Megkaphatja szuperjogkörét Pintér Sándor: egymaga döntheti el, hogy ki fektethet be Magyarországon

Benyújtotta a negyedik Orbán-kormány a korábban „szuperjogkörként" elhíresült, Pintér Sándor kezébe gigahatalmat adó jogintézményt megteremtő törvényjavaslatot. A „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot" Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a kormány nevében, ám Pintér Sándor belügyminiszter lesz az előadója.

Nem is véletlenül, hiszen tavaly nyáron éppen Pintér tárcája készítette elő ezt a tervezetet, amely akkor – kétharmad híján – nem ment volna át. Már csak azért sem, mert nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, ám súlyos jogállami normákat, az alkotmányba foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, továbbá Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit is sérti, hogy – vélhetően Pintér Sándor, avagy a mindenkori belügyi tárcavezető –

miniszter egyszemélyi döntési jogkörévé tenné azt, mely külföldi, például amerikai, kínai vagy arab befektető invesztálhat Magyarországon.

Az Európai Unión vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli állam polgára, vagy ilyen országban bejegyzett vállalkozás egyes piaci szektorokban – a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen „az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokig" –, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt kizárólag „a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet" majd.

Orbán Viktor és Pintér Sándor régóta tervezik, pontosan tudják, kire céloznak ezzel a javaslattal

Hiába van átfogalmazva a tavaly nyári tervezet, az új kormányjavaslat még bővült is annyiban, hogy most már egy az egyben nevesíti a hírközlési törvény alá tartozó szolgáltatásokat. Magyarán további médiumok lehetetlenülhetnek el, de számos más piaci szektort is érinthet a kormányzati beavatkozás:

ezekhez kell majd miniszteri engedélyt kérni:

•  fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,
• kettős felhasználású termék előállítása,
• a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,
• a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése,
• a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
• a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
• a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
• az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
• az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek.

A jogszabály-tervezet arról rendelkezik, „a külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a (...) tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát. A bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos."

Mindezt tetézi, hogy az újabb Orbán-kormány a régi módszereket ismét bevetve azzal is előállt: „A miniszter eljárásának e törvényben nem rendezett részletes szabályait – így különösen az eljárási határidőket – a Kormány rendeletben állapítja meg."

A leendő törvény szerint ugyanis „a miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét". Hogy mindez mit jelent, s hogy egyéni szimpátia, megérzés, vagy más szempontok alapján dönthet-e majd a tárcavezető, arról a jogszabály nem szól, csupán a 30 napos határidőt, s a döntésről való 8 napon belüli tájékoztatási kötelezettséget írja elő.

Mindezek után a majdan erre a feladatra kiszemelt miniszter (sejtéseink szerint Pintér) vagy írásban visszaigazolja a befektetői szándék tudomásulvételét vagy pedig „a tulajdonszerzést vagy az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja".

A tervezetben ugyanakkor az áll: tiltó döntés akkor hozható, ha „megalapozottan feltehető", hogy a magyar cégben tulajdonrészt, illetve befolyást szerző cég vagy személy a törvényszövegből egyáltalán nem világos szempontú nemzetbiztonságilag kockázatos „körülmény fennállásának elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az e törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Ilyennek minősül különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható".

Nagyban változott ugyanakkor a kormányjavaslat a tavalyihoz képest abban, hogy rendelkezik érdemi jogorvoslati útról: „A külföldi befektető a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a (6) bekezdés szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben megtámadhatja. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes."

A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye, magyarán a miniszternek csak újra kell vizsgálnia a befektetőt, amely korábban nem tetszett neki, de a bíróság nem bírálhatja felül érdemben az elutasító döntést, azaz nem adhat befektetési és működési engedélyt senkinek a kormány akaratával szemben.

Bakondi, Orbán, Pintér a határon

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

És hogy mindez nem csupán az új vagyonszerzésekre, beruházásokra vonatkozik majd, azt sejteti a passzus a javaslatban, miszerint a miniszter olyannak is megtilthatja a magyarországi új vállalkozást, akinek már van valamiféle üzletrésze, ingatlanja, szolgáltatása az országban. Akik pedig nem kapnak miniszteri engedélyt, azoknak legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít majd a jogszabály arra, hogy „a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására.

„Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg" – áll a javaslatban, amely tehát így azt is egyértelművé teszi, hogy az Orbán-kormány miként kíván cégekre, szolgáltatásokra, akár médiumokra szert tenni.

A törvény 2018. október 1-jén lép hatályba, s hivatalosan csakis az azt követően létrejövő jogügyletekre, tehát a jövőbeni befektetésekre kell majd alkalmazni.