Közzétették az OLAF-jelentést a gigantikus lopásról

2017. február 3., 12:31

A magyar kormány honlapján nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentését a 4-es metró beruházásáról (itt elolvashatja az egészet). Csepreghy Nándor államtitkár azzal indokolta az időzítést, hogy az OLAF nemrég közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, akkor nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot.

A kormány megkapta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontját, eszerint hogy ha szerepelnek is benne személynevek, ők akkor közfeladatot láttak el a beruházásban, ezért nyilvános lehet a nevük.

A jelentés szerint az Európai Számvevőszék 2012 januárjában értesítette az OLAF-ot a 4-es metró építése körüli visszásságokról. A metróberuházás Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb összegű fejlesztése volt. Később az EU Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága ugyancsak arról tájékoztatta a csalás elleni hivatalt, hogy súlyos szabálytalanságokat találtak. Az is kiderült, hogy az OLAF egy másik uniós országban, ugyancsak a Siemens AG érintettségével lefolytatott vizsgálata során jelentős mennyiségű dokumentumhoz jutott hozzá a budapesti 4-es metró építésével kapcsolatban.

Az OLAF jelentése szerint az Európai Unió 452 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta a metróprojektet. A vizsgálat megállapításai szerint a visszaélésekkel érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint. Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint „elloptak vagy elcsaltak”, ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie.

Fotó: BKK / Nyitrai Dávid

Medgyessy Péter és az AssistConsult Kft.


A jelentés előzéklapján, ahol a dokumentum főbb megállapításait rögzítik, „érintett személyként” Budapest Főváros Önkormányzata, az Alstom és Medgyessy Péter szerepel. Az anyagban később több magánszemélyt és céget is megneveztek. Érintett többek között a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium.

Az OLAF megkereste a vizsgálat során Medgyessy Pétert mint az Alstommal szerződésben álló AssistConsult Kft. tényleges tulajdonosát (a volt kormányfő az M.P. Europa Kft.-n keresztül tulajdonosa a cégnek). Medgyessy a dokumentum szerint tájékoztatta az uniós ügynökséget arról, hogy később vette meg a szóban forgó vállalkozást. A tanácsadó cég 2005-ben sikerdíjas lobbiszerződést kötött a metrókocsik szállítására az Alstommal. Az Alstom végül – kérdéses körülmények között, annak ellenére, hogy első körben a legrosszabb ajánlatot tették – megnyerte a metrókocsi-tendert, a tanácsadó cég pedig 600 ezer eurós sikerdíjat szakított az Alstomtól.

Az Indexnek sikerült elérnie Medgyessy Pétert, aki azt állította, az Alstommal metróügyben sem direkt, sem indirekt kapcsolat soha nem volt. Azt mondta, nonszensz, hogy bármi szerepe lett volna az Alstommal kötött szerződések megkötésénél, mert nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első négyes metrós hirdetmények megjelentek, sem 2006-ban amikor az első pályázatokat kiírták. Az AssistConsult Kft.-t 2006-ban, azután vásárolta meg, hogy megszűnt a parlamenti mandátuma, a meglévő szerződéseket pedig nem bontotta fel.

Hatvan szerződés lehet semmis


A jelentést korábban megszerző Figyelő csütörtöki számában azt írta, hogy a jelentés 60 darab, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, az esetek egy részénél korrupciót. Összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik.




  • Siemens: áramellátás és vonatvezérlő rendszerek kiépítése 31,7 milliárd forintért. A cég jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott, az egész uniós támogatás visszakérik.

  • Alstom: metrókocsik szállítása, 22,9 milliárd forintért. Bennfentes információk és jogosulatlan versenyelőny miatt a teljes uniós támogatást visszakérik.

  • BAMCO-konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt): alagútépítés 62 milliárd forintért. Jogszerűtlen tendergyőzelem miatt 8 milliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.

  • Swietelsky Kft.: állomások belsőépítése 40 milliárd forintért. A tenderfolyamat szabálytalanságai miatt 7,6 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.

  • Strabag-Hídépítő Zrt.: Baross téri állomás szerkezetépítése 3,7 milliárd forintért. Közbeszerzési szabálytalanságok miatt 2,5 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.


A brit kiemelt csalások elleni hivatal vádjai szerint egyébként az Alstom kétmilliárd forintos kenőpénzt juttatott a BKV-nak.

A kölcsönökkel is gond van


Az OLAF-jelentés szerint az Európai Beruházási Bank által a magyar államnak nyújtott 472 millió eurós, illetve a fővárosi önkormányzatnak nyújtott 58,5 milliós kölcsön felhasználása körül ugyancsak szabálytalanságokat találtak. Azt írják, a feltárt szabálytalanságok rendszerszerűek voltak – 2012 végéig legalábbis biztosan. Ekkor ugyanis újraszervezték a DBR Metró Projekt Igazgatóságot, és lecserélték a menedzsmentet.