Lex katedra

Ha az olimpiai érem doktori vagy egyetemi tanári diplomával egyenértékű, miért ne lehetne a professzori cím is csereszabatos? – teszi föl a kérdést Ludassy Mária.

A filozófiaprofesszor tovább ironizál: ő szívesen lenne a hátúszás olimpiai bajnoka, s mivel gyerekkorában szeretett fakardozni, elfogadna párbajtőrben is olimpiai aranyat.

Szelényi Iván szociológusprofesszor is csak nevet mindezen. Negyven évig élt külföldön, tanított ausztrál, angol és amerikai egyetemeken, tanszéket vezetett a Yale-en, de még soha sehol nem hallott arról, hogy olimpiai érem „beváltható” doktorira. Az USA-ban az egyetemi diploma után még négy-öt évet kell tanulni a PhD, azaz a doktori megszerzéséhez, amivel egyetemi tanársegéd lehet valaki. A rektori kinevezéshez a legmagasabb, „full doctor” végzettség kell: úgy tizennégy évnyi egyetemi tanulással, nemzetközi vizsgákkal elérhető.

Eddig nálunk sem volt könnyebb a tudományos karrier. Diploma után hároméves a doktori alapképzés, a professzori címhez még habilitálni is kell.

Például Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész három tudományos disszertációt írt meg ahhoz, hogy professzor lehessen.

– Az olimpiai díjak a kimagasló fizikai teljesítményért járnak, a doktori viszont a szellemi teljesítményért. Ezért sem helyettesíthető egyik a másikkal. Szerintem sportolók megítélésének sem tesz jót, ha így jutnak egyetemi posztokhoz.

Hozzáteszi az irodalomtudós: egyébként Európában valóban léteznek sporttudományi egyetemek, ám ott ugyanannyit kell teljesíteni a doktorihoz, mint bármely más szakon.

Bazsa György, az Országos Doktori Tanács elnöke a kémiai tudományok terén ért el professzori címet. Az új felsőoktatási törvényről lesújtó a véleménye.

– Megdöbbentően minőségellenes, hogy az „ilyen úton” kinevezhető egyetemi tanártól még csak egyetemi diplomát sem követelnek meg. Elég az alapképzés, azaz főiskolai oklevél. Milyen egyetemi tanár az, aki nem végzett még egyetemet sem?

Ludassy Mária szerint abszolút értelmiségellenes az olyan törvény, amely lehetővé teszi, hogy valós szellemi teljesítmény nélkül váljon valaki doktorrá.

– Mindazok megalázására – ha nem megfélemlítésére – szolgál, akik a tudományos eredményeiket többéves hazai és külföldi egyetemi tanulással, kutatással, disszertációk írásával, monográfiák publikálásával szerezték meg. Mindez nyílt és fenyegető politikai beavatkozás a szellemi életbe.

A „Hogyan legyünk professzorok PhD nélkül?” ötlete Pósán László fideszes képviselőtől származik. A törvénymódosító javaslatait június végén nyújtotta be a parlamentben, s még aznap vissza is vonta. Arra hivatkozott: jogi problémák adódtak, amelyeknek az orvoslására már nincs idő az Országgyűlés nyári szünete előtt.

De a kormány nem volt ennyire türelmes, és – a parlament működésében először – sürgősségi eljárással megszavaztatták a módosítót. A felsőoktatási törvény tervezetét nem tárgyalhatta meg a parlamenti szakbizottság, azonnal a Gulyás Gergely vezette Törvény-előkészítő Bizottság elé került, onnan a „plenáris ülés” szavazására – érdemi vita nélkül.

S hogy miért kellett ennyire sietni? Vélhetően azért, mert szeptemberben akarják indítani az új Testnevelési Egyetemet, és a rektori poszt várományosa Mocsai Lajos, a férfi-kézilabdaválogatott kapitánya. Kétségtelenül kitűnő edző és tanár, ám a rektorsághoz nincs megfelelő végzettsége. Az új törvény értelmében azonban ez már nem akadály. Ahogyan az sem, hogy az újonnan induló egyetem semmilyen akkreditációs előírásnak nem felel meg. Egyetemet alapítani csak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) engedélyével és szakmai felügyeletével lehetett – eddig.

Bazsa György 2012-ig a MAB elnöke is volt. Állítja, a Testnevelési Egyetem esetében a törvényből kimaradt mindenféle akkreditációs kötelezettség. A törvénykezést nem előzte meg szakmai egyeztetés.

