Kiverte a biztosítékot a kormánypárti terv

A kormánypárti padsorok közt sincs teljes egyetértés, hiszen Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő teljesen elhagyná a törvénymódosítási javaslatból a védő nélküli fogva tartási időt,

Korábban olyan

törvényjavaslatotnyújtott be az alkotmányügyi bizottság, amellyel – mint Lázár János fogalmazott – meggyorsították volna a büntetőeljárások és a polgári peres eljárások lefolytatását. A korábbi indítvány szerint bizonyos ügyekben az ügyész dönthette volna el, mely bíróságon emel vádat. A javaslatban az is szerepelt, hogy kiemelt ügyekben 72 óra helyett 120 órán keresztül tarthat az őrizetbe vétel, aminek első 48 órájában az őrizetbe vett személy nem találkozhat a védőjével, és ha ekkor kihallgatják, nem lehet jelen a védője.

A bizottság javaslata értelmében létrejönne egy új kategória, a kiemelt jelentőségű ügyek csoportja, amelyek esetében megváltozna az eljárási rend – írta az MTI. Kiemelt jelentőségű ügy lehet a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények – ha azok gyanúsítottja önkormányzati képviselő, polgármester, országgyűlési képviselő, állami vezető, költségvetési, illetve közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója –, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmények, a pénzmosás és a különösen nagy, 50 millió forintot meghaladó bevételcsökkenést okozó, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügy lenne a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

Lázár János szerint a módosítás alkalmas lehet arra, hogy a jó és olcsó állam ideája megvalósuljon, továbbá, hogy a közbizalom helyreálljon, a korrupció visszaszoruljon. Kérdésre azt is elmondta, a javaslat nem lenne visszamenőleges hatályú.

Vajon mire kell az a 48 (24) óra?

Az MSZP szerint alkotmányellenes és a koncepciós büntetőeljárás alapjait rakja le az alkotmányügyi bizottság a Lázár-féle indítvány elfogadásával.

Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő a Klubrádió

Megbeszéljükcímű műsorában feltette a kérdést: „Vajon mire kell az a 48 óra?”
Ez a rendelkezés nemcsak a hatályos alkotmánnyal, hanem a január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel is ellentétes, mivel azok egyaránt kimondják, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog – szögezte le a képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a bizottság ülésén a fideszes igazságügyi államtitkár is aggodalmának adott hangot, hogy az indítvány alkotmányellenes.

Nem gyors, hanem vállalhatatlan

A büntetőeljárás módosításának szükségessége melletti fő érv az eljárások gyorsítása, különös tekintettel a kiemelt ügyekké nyilvánított esetekben, de a javaslat valójában alig tartalmaz olyan elemet, mely ténylegesen ezt a célt szolgálná – írja a honlapján közzétett elemzésben a

Társaság a Szabadságjogokért(TASZ), amely vállalhatatlannak nevezi a büntetőeljárási javaslatokat.

Mint írják, nem a gyorsaságot szolgálja 120 órás őrizet lehetőségének bevezetése, a védőtől való eltiltás az első 48 órában a kiemelt jelentőségűnek tartott ügyekben.

Az őrizet időtartamának felemelésére a javaslat semmilyen magyarázatot nem ad. Magyarországon az őrizet hagyományosan 72 óráig tarthat, eddig lehet valakit bírói döntés nélkül fogva tartani. Vitathatatlan, hogy 1990 és 1995 között 120 óra lehetett az őrizet, de amiatt kellett visszaállítani a rövidebb határidőt, mert a Magyarországon 1992. november 5. óta hatályos emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény azt a kötelezettséget rótta a törvényhozásra és jogalkalmazásra, hogy a hazai jog összhangban legyen az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseit alkalmazó és értelmező gyakorlatával. Az Egyezmény 5. cikkének 3. pontja kimondja, hogy az őrizetbe vett személyt haladéktalanul bíró elé kell állítani. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Magyarországon szintén kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 9. cikkének 3. pontja. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletei szerint a terhelt bírósági határozat nélküli fogvatartásának öt napos időtartama ellenkezik a haladéktalan bíró elé állítás követelményével.

Ha a 120 órás őrizet korábban ellentétes volt a fenti egyezményekkel, akkor 2011-ben is ellentétes, mivel az ezzel kapcsolatos értelmezés nem változott – emlékeztet a TASZ. A 120 órás őrizet bevezetése semmilyen hasznot nem hozna, de annyit biztosan el lehetne vele érni, hogy akik emiatt az Emberi Jogi Bírósághoz fordulnának, nyernének, és a Magyar Államot kártérítésre köteleznék. Ennél is aggasztóbb, hogy a személyes szabadságtól megfosztás bírói kontrolljának lazítása azt a látszatot kelti, hogy a hosszabb fogvatartás lehetőségével nyomást akarnak gyakorolni azokra a gyanúsítottakra, akik nem működnek együtt a rendőrség és az ügyészség (valamint a NAV) által elvárt mértékben.

A TASZ szerint ugyanezt sugallja az, a jogállamiság látszatát is nélkülöző javaslat, hogy a fogva lévő személyt 48 órára elszigetelnék a védőjétől. A büntetőeljárási törvény alapvető rendelkezése, hogy a terhelt védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. Az Alkotmány szerint a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Az Alaptörvény szerint is a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A javaslat szerint viszont az őrizetbe vett gyanúsított az első 48 órában nem találkozhat a védőjével, és ha az első kihallgatásra az őrizet első 48 órájában kerül sor, akkor azon a védő nem lehet jelen. Új szabály az is, hogy a gyanúsítottat az első 72 órában kell kihallgatni. Ez azért új, mert a Be. általános szabályai szerint a fogva lévő terheltet 24 órán belül kell kihallgatni. Mi lehet az indok arra, hogy a kiemelt ügyekben nem kell ennyire sietni, és további két napot hagynak az első jegyzőkönyv felvételére? A javaslat adós maradt ennek a magyarázatával, mint ahogyan azzal is, hogy mi az oka a védő alkotmánysértő távoltartásának, és vajon mi indokolhatja a védelemhez való alkotmányos jog semmibe vételét?