Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Sportegyesületek két vállon – A hazai sporttámogatási rendszer hátulütői miatt sok klub került haláltusába

2020. május 27. 21:30 - szerző: Latyák Balázs

Szakértők szerint a magyar sportfinanszírozás rendszere kiemelkedik a világ mezőnyéből. Annyiban igazuk is van, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan kormánya, amely annyira sokat költött volna a versenysportokra, mint a jelenlegi. Erre a teljesítményre büszkék lehetünk, hiszen nemcsak az egész Európai Uniót utasítjuk magunk mögé, hanem a világ legtöbb nemzetét is. Üröm az örömben, hogy ezzel a teljesítménnyel nem vagyunk egyedül. A dicsőségen olyan országokkal kell osztoznunk, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Katar vagy Szaúd-Arábia.

„Nehéz lenne megmondani az elmúlt években nyújtott állami sporttámogatások pontos összegét, hiszen azok közvetlenül nem jelennek meg a költségvetésben, az biztos viszont, hogy több ezermilliárd forintot jelentenek” – jellemezte a helyzetet a 168 Órának Szabados Gábor sportközgazdász. A szakember szerint a magyar finanszírozási rendszerre nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy fekete vagy fehér, hiszen nagyon összetett és sokszínű. Vannak olyan támogatások, amelyeket a kormány a központi büdzséből fizet, de közvetlenül is nyújthat anyagi támogatást. Emellett a sportegyesületek igénybe vehetnek önkormányzati forrásokat és különböző adókedvezményeket is, de nem feledkezhetünk meg a szponzorációs támogatásokról sem.

Ez a sokféleség persze nincs ingyen: az állami milliárdokért cserébe az Orbán-kormány elvárja, hogy a sportolók és egyesületeik példát mutassanak, s hogy a magyar nép nemcsak hogy sport-, hanem sportoló nemzetté is váljon. Erre nem sajnálják a pénzt, hogy elérjék a céljukat, gyakran az önkormányzatokon keresztül „adományoznak” szürreális összegeket.

E brutális pénzszórásnak itta meg a levét most az érdi női kézilabdacsapatot üzemeltető cég, az Érdi Sport Kft., amelybe az utóbbi években a fideszes városvezetés valósággal öntötte a helyi adófizetők befizetett milliárdjait. A busás támogatásnak viszont a tavaly októberben megválasztott ellenzéki polgármester véget vetett, miután a vállalat az idei évre a tavalyi támogatásnak a dupláját, mintegy 700 millió forintot igényelt a városházától.

Kézilabda - Magyarország - Ausztria
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Csőzik László az összeget persze nem fizette ki, inkább elkezdett főszponzort keresni a csapatnak, amire – mint közölte – elődje nem volt képes, holott ez is a feladata lett volna. Így történt, hogy az új önkormányzat mint a csapatot üzemeltető cég tulajdonosa, megkörnyékezte Mészáros Lőrincet: legyen az érdi kézisek főszponzora. Erre azonban az oligarcha sajnos nem volt hajlandó, így a polgármester lépéskényszerbe került. Bejelentette, hogy új alapokra helyezik az NB I-ben szereplő női csapatot üzemeltető Érdi Sport Kft. támogatásait. A jövőben kevesebb közpénzt, és nagyobb arányú szponzorációs támogatást költenek a csapatra. Emellett felbontották a játékosok szerződéseit – többen is kétmillió forint körüli összeget vihettek haza havonta –, és elbocsátották az edzőket. Végül Csőzik közölte, hogy a jövőben csak saját nevelésű érdi lányok alkotják majd a csapat gerincét. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni az önkormányzatot és az Érdi Sport Kft.-t is, de sajnos nem kaptunk tőlük választ.

 

 

Az eset egyébként Szabados Gábor szerint remekül megvilágítja a magyarországi mecenatúra-rendszer egyik fontos problémáját.

„Az állami támogatások kegyeltjeinek köre két nagy csoportra oszlik: a labdarúgó-egyesületekre és mindenki másra” – mondta.

Állítása nem is elrugaszkodott, igazságát bárki a saját bőrén érezheti. Elég hozzá csak a társasági adó- (TAO) felajánlások körüli és a szponzorációs bevételekkel kapcsolatos botrányokra, vagy a számtalan stadionberuházásra gondolni. A szakember egy dologra külön felhívta a figyelmet: a labdarúgás támogatását sokan összemossák azzal a ténnyel, hogy a foci Orbán Viktor kedvenc sportja. Ezt nem is lehet elvitatni, de a kormány mégsem ezért tartja mindegyik másiknál előrébbvalónak ezt a sportágat. „Bárhonnan nézzük, a futball a magyarok körében jelenleg a legnépszerűbb játék, komoly tömegeket képes vonzani akár játékosként, akár nézőként” – magyarázta a sportközgazdász, aki elismerte ugyan, hogy a legutolsó érvvel lehet vitatkozni, hiszen amíg az igazolt sportolók fele futballista, addig egy NB I-es felnőttmérkőzésre – jó esetben – alig néhány ezren kíváncsiak. Ugyanakkor ez még mindig több bármelyik másik sportág nézőszámánál. „A kajak-kenu vagy az úszás országos bajnokságára, netán egy vízilabda-mérkőzésre, hiába sikeresek a résztvevők, nem kíváncsiak annyian, mint egy labdarúgó-bajnokira” – érvelt a szakember.

