvezetője, a kerekasztal beszélgetés moderátora.

A Polgári Platform rendezvényén járunk, amely a meghívottakkal a focipályán megjelenő rasszizmus és antiszemitizmus okait kívánja nyilvánosan kibeszélni. A szurkolók képviselői mellett vendég még Sípos Jenő, a Magyar Labdarugó Szövetség (MLSZ) szóvivője és Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője is.

– Sípos Jenő jelezte, hogy előtte karambol van, majd valamikor megérkezik. És nagyon úgy tűnik, hogy érdekes helyzet alakult ki – mondja Somogyi. – Az MLSZ Szurkolói Irodájától kaptunk néhány olyan nevet, akik kiülnek beszélgetni, de közülük végül csak Őri Márk, a Videoton Szurkolói Irodájának vezetője vállalta.

Az MTK, a Ferencváros és az Újpest szurkolóinak képviselői is itt vannak ugyan, de ők nem adják arcukat. A hátsó sorban foglalnak helyet, kamerák nem vehetik őket, fotó nem készíthető róluk.

– A Polgári Platform meghívására jöttem el és vállaltam, hogy adom az arcom. A téma a futballpályán egyesek szerint uralkodó rasszizmus. Bár mások szerint nincs is – mondja Őri Krisztián. – És igen, a szurkolókban van egy sértettség, hogy a média nem úgy viszonyul hozzájuk, ahogy szeretnék. Torz tükröt tart. Miközben mi rengeteg felvetéssel, komoly, megalapozott érveléssel jöttünk elő a huligántörvénnyel és vagy a szurkolói kártyával kapcsolatban is. A sajtó viszont nem volt rá kíváncsi, csak az jött le, hogy már megint hőbörgünk, és csak randalírozni akarunk. Nincs terünk arra, hogy kifejtsük: nem így van.

– Nos, itt a fórum, fejtsétek ki – jegyzi meg Somogyi.

– A felkért szereplők épp ezért nem ültek ki, a kialakult torz kép miatt nem szeretik a nyilvánosságot – folytatná Őri Márk.

Közben befut Sípos Jenő.

A beszélgetés első része pedig elkanyarodik a szurkolói kártya szükségességének és az MLSZ-nek írt megválaszolatlan szurkolói petíciók irányába. Annyi bizonyos: tényleg sok a feszültség, elégedetlenség, kibeszéletlen felvetés, igény, elvárás mindenki részéről mindenki felé. Innen fordulunk rá a rasszizmus témájára.

A magyar focipályán a szurkolók minden meccsen egymás felé nyomják a cigányozást, zsidózást.

– Ki vállalja a rigmusokért a felelősséget? Mert ez maga a tömény rasszizmus. Összefügg-e a rossz minőségű foci, a rossz minőségű szurkolás és a rossz minőségű hazai végiggondolása a focinak? Ki az, aki ezt úgy tudja kiabálni, hogy közben nem szégyelli magát? – sorolja egy szuszra Somogyi.

– Nem hiszem, hogy a rasszizmus a foci rossz minőségével függ össze. A Real Madrid most nyerte meg a tizedik Bajnokok Ligája trófeát és évtizedek óta az egyik legszélsőségesebb fasiszta szurkoló tábora van. Ez evidens a rigmusaikból és a horogkeresztes zászlóikból – mondja Őri. – Sokaknak fogalmuk sincs arról, mi a különbség a rasszizmus és az antiszemitizmus között. Épp azok, akik a büntetéseket behúzzák, már elnézést Jenő, de az MLSZ ellenőrök sem tudják, mi a különbség az anticionista, az antiszemita vagy a rasszista nézetek között. Igaz, nem is ez a dolguk.

– Egyik sem a focipályára való. Ezt azért leszögezhetjük – szól a moderátori megjegyzés.

– De akkor sem a futball minősége befolyásolja, hanem a társadalmi gyökerek és beágyazottság, aminek okaihoz beható szociológiai tanulmányra lenne szükség. Persze, nincs helye a pályán, de akkor is szélmalomharc. Kampányokat kellene indítani, oktatáson és sok-sok rengeteg máson múlna – magyarázza tovább Őri.

Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője kér szót.

– Már a hetvenes évek végén előfordult ilyesmi, és messze áll a rasszizmustól. Ilyenkor ugyanis mindkét tábor kiabál a másikra. Miközben nagy részüket nem cigány emberek alkotják. Ezért a cigány a futballszurkoló szinonimája, ami maga a teljes abszurd. Azokat az embereket hívják így, akikről a másik is tudja, hogy ugyanúgy megőrülnek ezért a sportért. Ezért mondom: a cigány a futballszurkoló szinonimájává vált. Őrület.

Hátulról hang szól közbe: a Ferencváros szurkolóinak egyik vezetője. Ennyit írhatunk.

– Az egész csak megszokás. Az MTK-val szemben a Fradi szurkolói a Ria, Ria, Hungáriát kiabálják. És vissza. 28 éve járok meccsre, ez azóta is így van. Régen is volt zsidózás, cigányozás. Utánanéztünk, már az 1910-es években szakadt félbe meccs azért, mert a két tábor emiatt összeverekedett.

De akkor miért megy a Ria, Ria Hungáriázás?

– Az egész a társadalom torz tükre – ezt már az Újpest szintén háttérbe húzódó szurkolói képviselője jegyzi meg. – A közbeszédben zsidóznak, cigányoznak. És amíg a kocsmai beszélgetésben előkerül a szalonzsidózás, a szurkoló is persze, hogy ezt nyomja lelátón. Mutat egy tükröt. A társadalom vetülete.

– Mondom, ez egy szokás, nincs benne olyan, hogy rasszizmus – erősíti meg a Ferencváros szurkolói képviselője.

Megtudjuk, hogy a szurkolói körök hierarchikusan épülnek fel, „ott nincs demokrácia”. Jogos a kérdés, akkor nem néhány főnök dönt arról, mit kell a szurkolónak kiabálni?

– Még egyszer: ez egy beidegződés, szokás – ismétli nyomatékosan a Fradis szóvivő. – A lelátón cigány szurkolók is vannak, akik ugyanúgy cigányoznak, és nem veszik magukra. Mikor rákérdeztem náluk, ez hogy van, azt mondták, azért csinálják, mert így szokás. Kikerül a meccsre egy fiatal, ezt hallja, az értelmét nem tudja, csak kiabálja.

– Az MLSZ miért hagyja ezt? – szól a kérdés.

– Nem hagyja – kontráz Sipos Jenő. – A szervezet hetente szab ki kisebb-nagyobb büntetéseket a rasszista megnyilvánulások után. Teljesen egyetértek: társadalmi jelenségről van szó, ez gyűrűzik be a stadionokba. Ha ott vannak a hangadók, a helyzet olyanokat is magával ránt, akinek ez amúgy a hétköznapi életben esze ágába sem jutna. De a tömegpszichózis miatt becsatlakozik a kórusba.
Máté Pál a holland megoldást látja tökéletesnek. Amikor ilyen rigmust hall, a bíró félbeszakíthatja a meccset. A csapatok bevonulnak az öltözőbe, az egész helyzet nevelőerővel bír.

– Miközben egyetlen meccset sem szakítottak végleg félbe. Az intézkedésnek önmagában súlya van. Mondom, szerintem sem rasszisták ezek a megjegyzések, hisz soha nem vette magára egyetlen szurkolótábor tagja sem. Csak annyit tettem hozzá: lennének eszközök arra, hogy a jelenséget visszaszorítsuk, hisz erkölcsileg semmiképp nem pálya – véli Máté Pál.

– Ezek a megoldások semmire nem vezetnének – mond ellent a Fradis résztvevő. – Mert ez nem konkrét zsidózás, cigányozás vagy rasszizmus. Amikor az újpesti a fradista cigányokat szidja és fordítva, akkor a hangsúly a fradistán és az újpestin van. Ha helyette egy másik szó kerülne, a helyzeten az sem változtatna. Ha viszont csak úgy általában mocskos zsidózás megy, akkor a szurkoló nem a másik szurkolótábort szidalmazza, hanem tényleg egy csoportot. Ez a különbség a kettő között.

Hát így.