PC: Tovább aprózhatja az ellenzéket a választási eljárás

A Választásirendszer.hu oldalon közzétett

összefoglalószerint az indokolással együtt 16 oldal terjedelmű módosítójelentős része az előzetes regisztrációt gyomlálja ki a törvényből; továbbra is a választási irodák feladata lesz tehát a választási névjegyzékek elkészítése (a kormánypárti politikusok által korábban megbízhatatlannak minősített lakcímnyilvántartás adatait is felhasználva).

A módosító csomag hallgat a levélben szavazók névjegyzékének nyilvánosságáról, márpedig titkosított névjegyzékkel elképzelhetetlen a tiszta választás – hívja fel a figyelmet a Political Capital. Az elemzőcég hozzáteszi, ha nem tudhatjuk, hogy a határon túlról 50 ezren vagy másfél millióan jelezték választási szándékukat, senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a szavazatszámlálás során az urnából előbukkanó borítékok valóban mind hús-vér választóktól származnak-e.
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan bekerül viszont a törvénybe a magyarországi névjegyzékek nyilvánossága.

Örömteli ugyanakkor – írja a Political Capital –, hogy megszűnik a kampánycsend és a kutatási csend intézménye, ezzel megszabadulunk az információhoz jutás alapjogát korlátozó idejétmúlt és életszerűtlen szabályozástól.

A módosító legmeghökkentőbb pontja a kereskedelmi rádiókban és tévékben való reklámokra vonatkozó AB-határozat kicselezése: úgy teremt esélyegyenlőséget, hogy diszkriminálja a politikai szereplőket. Az AB ugyanis kimondta (és a módosító csomag indokolása is hivatkozik rá), hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulását akadályozza az a rendelkezés, amely a legszélesebb körben eljutó médiatípus – a kereskedelmi médiaszolgáltatók – esetében tiltotta meg a tájékoztatást is megvalósító politikai reklámok közzétételét”. A törvényhozó ezért mégis lehetővé teszi ezekben a médiumokban a politikai reklámok (ingyenes) elhelyezését, de miközben hangsúlyozza, hogy csak az esélyegyenlőség biztosításával lehet ezt megtenni, kizárólag az országos listával nem rendelkező jelölőszervezetek, illetve a független jelöltek számára biztosítja ezt a lehetőséget, az országos listát állító pártok csak a közszolgálati rádiókban és tévékben jelenhetnek meg. A nyilvánvaló esélyegyenlőtlenséget és életszerűtlenséget várhatóan azzal magyarázzák majd, hogy a tehetősebb politikai erők számára megfizethetők lesznek a nyomtatott és az online médiumok, illetve a köztéri hirdetések tarifái, és ezt kívánják azzal ellensúlyozni, hogy kizárólag a kisebb politikai erőknek és a független jelölteknek biztosítják a kereskedelmi tévékben és rádiókban való jelenlétet. Egy alkotmánybírósági kontroll során azonban (amire csodálkoznánk, ha sor kerülne) a gyengébbek ilyen radikális pozitív diszkriminációja aligha bizonyulna szükségesnek és arányosnak.

A Political Capital szerint a politikai motiváció vélhetőleg az ellenzék további aprózása oly módon, hogy esélytelen politikai formációk is csatasorba állhassanak, csak azért, hogy a kereskedelmi médiában ingyenes felületeken megjelenve tegyenek szert országos ismertségre, elvéve a teret a komolyan vehető pártok elől.

A helyenként túlírt törvény továbbra is rendkívül szűkszavú a kampány szabályozásának tekintetében. Nem az esélyegyenlőséget szolgálja, hogy a köztéri plakáthelyeket továbbra sem egységes és nyilvánosan közzétett áron kell értékesíteni, ellentétben a nyomtatott és online médiumokkal. A kampány finanszírozásáról továbbra sem tudni semmit, pedig legkevesebb tizenöt éve ez az egyik legnyilvánvalóbban korrupt eleme az egész hazai közéletnek – olvasható a Political Capital összegzésében.