„Megtámadtak bennünket” – Kolosi Péter: A többség szerint az RTL a legfüggetlenebb hírforrás Magyarországon

2017. október 16. 06:30 - szerző: Lampé Ágnes

Az RTL Klub programigazgatója és vezérigazgató-helyettese szerint bármit ír is a Figyelő, a húszéves születésnapját ünneplő csatorna nem veszteséges és nem eladó. Azt is mondja: attól, hogy egyre több médium pártosan vagy ideológia mentén működik, a többi nem sodródik automatikusan a másik oldalhoz. Az RTL pedig nem ellenzéki.

 – Talán ön az egyetlen, aki az RTL Klub 1997. októberi indulása óta, azaz húsz éve vezető pozíciókban dolgozik a csatornánál.

– Vagyunk azért páran.

– Hányan?

– A menedzsmentben talán csak ketten vagyunk, de a cégnél több mint ötvenen dolgozunk a kezdetek óta. Ráadásul a menedzsment több mint fele több mint 15 éve dolgozik a cégnél.

– Háborúban kellenek a tapasztalt tábornokok.

– Így igaz, de szerintem nincs háború.

– Egyszeri csata vagy egy kis bokszmeccs?

– Nem tudom, mi végezzük a dolgunkat.

– Azt írta a minap Schmidt Mária lapja, a Figyelő, hogy eladó az RTL Klub. Mire ön úgy reagált a Facebook-oldalán, hogy „az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli támadás indult”. Ki támad?

– Hát a Figyelő szerkesztősége. A cikk végén nem szerepelt az újságíró neve, vagyis az szerkesztőségi álláspontnak tekintendő.

– A Figyelő szerkesztősége támadja az RTL Klubot? Nem egy súlycsoport.

– A Figyelő írta meg ezt a hazugságot, az írást átvette az Origo is, valamint még aznap közölt egy félrevezető, szakmaiatlan nézettségi elemzést. A cél elég könnyen tetten érhető volt.

– Mi volt az?

– Hogy az eladásról szóló álhírt elterjessze és alátámassza.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Bevett módszer.

– És valamennyire működik is. Sokszor megjelentek már rólunk hamis információkat tartalmazó cikkek, mindenre fölösleges reagálni.

– Erre most miért kellett?

– Mert van olyan, amikor átszakad a gát.

– Ez már olyan?

– Igen. Annyira nem szakmai anyag volt, és annyira minden tekintetben hülyeség, hogy nem lehetett annyiban hagyni. Bár talán nem is annyira dilettáns újságírói munka, mint amilyennek elsőre tűnik. Aki megírta, nem lehet ennyire amatőr, de lelke rajta.

– Másnap már a kutya se foglalkozott vele.

– Akkor is megtámadtak bennünket.

– Akkor még egyszer: egynapos háború?

– Olyasmi. De szerintem azért inkább vihar egy pohár vízben. Értelme nem nagyon volt, annyira nevetséges és buta felvetés, az Origo cikke pedig láthatóan egy TV2-es PR-anyag volt. Ha szarkasztikus akarnék lenni, azt mondanám: ügyesebben kéne csinálni.

– Ön nem szokott háborogni a Facebookon. Egyesek szerint a reakciója azt igazolja, hogy mégiscsak van az állításban valami.

– Valóban, még soha semmit nem posztoltam a Facebookon, de tényleg azt gondolom: mindennek van határa. Ha lenne benne valami, sokkal logikusabb lett volna, ha csendben maradok, és ahogy ön is mondja, másnap már senki sem emlékezett volna rá.

– A hír viszont tényleg szétfutott.

– Ez igaz, hivatkoztak rá más médiumok. De nem ezért, hanem az állítás súlya miatt szólaltam meg. Megjegyzem: a cikk, amelynek megjelenése előtt minket meg sem kérdeztek, számos szakmai, jogi és etikai kérdést vet fel.

– 2014-ben ötvenszázalékos, célirányosan az RTL Klubra szabott reklámadóval fenyegette meg önöket a kormány. Akkor is azt mondta, a csatorna ellen támadás indult, amelynek célja, hogy a tulajdonosuk kivonuljon Magyarországról.

– Régi ügy ez, már nem is emlékszem rá.

– Nem hinném.

– Jó, persze, tényleg nem a memóriámmal van baj. De mivel lezárt kérdés, nem érdemes felhánytorgatni, a két esetet összehasonlítani meg végképp semmi értelme. Nem mindegy, ki támad: most egy alacsony példányszámú, marginális lap.

– Lehet átfedés az újság és a kormány között.

– Ezt nem tudhatom. Ami biztos: fennállásunk húsz éve alatt mindenféle politikai próbálkozás volt, intenzív és kevésbé intenzív is.

– Mondjon példát a korábbi időszakokból.

– Nem mondok.

– Miért?

– Nem akarom újra előhozni ezeket, ne is kérdezze. Régen volt, felesleges erről beszélni. Amúgy a beavatkozási kísérletek bizonyos szempontból természetesek.

– Miért lennének természetesek?

