Nem maffiózók

- Ha egy vállalkozás tisztességtelenül működik, nemcsak annyi a következmény, hogy a cégvezető rosszul alszik. Előbb-utóbb beleütközik egy plafonba, ami felett már olyan mértékben kellene csalnia, hogy könnyen borulhat az egész szervezet. Nem véletlen, hogy a hazai gazdaságból hiányzik a versenyképes magyar közép- és nagyvállalati szektor: jellemzően a kevésbé jelentős mértékű adócsalást elkövető, kis cégek versenyeznek egymással – állítja Balogh Péter, az iGo navigációs technológiáról, illetve autóipari navigációs szoftverekről ismert startup, az NNG társalapítója az „Első millióm” elnevezésű kezdeményezés egyik résztvevője.

Balogh 21 évesen Finnországba költözött, ahol látta, tisztán és becsületesen is lehet országot építeni. Hazatérve is ebben a szellemben dolgozik, elmondása szerint a kezdetektől figyelt arra, hogyan tud tiszta, becsületes vállalatot és csapatot építeni.

- Két út van egy vállalkozó előtt. Elindul a lejtőn, és először csak egy számlát vesz, aztán nem azt írja a szerződésbe, amiről valójában szó van, majd elfogy körülötte a bizalom és ő is mindenkiben a csalót véli látni. A másik lehetőség: rögtön a vállalkozás elindításakor tudatosan odafigyel, hogy minden rendben legyen – ezt már Halácsy Péter állítja, a világ legnagyobb nyilvános prezentációs adatbázisát magáénak tudó magyar startup, a Prezi társalapítója. Halácsy ugyan érti, hogy könnyebb megúszni az adófizetést, és nehéz eldönteni, hogy „holnaptól mindent tisztességesen lepapírozok”, de szerinte megéri tisztán vállalkozni.

- Azt hittük, ha elmeséltetjük és láthatóvá tesszük a tiszta vállalkozások első milliójának történetét, akkor változást érhetünk el a magyar vállalkozói kultúrában és a közgondolkodásban. Gyorsan beláttuk, naivak voltunk. Attól, hogy sikeres cégvezetők elmondják a maguk történetét, semmi sem változik – mondja lapunknak Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője. – Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy miért nem boldogulunk? A CEU Business Schoollal és a Transparency Internationallel együttműködve készíttettünk egy reprezentatív kutatást, amelyben megpróbáltuk feltérképezni: milyennek látja a társadalom a vállalkozókat?

Érdekes kép rajzolódott ki. Amikor a megkérdezetteknek konkrét jelzőkről kellett megállapítaniuk, hogy azok igazak vagy hamisak a vállalkozókra, akkor 88 százalékuk kreatívnak, 86 százalékuk tehetségesnek tartotta őket, s csak minden harmadik ember találta jellemzőnek a „csaló” szót. Amikor azonban nem irányított kérdést kaptak a felmérés résztvevői, akkor nagyrészt negatív jelzőkkel illették a vállalkozókat, úgymint „fehérgalléros vagy szabadlábon lévő bűnöző”, „igavonó barom”, „drága autóval jár”, „maffiózó”, „mindenhol kiskapukat keres”.

Pistyur Veronika szerint azért sem mindegy, milyen az üzleti környezet, mert az ország 4,5 millió alkalmazottjának mintegy 90 százaléka vállalkozásokban dolgozik. Egy másik, május végén zárult kutatásban tovább mentek az okok feltárásában.

A Kutatólabor által kidolgozott Bridge Index azt mérte, hogy a magyarok hány százaléka cselekvőképes, tudatos és képes globális szinten gondolkodni a vállalkozás terén. Eszerint a magyarok 20 százalékában felmerült már, hogy vállalkozásba kezdjen, de egyelőre a biztosabb, átlagos jövedelem mellett döntött. Ők jellemzően az érettségizett, 18-29 év közötti korosztályból tevődnek össze. A megkérdezettek 17 százalékára kifejezetten jellemző a vállalkozói gondolkodásmód, ők többségében férfiak, diplomával rendelkeznek és alkalmazottként dolgoznak. A magyarok 4 százaléka már vállalkozik, de nem a startupokéra jellemző globális hozzáállással, közülük csupán 3 százalék azok aránya, akik a legnagyobb tudatossággal és elkötelezettséggel vezetik cégüket és nemzetközi piacokra is szeretnének eljutni.

- Ha tisztábban látjuk, kik és milyen érvek mentén vállalkoznak, megértjük azt is, mivel motiválhatjuk egy tudatosabb, transzparensebb vállalkozói réteg kialakulását – állítja Pistyur Veronika.

A kutatások tanulságait felhasználva workshopokat tartanak a szervezők, ahol a résztvevőket arra próbálják rávezetni, hogy hosszú távon leginkább állami pénz nélkül lehet sikeresen vállalkozni. Próbálják enyhíteni azt az információhiányt is, amelyben a magyar vállalkozások a mindennapjaikat élik.

- Az államnak hatványozott felelőssége van, valóban példát kellene mutatnia, de ideje túllépni az államra való mutogatáson, mert nem visz előre – jegyzi meg Pistyur Veronika.

Alexa Noémi, a CEU üzleti karának adjunktusa szerint az a baj, hogy a cégvezetők többsége el sem tudja képzelni: másképp is lehet vállalkozni, mint ahogyan azt ő teszi.

- Például, lehet az első pillanattól kezdve teljes munkaidőre bejelenteni az összes alkalmazottat, és nem azt kérdezni a könyvelőtől, miként érdemes taktikázni az adófizetéssel? A workshopokon megmutatják a résztvevőknek, mik a kifogások a vállalható működéssel szemben, beszélnek a nehézségekről, s megoldásokat is mutatnak.

Pistyur Veronikától megtudtuk: egy önellenőrző listán is dolgoznak. Ennek segítségével nemcsak az derül ki, mennyire vállalható módon működik egy cég, de a vezetőt gondolkozásra is készteti.

- Olyan szempontokat hoz a látókörébe, amire magától sosem gondolt volna. Például: ne csak azt nézze, a sales munkatársa mennyi terméket adott el, hanem azt is, milyen módszerrel? A technológia és a globális piac kiszámíthatóbb, tisztességesebb játéktérre ad lehetőséget, ráadásul 10-20 év múlva mindenkinek ebben kell érvényesülnie, ha fent akar maradni.