Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Maszkabál az iskolákban – Hogyan élték meg az érettségizők és a tanárok az idei rendkívüli vizsgákat?

2020. május 10. 15:38 - szerző: Latyák Balázs/Sebes György

Aki ezekben a napokban megnéz egy iskolát, különös álarcosbált láthat. Csak itt nem a szemet takarják el, hanem az arcot – biztonsági okokból. Ilyen járvány idején az érettségi. De legalább megtarthatják.

A lényeg az, hogy az iskolák, a pedagógusok és a diákok – általában – felkészültek a nagy megmérettetésre. Az 1139 helyszín többségében olyan körülményeket teremtettek, hogy senkinek nem kellett aggódnia a fertőzésveszély miatt. A tanárok feltehették a koronát egész éves munkájukra. Hiszen tény, hogy nemcsak a járvány kezdete, hanem szeptember óta készítették fel tanítványaikat a vizsgára. A gyerekeknek pedig, bár nehezebben, mint a normális időkben, de volt lehetőségük arra, hogy elsajátítsák azt a tudást, amely a mostani megmérettetéshez szükséges.

Az első napi tapasztalatok azt mutatják, hogy Maruzsa Zoltán államtitkárnak lett igaza. Valamennyi résztvevő arról számolt be, hogy rendben voltak a körülmények, és a 168 Óra riportere is erről győződhetett meg, amikor a leginkább érintettekkel beszélgetett. Akadtak persze véleménykülönbségek, de ez természetes, hiszen az érettségi önmagában is stresszhelyzet, amit nem mindenki visel egyformán, ráadásul azért olyan rendkívüli és komoly biztonsági intézkedésekre még sosem volt szükség, mint az idén.

Érettségi - A matematika írásbelikkel folytatódtak a vizsg?
Fotó: Balázs Attila

A hivatalos adatok szerint több mint 84 ezer diák írta meg a dolgozatát hétfőn magyar nyelv és irodalomból. Nem csoda, ha utólag eltérően értékelték a helyzetet. Egyikük például azzal érvelt lapunknak, hogy jobb lett volna, ha május helyett inkább júniusban – a szóbelik tervezett időpontjában – kellett volna vizsgázniuk. A másikuk arról beszélt, hogy nem is volt teljesen igazságos a választott megoldás, hiszen jó néhányan javíthattak volna a szóbelin, ha van, de ezúttal erre nincs lehetőségük. Volt, aki azt vetette fel riporterünknek, hogy a diákok felkészítése nem lehetett tökéletes. Szerinte ez sok tanárnak is problémát okozott, több gyereknek pedig nem volt elég önbizalma a vizsga előtt. Ugyanakkor senki sem mulasztotta el megjegyezni, hogy erre a megmérettetésre mindenképpen szükségük volt azoknak, akik tovább akarnak tanulni. Egy nyilatkozó arról beszélt, hogy nem akart volna egy teljes évet kihagyni, mielőtt megkezdheti a felsőfokú tanulmányait. Egy másik pedig megemlítette, hogy nem is halaszthatott volna, hiszen külföldön akar továbbtanulni.

Akárhogyan is álltak hozzá a maturához, az érettségizők túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy az első napi feladatok inkább segítették őket abban, hogy jó jegyet szerezhessenek. Ebben a tanárok nagy része is egyetértett velük.

A szövegértési feladat a könyvek történetéről, az olvasásról és a kódexekről szólt. A vizsgázóknak előbb értelmezniük kellett a kétoldalas szöveget, majd ennek alapján különféle feladataik voltak. Utána írniuk kellett. A legtöbben azt választották, hogy érveljenek a sport és a testnevelés mellett, s kevesebben azt, hogy hivatalos levelet készítsenek az egészségügyi problémákról. Minderre másfél órájuk volt, majd két és fél óra alatt kellett egy dolgozatot írniuk. Választhattak, hogy Fekete István egyik novelláját elemzik, vagy inkább összehasonlítják Arany János és Tóth Árpád egy-egy versét.

A lapunknak nyilatkozó egyik diák felemás érzésekkel távozott a dolgozat megírása után. Mint mondta, neki sok múlik a mostani vizsgán, s a félelme nem múlt el az első nap után. Ennek ellenére igyekszik a legjobb tudása szerint érettségizni, hiszen tisztában van vele, hogy mindenkinek alkalmazkodnia kell a mostani helyzethez.

