Már nemcsak a tanárt és az orvost verik: a fürdőkben is félnek
Sajnos nemcsak az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat éri munkájuk végzése közben egyre gyakrabban atrocitást, mi több, fizikai bántalmazás, hanem a fürdővendégekkel közvetlenül kapcsolatban álló személyzetet is. A Magyar Fürdőszövetség azt szeretné, hogy a hazai gyógyfürdők, strandok és uszodák dolgozói is közfeladatot ellátó személynek minősüljenek.
A parlament ugyanis idén júniusban a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán kibővítette a közfeladatot ellátó személyek körét, így immár ebbe a körbe tartoznak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak is.
Most már rájuk is érvényes a rendelkezés, mely szerint aki a hivatalos személyt (ideértve a közfeladatot ellátó személyt is), jogszerű eljárásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza, az bűntettet követ el és a törvényben meghatározottak szerint büntetendő.
A magyarországi gyógyfürdők, strandok és uszodák működését a közfürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok határozzák meg, rájuk a BTK eme passzusa nem vonatkozik.
Sajnos nemcsak az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat éri munkájuk végzése közben egyre gyakrabban atrocitást, mi több, fizikai bántalmazás. A fürdővendégekkel közvetlenül kapcsolatban álló személyzetet is egyre gyakrabban van kitéve verbális és fizikális támadásnak. jogos intézkedéseik során.
A jogszabályok, házirendek előírásait megszegő személyekkel szemben a fürdők vezetése és személyzete nagyon sok esetben eszköztelen, hatékony, az erőszakos cselekmények elkövetésétől visszatartó, elriasztó intézkedéseket nem tud végrehajtani.
Az atrocitások elsődlegesen a medencék felügyeletét ellátó uszodamestereket és medenceőröket, az egészségügyi tevékenységet (köztük az OEP által finanszírozott tevékenységet), szolgáltatásokat végző szakszemélyzetet (orvosokat, gyógytornászokat, fizioterápiás asszisztenseket, gyógymasszőröket) és a fürdők vezetőit érik.
Az úszómester hiába figyelmezteti például a szülőt, hogy kisfia az előírások szerint nem használhatja azt a medencét, amelybe éppen megy befelé, mert baja eshet a gyereknek. A kigyúrt apuka ugyanis felcsattan: Ne maga mondja meg, hogy tud-e a fiam úszni! Ha az úszómester erősködik, gyakran tettlegességig fajul az ügy a szülő részéről. Orvost még nem vertek ugyan, de az egyik gyógyfürdő magát megnevezni nem kívánó igazgatója szerint bizony előfordul a következő jelenet: A fizetős, általában külföldi vendégek bejelentett időpontra érkeznek. A rendelési időben előre bejelentkezés nélkül érkezők gyakran nehezményezik, hogy „előbb hívták be azt az idegen nevűt, aki pedig utána érkezett”, ezért berontanak a rendelőbe, hogy ott reklamáljanak hangosan a gyógyító személyzetnél – megzavarva ezzel a bent folyó kezelést.
A Magyar Fürdőszövetség -- csatlakozva a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezéséhez -- a szakma presztízsének megőrzése érdekében azt javasolja a kormánynak, illetve az illetékes miniszternek, hogy a közfeladatot ellátó személyek körét a hivatkozottak körével, vagyis a gyógyfürdők, strandok és uszodák dolgozóival is bővítsék ki, s ezáltal a Btk. rendelkezéseit e körre is terjesszék ki.