Szabados Gábor szavai bizonyára nem nyújtanak majd vigaszt az elmúlt hetekben borzasztóan nehéz helyzetbe került vízilabdacsapatoknak. Előbb az 1957-ben alapított, a lezártnak minősített férfivízilabda-bajnokság tabelláját vezető OSC Vízilabda SE (OSC) sodródott a szakadék szélére, miután főszponzora, az A-HÍD Zrt. egyszerűen szerződést bontott a csapattal, mert a jövőben a VasasPlaket támogatójaként kíván megjelenni. Hogy pontosan mi vezetett az építőipari cég és a pólóklub szakításához, azt csak találgatni lehet, mindenesetre amíg a szurkolók csupán bíznak benne, a kormányközeli sajtó már tudni véli, hogy lesz megoldás az OSC problémájára. A Hír TV számolt be arról, hogy forrásaik szerint a csapatot a Mol Zrt. veszi a szárnyai alá. Megkeresésünkkor azonban az energiacég ezt cáfolta, és éppen azt próbálták tisztázni, hogy ki terjeszt róluk ilyen pletykát. A sportegyesülettel való együttműködést határozottan tagadták, ahogyan fogalmaztak: a vállalathoz hetente fél tucat támogatási kérelem érkezik, amelyeket szigorú szempontok szerint mérlegelnek. Az OSC Újbuda szintén küldött ilyen kérést, de még nem született döntés róla. Az együttműködést a sportegyesület sem erősítette meg lapunknak, csupán annyit közölt, hogy minden erejükkel és szaktudásukkal azon dolgoznak, hogy a következő, 2020–21-es szezon gördülékenyen indulhasson, a szakmai és anyagi feltételek biztosítottak legyenek.

Már nem ennyire bizakodó a ZF-Eger vízilabdacsapatát működtető cég ügyvezetője, a játékosként három olimpiai bajnoki címet begyűjtő vízilabdázó, Szécsi Zoltán. Az egykori kapus egy televíziós interjúban elmondta, az általa vezetett egyesület csődbe ment, miután komoly megállapítással és szankcióval zárult le egy két és fél éve húzódó, a klubot érintő NAV-vizsgálat. A klubot 2018 őszétől irányító Szécsi szerint a jelenlegi helyzetet az egyesület előző vezetése idézte elő, ő ügyvezetőként folyamatosan a probléma megoldásán dolgozott. Ez azonban nem sikerült, így a klub a játékosok szerződését március 31-ével megszüntette, az alkalmazottaknak pedig felmondott.

 

 

A három sportegyesület történetében az a közös, hogy – noha Orbán szeret a hős szerepében tetszelegni – a kormány eddig még semmilyen segítséget nem nyújtott a csapatoknak. Ez meglehetősen érdekes, főleg úgy, hogy bizonyára tisztában vannak vele: a másodosztályban szereplő futballcsapat, a BFC Siófok háza táján sincs minden rendben, a balatoni város csapatánál is azonnali beavatkozásra volna szükség. Történt ugyanis, hogy április végén a klub tulajdonosa, György Tamás bejelentette: a csapat tagjainak fizetését hetven százalékkal csökkenti, ezzel enyhítve a koronavírus hatásait, s megmentve az egykor szebb napokat is látott csapat jövőjét. Ebből persze óriási vita kerekedett, s a játékosok közölték, hogy ők maximum a bérük harminc százalékáról hajlandók lemondani. Emellett megfenyegették a tulajdonost, hogy ha mégis ennél többet venne el tőlük, akkor felmondanak. Most nagyon úgy tűnik, hogy a zsarolás nem igazán hatotta meg György Tamást, aki pontot téve a vita végére fogta magát és eladósorba állította a klubot. A másodosztályban szereplő csapat vételárát pedig – egyfajta fricskaként – egyetlen forintban határozta meg. Hogy a történteknek milyen kifutásuk lesz, azt nem lehet tudni, egyelőre a focisták és a klub tulajdonosa sem hajlandó nyilatkozni az ügyben.

 

 

„A miniszterelnök deus ex machinát, isteni közbelépést idéző fellépésére ugyan még várnunk kell, de biztató lehet egy korábbi nyilatkozata, amely szerint a futballklub nem gazdasági vállalkozás, inkább olyan, mint a bogrács-gulyás: folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész. Ez a szemlélet jellemző a kormányra, nem véletlenül épülnek például stadionok tucatszámra az országban” – véli Szabados Gábor. A logika szerint a sportberuházásoknak társadalmi hasznuk van, és egy közösség kohéziós erejét csak így lehet megfelelően fejleszteni, az egészséges életmódot propagálni.

A sportközgazdász úgy látja, a beruházások szakmai szemmel ugyan legitimálhatók, a kormányzati cél hatékonysági foka azonban erősen megkérdőjelezhető.

Vagyis ha egy olyan településen épül valamilyen sportkomplexum, ahol csak néhány ezren laknak, az aligha tűnik életképes befektetésnek, mivel a beruházás összege sohasem térül majd meg. Ezt igazolja a szakember szerint, hogy az eddig megépült stadionok között vannak olyanok, amelyek képesek ugyan veszteség nélkül működni, de a Ferencváros labdarúgócsapatának otthonán, a Groupama Arénán és a Debrecenben felhúzott Nagyerdei Stadionon kívül nem tudott többet említeni.

A klubok haláltusája egyébként egy érdekes tanulságra is rávilágított: a koronavírus támadása csak a futballklub esetében játszott hangsúlyos szerepet. Szabados Gábor szerint ez nem véletlen, hiszen ezek az egyesületek egyébként sem tudták volna elkerülni a sorsukat, bár egy kicsit talán még élhettek volna. Csakhogy a politikai csatározások és a koronavírus okozta gazdasági válság együtt már sok. A kilátástalan helyzetbe került egyesületek problémáit ezek a tényezők a felszínre hozták és felnagyították. Az sem lenne meglepő, ha a következő időszakban még több hasonló eset fordulna elő.