– Aki büszke a függetlenségére, abban az értelemben, hogy egyik oldaltól sem függ sem a működése, sem a hírszolgáltatása, azt az éppen hata­­lom­­ban lévők nem szeretik. A másik oldalnak meg jóval kevesebb baja lesz. Ezt húsz év alatt, higgye el, megtapasztaltam. És nemcsak a hír-, hanem a szórakoztató műsorok esetében is igaz a megállapításom.

– Mondjon akkor szórakoztatós példát.

– Csütörtökönként ment az Esti Showder Fábry Sán­­dor­­ral, vasárnap meg a Heti Hetes. Mindig jól mulattam, hogy a két műsor után kik telefonáltak és SMS-eztek. Sosem ugyanazok, de mind azt szajkózta, hogy elfogultak vagyunk a másik irányba. Én pedig megnyugodtam, hogy jól végezzük a munkánkat, és minden rendben a függetlenségünkkel.

– Ma is jönnek még politikusi telefonok?

– Én nem mondtam, hogy politikusok telefonáltak.

– A TV2 sorsát látva minek tudja be, hogy önök húsz éve minden politikai támadást kivédenek?

– Jórészt az itt dolgozó kollégák szakértelmén és etikai alapállásán múlik.

– A TV2-nél is remek kollégák dolgoztak.

– Valóban, több olyan korszaka volt a TV2-nek, ami­­kor ez elmondható volt. Ezen túl szükséges egy olyan tulajdonos, amely mellett szakmai hozzá­­értéssel lehet dolgozni, és amelynek fontosak az etika és a függetlenség szabályai.

– Az önök tulajdonosa, az RTL Group jelentős nemzetközi médiavállalat, még kormányoknál is képes lobbizni.

– Nem tudom, kiknél, hol lobbizik vagy lobbizik-e egyáltalán az RTL Group, de nagy biztonságot ad nekünk, hogy ő a tulajdonosunk. Így lehetünk piacvezetők és függetlenek a hír- és minden egyéb műsorunkban is.

– Vajon meddig bírja a tulajdonos a várhatóan fokozódó politikai nyomást?

– Fokozódó? Miért lenne az?

– Az RTL Klub tavaly szeptemberben jelezte, hogy harmincszázalékos részesedést vásárolna a Central Médiacsoportban, és először a Médiatanács tagadta meg a szakhatósági hozzájárulást, majd erre hivatkozva a Gazdasági Versenyhivatal sem engedélyezte a tranzakciót, így keresztbe tettek önöknek. Ezt is bírja a tulajdonos?

– A döntést megtámadtuk a bíróságon, egyelőre itt tartunk.

– A reklámadó meglebegtetése idején bulvárosból ellenzékivé hangolták a híradójukat. Ennek mi volt az oka?

– Ez egy olyan feltételezés, amit soha senki nem bizonyított, viszont mi már sokszor elmondtuk, hogy nem igaz. Meg lehet nézni a korábbi Híradókat is, ráadásul évekkel korábban elindult a Híradó az RTL II-n, amelyben csak politika és közélet volt az elejétől kezdve. Egy hírműsor tematikája mindig attól függ, hogy a közönséget épp mennyire érdeklik a politikai vagy a bulvárhírek. Hadd jegyezzem meg: a bulvár sem hazug, egyszerűen nagyobb tömegeket érdeklő módon beszél valamiről. Attól, hogy többeket érdekel, még ugyanúgy tisztességesen kell elmondani.

– Amikor lekerült a napirendről a reklámadó, miért araszoltak vissza a bulvár felé?

– Ugyan már, dehogy araszoltunk. Aki rendszeresen nézi a hírműsorainkat, biztosan nem gondolja így.

 

Kolosi Péter

1989 és 1994 között elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, 1993 és 1997 között Vitray Tamás és Horváth Ádám tanította a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorvezető-rendező szakán.

1994 és 1997 között részt vett a Magyar Televízió különböző produkcióiban: egyebek mellett az Objektív riportere, a Nap-Kelte felelős szerkesztője, hírolvasó, a Múzsa című műsor felelős szerkesztője.

1997 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1997 és 2001 között az RTL Klub Fókusz című műsorának főszerkesztője és műsorvezetője, 2001 júliusa óta az RTL Klub programigazgatója.

 

– Most mennyire érdekli a nézőt a politika?

– A nézettség azt mutatja, hogy nagyon is. Volt időszak, amikor az emberek jóval apatikusabbak voltak. De az is érdekes, hogy ha a politikai műsoraink korábban lennének, attól még nem érdeklődnének iránta többen.

– Az éjjel fél tizenkettőkor adásba kerülő Magyarul Balóval című műsorra utal?

– Igen, jelentős a nézettsége, esténként százezer ember figyeli.

– A százezer jónak számít az RTL-nél?

– Abban az idősávban jó.

– Korábbi idősávban nem lenne jobb?

– Két órával korábban is ennyien néznék.

– Miért?

– Ez értelmiségibb műsor, ennyi embert érdekel.

– És ha a híradó után menne?

– Akkor rég nem lennénk piacvezetők. Nem véletlenül van ott, ahol. Lehet, hogy este kilenckor két­­százezren néznék, de abban az idősávban más műsorral akár egymilliós nézettség is elérhető. Pedig Baló György erős személyiség, őt tényleg politikai színezettől függetlenül mindenki hitelesnek fogadja el.

