Pokorni Zoltán leveteti nagyapja nevét a XII. kerületi turulszoborról, miután kiderült, felmenője nyilas tömeggyilkos volt
Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének fideszes polgármestere az új kerületi képviselő-testület alakuló ülésén kezdeményezte, hogy vegyék le a saját nagyapja nevét a kerületi turulszoborról - írta az Index. A korábban sok vitát kiváltó emlékművön a budai kerület II. világháborús áldozatainak névsora olvasható, az egyik név Pokorni nagyapjáé.
A közelmúltban azonban egyértelműen kiderült, hogy Pokorni József aktívan részt vett a nyilas tömeggyilkosságokban, és csak azért nem lett háborús bűnös, mert még Budapest ostroma alatt gerinclövést kapott, és meghalt, így nem élte meg a számon kérést.
Pár héttel ezelőtt jelent meg a Mozgó Világban Rab Lászlónak, a a Népszabadság korábbi újságírójának a cikke, amely szerint Pokorni József a nyilas múltú háborús bűnösök közé sorolható, ezért nem méltó arra, hogy az emlékművön szerepeljen a neve. Pokorni Zoltán bejelentette, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve, olvasható az önkormányzat oldalán a közgyűlési beszámolóban.
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere beszél a kardióösvény avatásán Budapest XII. kerületében, a Normafán 2018. szeptember 18-án.Rab László tanulmánya részletesen foglalkozik Pokorni József nyilas múltjával, de a neve korábban más szerzőknél, köztük Zoltán Gábornak a városmajori nyilas vérengzésről szóló regényében, az Orgiában is előkerül. A nyolcgyerekes férfi a MOM-ban dolgozott villanyszerelőként, és 1944-ben a nyilasokhoz, méghozzá a brutalitásáról a nyilasok között is hírhedt katolikus szerzetes paphoz, Kun András kiugrott minorita szerzeteshez csapódott.
Kun András emberei több több mészárlást hajtottak végre 1944-45 telén a kerület zsidó l intézményekben, kórházakban, az Alma utcai szeretetházban, és a Városmajor utca 37.-ben működő nyilas házban is kivégzéseket tartottak.
Rab László tanulmánya, melyben megírja Pokorni Zoltán nagyapjának múltját, október közepén, az önkormányzati választás után jelent meg a Mozgó Világban. Ebben azt írja, hogy a lényegi információkat már 2008-ban ismerte, és éppen a polgármester személye miatt nem hozta eddig nyilvánosságra. „Nem akartam semmiféle apák-fiúk vitába belemenni” – hangzik a cikk, amely a 2002-es esetre utal, amikor Pokorni Zoltán azért mondott le a Fidesz elnöki és frakcióvezetői posztjáról, mert kiderült, hogy az apja ügynökként jelentett a kommunista állambiztonságnak.
A XII. kerületi önkormányzata az eset után a turul-emlékművön szereplő teljes névsort ellenőrizni akarja. „Rab László tanulmánya szerint feltehetőleg nem egyedi esetről van szó. Emiatt Pokorni Zoltán felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, tekintsék át az emlékmű névsorát. A szakmai bizottság feladata lesz annak megállapítása, hogy a névsorban szereplő személyek közül kik azok, akik a második világháború alatt nagy valószínűséggel háborús bűntettet követtek el. Emellett javaslatot várnak a történészektől az emlékművel, annak szimbólumával kapcsolatos ellentmondások feloldására a méltó megemlékezés érdekében” – áll az önkormányzati emlékművön.
