„Önnek is joga van tudni, hogy ez már hazaárulás” – Holnap szavaz az Országgyűlés a Vlagyimir Puytin rendszeréhez közeli bankról

Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő hívja felé egy Facebook-posztban a figyelmet, hogy az Országgyűlés holnap szavaz az Oroszország alapította Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyéről, amely Varga Mihály pénzügyminiszter február 5-i bejelentése szerint Budapest lesz. Ez azért keltett feltűnést – írtuk meg az Index nyomán –, mert a nemzetközi pénzintézet rengeteg olyan kiváltságot élvezhet, amely gyakorlatilag állammá teszi az államban.

• A bank igényeinek megfelelő irodaépületeket, a bankelnök hivatalos rezidenciáját, és ezeknek az ingatlanoknak a biztonságát és nyugalmát.
• Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma érdekében még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.
• A bank bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket.
• A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke kezet fog a pénzintézet székhelyének áthelyezéséről szóló megállapodás aláírása után

Fotó: Pénzügyminisztérium

• A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól.
• Az NBB nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek.

• Ha pedig az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal.
• Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat.
• A bank dolgozói és vezetősége, valamint az ő családtagjaik diplomáciai mentességben részesülnek.
• Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók, akik a bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt.
• Illetve jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

Szabó Szabolcs szerint ez Paks 2.-vel együtt hazaárulás jelent, a keddi országgyűlési szavazásról szóló hírt legalábbis  az Orbán-kormány plakátkampányának a parafrázisával repítette világgá, amely úgy hangzik, 

„önnek is joga van tudni, hogy ez már hazaárulás”.

A Moszkvában 1970-ben alapított NBB amúgy a KGST egyik fontos fejlesztési bankja volt, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Magyarország 2000-ben lépett ki a bank nem kellően hatékony, és nem kellően átlátható tevékenysége miatt. 2014-ben aztán az Orbán-kormány kezdeményezte a tagság helyreállítását, amit a bank el is fogadott. Ehhez a már korábban befizetett 20 millió euró mellé további 20 milliót kellett befizetni az alaptőkébe. Magyarország így Oroszország és Bulgária mögött a harmadik legnagyobb részvényes a bankban, amelynek további tagja Csehország, Szlovákia, Románia, Kuba, Vietnam és Mongólia.

Az NBB kiváltságaival kapcsolatos aggályokat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal rázta le, hogy olyan kedvezményekről van szó, amelyek a vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében minden nemzetközi pénzintézetet megilletnek.