– Az RTL Klubot ellenzéki csatornának szokás titulálni. Egyetért?

– Nagyon nem értek egyet. Persze mindenki szereti beskatulyázni a másikat.

– Ki skatulyáz?

– Leginkább az újságírók. Szerencsére a többség szerint az RTL a legfüggetlenebb hírforrás Magyarországon.

– Sokak szerint a média tulajdonosi átrendeződésével csupán kiegyenlítődött a korábbi „liberális túlsúly”, és ebben a rendszerben a kormánypárti TV2-vel szemben ott az ellenzéki RTL Klub.

– Hazug az egész elmélet. Attól még, hogy egyre több médium pártosan vagy ideológia mentén működik, a többi nem sodródik automatikusan a másik oldalhoz. Ez csak optikai csalódás.

– Mit érez, amikor az egykori osztálytársat és RTL Klub-os alapembert, Marsi Anikót látja a TV2 hírműsorában?

– Nem szeretnék erről beszélni. Hisz valóban személyes a kapcsolatunk, a diplománkat is együtt szereztük húsz éve, a minap meg is ünnepeltük ezt egy ebéden.

– Feszült volt a légkör?

– Mondjuk úgy, hogy intenzíven szóba került minden, ami az életünket az utóbbi években meghatározza. Én otthon mindig azt láttam, hogy bárkivel le lehet ülni beszélgetni, még akkori is, ha nem úgy gondolkodik, ahogy én. De ettől még sajnos igaz, hogy a politika könnyedén szét tud szakítani szoros barátságokat is.

 

– Hallotta, hogy a kormánypárti 888 a minap Soros-bérencnek és ellenzéki propagandistának titulált néhány külföldi tudósítót?

– Sok furcsaság esik meg mostanában. De ezt még nem hallottam, nem fogyasztom a 888-at.

 

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Akár ön is lehet a következő listázott.

– Miért lennék az?

– A minap Őcsényben egy panziós néhány menekült gyereket szeretett volna vendégül látni pár napra. A falu fellázadt, a panziós autójának kiszúrták a kerekeit. Az őcsényiek, miközben sosem láttak menekültet, a tévéből úgy tudják: Soros hozza őket, és „nagyon veszélyesek”. Ez a média felelőssége?

– A sajtó felelőssége az, hogy a hírműsorokban mindig igazat mondjon. Nem kell a bolhából elefántot csinálni, de elefántból se bolhát. Úgy kell bemutatni a világot és a vélemények sokszínűségét, ahogy van. Vitray Tamástól azt tanultuk: felejtsük el, hogy a valóságot mutatjuk be, mert az fizikailag lehetetlen, hiszen egy képbe legfeljebb a valóság egy szelete fér bele. De ebből a perspektívából a nézőnek tudnia kell következtetni a valóságra.

– Az emberek Őcsényben mégis visszamondták, amit a tévében, rádióban hallottak a menekültekről. Nem feltétlenül a valóságra következtettek.

– Mi csak a saját műsorainkért tudunk felelősséget vállalni: mindenről a jelentőségének megfelelően számolunk be. Ha valahol vihar támad egy pohár vízben, be kell mutatni, de el kell mondani, hogy az vihar egy pohár vízben, és nem kell úgy tenni, mintha tornádó lenne.

– Olykor önök is „tornádóznak”. Amikor tavaly júliusban a TV2 riportot készített arról, hogy Angela Merkel német kancellár és Theresa May brit miniszterelnök alighanem az illuminátusok titkos társaságához tartozik, hiszen nyilvános megjelenéseiken ujjaikkal piramist formálnak, az RTL Híradó és a Fókusz műsorvezetői, valamint az időjárás-jelentő is illuminátus kéztartással búcsúzott a nézőktől.

– Nem tudom, mindez szándékos volt-e.

– Szórakozik velem?

– Én is csak a Facebookon olvastam a különböző elméleteket, és soha nem kérdeztem rá a kollégáimnál, hogy mi történt. De azért ezt az esetet nem igazán lehet tornádónak nevezni.

– Ilyen szövegekkel mehetne politikusnak.

– Nem gondoltam rá.

– Önökkel szemben is él a nyilatkozati bojkott a kormány meg a Fidesz részéről?

– Tudtommal nem. Mi mindig mindenkit meghívunk, van, aki bejön, van, aki nem.

– A kormányzati hirdetésekből jut az RTL Klubnak?

– Nem. Az állami hirdetések nagysága az öt évvel ezelőtti helyzethez képest megötszöröződött, az állam az egyik legnagyobb hirdetővé vált. De ezek a hirdetések határozott irányba mennek, leginkább a TV2-höz folynak be. Hogy az állami hirdetések nagy része a TV2-nél landol, miközben az RTL továbbra is piacvezető, semmiképp nem logikus. A hirdetések nem a nézettségnek megfelelően oszlanak meg.

– Van ma sajtószabadság Magyarországon?

– Van. Ha nem lenne, akkor nem lenne RTL Magyarország sem.