Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Még vízióra sem telik – A kormány siet, fércmű lehet a következő költségvetés

2020. május 25. 15:30 - szerző: Miklósi Zsigmond

A kormány gazdasági jövőképét összezavarta a koronavírus okozta járvány. Az Európai Bizottság számára kiküldött jelentésben hamis következtetéseket vonnak le a közelmúlt túlfűtött makrogazdasági eredményeiből.

Amióta modern világgazdaságról beszélhetünk, még soha nem volt példa arra – a világháborúkat és az 1929–1933-as, valamint a 2008–2009-es világválságot is beleértve –, hogy szinte képtelenség a gazdaság várható állapotát felvázolni. Amíg bő tíz esztendeje pénzügyi krízisből nőtte ki magát a gazdasági világválság, addig most egy eddig ismeretlen vírus miatt kényszerülnek térdre a világ egészségügyi intézményei. Erre képtelenek voltak felkészülni még a legfejlettebb országok is. A járvány megelőzésének egyik hatékony módjának az országhatárok többé-kevésbé következetes lezárása tűnt.

A 2020 tavaszán ránk tört gazdasági recesszió a világgazdaságot már „válságérett” állapotban találta.

Már tudjuk, hogy mélyebb lesz, de remélhetőleg kevésbé tartós, mint a 2008–2009-es krízis volt, hatásai alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát.

Ilyen körülmények között kellett a Pénzügyminisztériumnak elkészítenie az Európai Bizottság számára Magyarország 2020–2024-es konvergenciaprogramját, amelynek kötelező beadási időpontján feltehetően azért nem változtatott Brüsszel, mert jelzésértékűnek tekintette, hogy milyen állapotban volt a magyar gazdaság, amikor a működését kénytelen volt lefékezni. Arra is kíváncsiak, hogy az újrainduláshoz milyen jellegű támogatást nyújt a kormány, ehhez miképpen használja fel saját forrásait és a brüsszeli, szabadon elkölthető pénzeket. Nem utolsósorban: milyen eredményeket várnak a következő négy esztendőtől?

Önfényezésből ezúttal sem volt hiány. Megmosolyogtató az április végén előkészített programnak az a megállapítása, miszerint „az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért 2020 márciusában”. Az ellenálló képesség hiányát már maga az a tény is cáfolja, hogy a kormány által is bevallottan (az elmúlt hét végéig) 160 ezren veszítették el az állásukat, de a várható munkanélküliség következményeivel egyáltalán nem számol a konvergenciaprogram, és a nyugdíjasokról is csak annyit említ meg, hogy az öregségi korhatár 2022-ig folyamatosan emelkedni fog. Mindkettő a szociális érzéketlenségről állít ki egyáltalán nem hízelgő bizonyítványt.

Álláskeresők várakoznak a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Sántít a konvergenciaprogramnak az a megállapítása is, amely arra utal, mintha a magyar gazdaság kiegyensúlyozott lenne. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője már 2018 végén úgy látta, hogy „a fogyasztási dinamika mérséklődése is jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. (...) A jelenlegi rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a gazdasági teljesítmény hosszú távon nem fenntartható”. A járvány okozta visszaesés megerősítette azt a véleményt, hogy

a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az autóipar eladásaitól.

Ezt az egyoldalúságot erősíti tovább a debreceni BMW-gyár építése is, amely az időszakos leállást követően a magyar kormány 12,3 milliárd forintos támogatásával folytatódik.

A szakértőt igazolták a KSH legfrissebb számai is: 2020 első negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint mindössze 2,2 százalékkal bővült. A statisztikusok arra hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de ez legfeljebb a vizsgált időszak utolsó heteit érintette. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése (szemben a kormány által jelzett 3,5 százalékos visszaeséssel) erre az esztendőre a magyar GDP 7 százalékos csökkenésére számít, mert a magyar gazdaság szerintük is – a megelőző évek kiemelkedő növekedését követően – már korábban is lassuló pályán volt.

Brüsszel számai kétszer kedvezőtlenebbek, mint amit a magyar kormány a konvergenciaprogramban megjelölt.

Feltehetően erre a Pénzügyminisztériumban is ráébredtek, a kormányon belül is jelentős viták folynak még, ezért elhalasztották a 2021. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását. Sürgető kényszer nincs, semmi nem indokolja, hogy a jövő évi büdzsét már a nyár elején el kelljen fogadniuk a képviselőknek. Már csak azért sem, mert még az elmúlt év zárszámadása sem készült el, a részvénytársaságoknak a 2019-es gazdasági évről szóló beszámolási kötelezettségüknek az idén szeptember 30-ig kell eleget tenniük, és

szinte biztos, hogy módosítani kell a 2020-as költségvetési törvényt is.

A jövő évi büdzsének pedig ezekre a számokra kellene épülnie. A kormány azonban a halasztás ellenére is feleslegesen siet, az ilyen körülmények között elfogadott költségvetési törvény garantáltan fércmű lesz.