Érettségi - A matematika írásbelikkel folytatódtak a vizsg?
Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy tanár arról számolt be, hogy márcsak azért sem lehettek túl nehezek a feladatok, mert sokan idő előtt befejezték az írást. Úgy vélte, a többség Fekete István novellájának elemzését választotta. Egy magyar szakos kollégája megjegyezte, különösen örült annak, hogy Fekete István is bekerült a feladatok közé. Egy másik tanárnak viszont éppen az volt a problémája, hogy modernebb, esetleg napjainkban is élő szerző művét ezúttal nem lehetett elemezni.

A szakmai megfontolásokat persze az előkészületek alatt és a vizsga napján is némiképpen háttérbe szorította a járvány fenyegetése. A tapasztalatok szerint mindenhol nagy gondot fordítottak arra, hogy a pedagógusokat és a diákokat is megóvják az esetleges fertőzéstől. A több mint ezer érintett iskolában nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, és következetesen be is tartatták őket. Cikkünkben ezért nem is említjük külön, éppen melyik iskoláról van szó, hiszen a tapasztalatok általánosak.

Az egyik diák lapunknak elmesélte, hogy az ő iskolájába három külön bejáraton lehetett bemenni. Percenként engedték be a diákokat, mindenkinek előre ki volt jelölve, hogy mikor melyik bejáratnál kell lennie. Így azt is elérték, hogy lényegében három részre osztották az iskolát, vagyis a résztvevők még kevesebbet találkozhattak egymással. Egy másik diák arról beszélt, hogy az épületbe belépéskor a portán kézfertőtlenítőt nyomtak mindenki kezébe, a folyosókon pedig kötelező volt maszkot viselni (ez egyébként szinte mindenütt így történt). Megjegyezte azonban, hogy ezt nem sokan tartották be, és a tanárok sem vették túl szigorúan. A vizsga előtt a felügyelők maszkot és kesztyűt viseltek, de írás közben a kesztyű felvételével és a fertőtlenítéssel amúgy – a nyilatkozó szerint – sok idő ment volna el, ezért nem is nagyon használták. Az iskola előtti csoportosulást egyébként a rendőrök több-kevesebb sikerrel megakadályozták.

Akadtak aztán más gondok is. Az egyik iskolában például huzat volt a tanteremben. Így a feladatlapok elrepültek, be kellett csukni az ablakokat. A másfél méteres távolság a teremben talán éppen megvolt, de nyilatkozónk ezt sem érezte életbiztosításnak, emellett a vizsga közben mindenki maszk nélkül volt.

Az egyik diáknak pedig a nagy szigorúság közepette sem múlt el az aggodalma: „alapvetően biztonságban éreztem magam – mondta –, de ettől függetlenül félek attól, hogy a hét folyamán még így is elkaphatom vagy átadhatom bármelyik szerettemnek a vírust”.

Az első nap tehát sikerrel lezárult. Nagy kérdés, hogy a folytatás is ilyen lesz-e. Hiszen matematikából és történelemből még mindenki vizsgázik, utána pedig – két héten át – következnek azok a tárgyak, amelyeket már az érettségizők választhattak maguknak a kínálatból. Az iskoláknak, a pedagógusoknak és a diákoknak mindvégig olyan komolysággal és következetesen kell hozzáállniuk a megmérettetéshez, mint az első napon. A biztonsági intézkedéseken nem enyhíthetnek, és a stressz a vizsga és a járvány miatt változatlanul megmarad. A neheze tehát csak most jön.

Végül még egy gondolat a lapunknak nyilatkozó egyik diáktól, aki nagyon pontosan foglalta össze, miért is kiemelkedők neki, de minden sorstársának, ezek a napok. „Az érettségi szerintem fontos állomás az életben. Lezárul a tizenkét, köznevelésben eltöltött évünk egy ilyen öt tantárgyas felmérővel. Azt nem mondanám, hogy az életünk múlik rajta, de mégiscsak fontos, hiszen sok függ attól, hogy bekerül-e az ember arra az egyetemre, ahova a leginkább szeretne menni” – mondta Limburger Márk, az Eötvös József Gimnázium végzős diákja.