Nem engedi a rendszer, hogy a háziorvos gyógyítson – meg is van az eredménye

250 ezer embernek nincs háziorvosi ellátása, mert csaknem 300 praxis betöltetlen az országban, van olyan, ami már 12 éve. Az állami megoldási kísérletek nem vezettek eredménye, a betöltetlen praxisok száma egyre nő.

2016. július 30., 08:10

Rohamosan nő a betöltetlen praxisok száma, negyedmillió magyarnak nincs háziorvosi ellátása. Komáromi Zoltán szerint a kormánynak egy célja van: hogy csönd legyen, ne legyen balhé és tömegtüntetés. Az Együtt egészségpolitikusa az

ATV Egyenes Beszéd című műsorábanelmondta, fél év alatt 33 százalékkal nőtt a betöltetlen praxisok száma, összesen 277 üres praxis van, ez azt jelenti, hogy 250 ezer embernek nincs háziorvosi ellátása. Tud olyan praxisról, amely 2004 óta üresen áll. Utoljára 1992-ben volt túljelentkezés a háziorvosoknál.

A magyar valóság az, hogy a kis praxisokban a háziorvos magára van hagyva, és nem is engedi a rendszer, hogy a háziorvos gyógyítson. Csontritkulás esetén például nem utalhatja be a beteget csontsűrűség vizsgálatra, erre csak a reumatológus jogosult – fogalmazott.

Komáromi Zoltán kijelentette: ilyen esetben akár 50 kilométert is meg kell tennie egy betegnek, hogy megkapja a szükséges gyógyszereit. Az Együtt szakpolitikusa hangsúlyozta: a politikának egy célja van, hogy csönd legyen, ne legyen balhé és tömegtüntetések. A politikus elmondta: az orvosok a kamarai érdekképviseletet sem ismerik, őt például felhívta egy orvosnő, hogy mint a kamara alelnöke segítsen neki, majd közölnie kellett vele, hogy ő már 13 éve nem kamarai alelnök.

Hozzátette: a szakpolitikusok opportunisták, megalkuvók, be vannak tagolva egy minisztériumba, nincsenek ott a kormányüléseken. Nincs súlya az egészségügynek, de ilyen pökhendi módon nem lehet kezelni ezt az ágazatot – magyarázta.

Praxis, praxisjog

Az alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, védőnői szolgálat és a beteg otthonában nyújtott ápolási szolgáltatás) szervezési-módszertani, tudományos-kutató, gyógyító-megelőző intézménye, az Országos Alapellátási Intézet egyik feladata, hogy nyilvántartást vezessen a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről. Ezek egyre növekvő száma miatt az Intézet elérhetővé tette a tartósan (azaz legalább hat hónapja)

betöltetlen körzetek listáját.

A praxisjog szabadon-adható-vehető, az valójában egy speciális vállalkozás, aminek értéke van. A hivatalos meghatározás szerint a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető. Magyarul akié a jog, az végezheti az alapellátást az adott körzetben.

Így ha egy arra jogosult orvos megvásárolja a jogot, ő lesz a körzetben élők háziorvosa és az általa ellátott betegek után az OEP-től kapott pénzből él, tartja fenn a rendelőt, fizeti a munkatársait. Nem csoda, hogy sok körzetben nem kapós a jog, hiszen a feljebb vázolt rendszerszintű problémák mellett nemhogy tisztes megélhetést nem nyújt, de gyakran még a rendelő fenntartására elegendő bevételt sem hoz.

A helyzet megoldására több kormányzati intézkedés volt az elmúlt években, de megoldást egyik sem hozott. Így például soha nem használták ki a praxisjog vásárlásához igényelhető támogatás keretét. Pedig az OEP viszonylag nagyvonalúan támogatja a praxisjog vsásrlását. Így például legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi szolgálat betöltése esetén 6 millió forintos,
60 hónapja betöltetlen praxis megvásárlásához pedig 10 millió forintos támogatást lehet nyerni. Mint látható azonban, az esetek túlnyomó többségében nem az induláshoz szükséges pénz hiánya tartja vissza az orvosokat egy-egy praxis betöltésétől.