Négyszáz közvélemény-kutatást rendelt Rogán Antal minisztériuma két és fél év alatt
Döbbenetes mennyiségben gyártatja a közvélemény-kutatásokat az Orbán-kormány. A Miniszterelnöki Kabinetiroda körülbelül 2-3 naponta szondáztatja a közvéleményt különböző felmérésekkel, hogy kitalálják, milyen ötletekkel érdemes előállnia a kormánynak – írja a 24.hu.
A portál birtokába került dokumentum szerint a Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda a megalakulása, vagyis a 2015 novembere utáni két és fél év alatt, tehát a 2018-as kormányalakításig majdnem 400 közvélemény-kutatást készíttetett. A mérések többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva rendelték meg.
Az adatok alapján a tárca minden hónapban nyolc telefonos lekérdezést készíttettek 500 fős mintán, de ezeken felül további három-hat 1000 fős kutatásra is igényt tartottak. A legzsúfoltabb a tárca indulása körüli időszak volt. Ekkor, 2015 utolsó két hónapjában 55 különféle közvélemény-kutatást végeztettek el.
A fenti adatokat maga a Miniszterelnöki Kabinetiroda állította össze. Nem önszántából, hanem a Fővárosi Törvényszék számára. A minisztériumot ugyanis a Demokratikus Koalíció perelte be tavaly, miután George Birnbaum egy svájci újságnak azt nyilatkozta, hogy korábbi üzlettársával, a 2017 nyarán elhunyt politikai tanácsadóval, Arthur Finkelsteinnel közösen ő alkotta meg a széles körben használt tökéletes ellenségképet a Fidesz számára.
A lap forrásai szerint telefonos közvélemény-kutatással mérték fel, Soros György megfelelő alany-e ahhoz, hogy fel lehessen építeni ellene egy negatív kampányt.
A bírósági eljárást Arató Gergely, a DK politikusa és a Czeglédy Ügyvédi Iroda kezdeményezte, mert hiába kérték a kabinetirodától, hogy adja ki a Stop Soros! kampányt alátámasztó kutatásokat és a kapcsolódó számlákat.
A kormány tagadta, hogy születtek ilyenek Soros Györggyel kapcsolatban. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára például kijelentette, a kabinetnek nem volt szüksége arra, hogy külön kutatásokat végeztessen, mivel Soros György tervei nyilvánosak, az ellenzék pedig ezeket a terveket akarja megvalósítani.
A minisztérium most már nem állítja, hogy nem létezhetnek ilyen kutatások, hanem azt, hogy az elmúlt években akkora tömegben zúdult rájuk a sok felmérés, hogy már maguk sem tudják megtalálni, amit a DK kér tőlük.
Azzal védekeznek, hogy 2015 novembere és 2018 májusa között a kabinetiroda vállalkozási keretszerződései terhére több száz közvélemény-kutatás, gyorsjelentés és kormányzati kommunikációs stratégiát megalapozó összefoglaló keletkezett.
Állításuk szerint a nyilvántartási rendszer nem teszi lehetővé, hogy az összegében több ezer oldalnyi anyagban visszakeressék, tartalmaztak-e Sorosra vonatkozó kérdést. Megtagadták a költségadatok kiadását is, mondván, ha nem tudják, melyik kutatás foglalkozott Sorossal, akkor azt sem tudhatják megmondani, mennyi pénzt fordítottak a felmérések elvégzésére.
Aannak ellenére, hogy a bíróságon tételesen felsorolta a két és fél év alatt elvégzett kutatásokat, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem tér ki az azokban szereplő a témakörökre, és a kutatásokat készítő cégeket sem nevezi meg.
A kormányközeli Századvég honlapján ugyanakkor bőven találni olyan, Sorossal foglalkozó kutatási összefoglalókat, amelyeket a nyilvánosságnak szántak. Az intézet egy 2017. januári publikációjában például a Soros-jelenséget elemezte.
A Soros Györgyöt ábrázoló plakátok 2017 nyarán jelentek meg az utcákon, rajtuk a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, illetve „Stop Soros!” felirattal.