Különben a kormány a konzervatív világnézetű tudósokból álló Professzorok Batthyány Körének véleményére sem volt kíváncsi. Mi annál inkább. A tudóstársaság elnöke, Náray-Szabó Gábor a 168 Órának elmondta: azt elfogadhatónak tartják, hogy a sport és a művészetek területén – mivel ezek speciális képességeket igényelnek – doktori nélkül is lehessen egyetemen tanítani.

– Viszont az új testnevelési intézményt kár volt egyetemnek elnevezni, mivel nem felel meg a szükséges szakmai követelményeknek.

Egyébként az olimpiai érem csupán egyenértékű a doktorival, de nem ugyanaz. Magyarán nem jogosít fel a doktori vagy professzori cím viselésére. Például a diplomahamisítási ügybe keveredett, doktori címétől megfosztott Schmitt Pál továbbra sem lesz dr. Schmitt. Sőt az ilyen „doktor” az Akadémia tagja sem lehet. „A törvénymódosítás semmilyen szempontból nem érinti az MTA doktora címhez vagy az akadémikussá váláshoz kapcsolódó tudományos minősítő eljárásrendeket” – tájékoztatott minket az MTA.

Arra persze lehetőséget ad a szabályzat, hogy főiskolai bizonyítvánnyal professzori vagy akár rektori fizetéshez juthasson valaki.

Kulcsár Szabó Ernő is tagja a Professzorok Batthyány Körének. Ő mást is mérlegel: a sportban legalább objektív eredménytől függhet a kinevezés. A művészeti területeken viszont megnőhet a politikai befolyás veszélye.

A törvény értelmében a Kossuth-díj, illetve a kormány- és miniszteri rendelettel szerzett díj is „beváltható” egyetemi katedrára.

Báron György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára azt mondja, egyébként 2010-ig is így működött a hazai művészeti felsőoktatás. Haszna is volt, hiszen sok, nemzetközileg is elismert művészünknek nincs doktori végzettsége.

– Például Ascher Tamás azért lehetett rektor nálunk, mert Kossuth-díjas, de nincs doktorija. Ahogyan például Jancsó Miklósnak sem volt.

A hazai akkreditációs szabályok változása előírta: 2010 után új oktatót már csak akkor lehet alkalmazni művészeti egyetemeken, ha elvégezte a hároméves doktori iskolát. Az egyetemi tanári címhez pedig itt is habilitálni kell.

– Mindez nyilván hasznos, de a bürokratikus szisztémának hátránya is akad. Például Tarr Béla világhírű filmrendezőnknek mesteriskolája van Szarajevóban, de a budapesti filmrendezői szakon nem taníthatna, mert ő sem doktorált – jegyzi meg Báron.

Ugyanakkor elismeri: a törvénymódosítás politikai visszaélésekre is lehetőséget ad. Jelenleg a Fidesz-kormány által Alaptörvénybe iktatott Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölhet Kossuth-díjra. Ha valakiből egyetemi tanárt, netán rektort akarnak csinálni, elegendő „Kossuthot” vagy művészeti középdíjat adni neki, és az illető rögtön kinevezhető.

A kérdés tehát az: mi a valódi cél? A művészeti egyetemek tekintélyének emelése? Vagy politikai komisszárok kinevezésével akarják a hatalmi kontrollt növelni?

A művészeti díjasokat is az MMA jelölheti majd professzori kinevezésre. Ez felerősítheti a politikai helyezkedést. Ha ideológiai lojalitás is elegendő a katedrához, megéri másoknak éveken át küzdeni a doktori iskola elvégzésével?

Bazsa György szerint a törvény indokolatlanul és súlyosan sérti a felsőoktatás autonómiáját, amely pedig az Alaptörvényben is szerepel.

– Innentől lesznek a szakértői testületek által kinevezett egyetemi tanárok, és lehetnek „fapados” vagy „kiskapus” professzorok. Ráadásul kiskapu bármelyik más területen is nyitható, bárkiből lehet professzor, elég egy törvénymódosítás hozzá – fogalmaz Bazsa.

Ha végiggondoljuk, az elmúlt években hány kitűnő professzort bocsátottak el ideológiai okokból az egyetemekről, joggal aggódhatunk.

Ludassy Mária attól tart, a végső cél az autonóm tudományos elit leváltása és egy politikailag mindent és mindenkit kiszolgálni kész társaság „helyzetbe hozása”. Jutalmazásuk egyetemi tanári, rektori kinevezésekkel.