Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Török, tűz, természet tépázta, de áll, ráadásul 1,5 milliárdból még szebb lesz Kinizsi ősi vára Nagyvázsonyban

2020. július 31. 13:40 - szerző: B. T.

Jövő nyárra, nagyjából másfél milliárd forintból megújul a nevezetes nagyvázsonyi Kinizsi-vár a Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram tág keretében. A beruházás eredményeként nőni fog a térség gazdasági vonzereje és munkahelyteremtő képessége – hívta fel a figyelmet a fejlesztés július 28.-i alapkőletételi ünnepségén György István, a Miniszterelnökség államtitkára.

A jeles eseményen kiderült, hogy a rekonstrukció során

  • a vár emeletein a történelmi múltat idéző, egész évben látogatható kiállítási tereket alakítanak ki,
  • a földszinten az egykori várgazdálkodás emékeit idézik meg,
  • az első szinten a várnagy szobája látogatható majd.
  • a második és harmadik emeleten Magyar Benignának, Kinizsi Pál feleségének szobája tanulmányozható
  • a negyedik szinten a várőrség szobája tekinthető meg,
  • a legfelső szinten pedig a XVI. századi Nagyvázsonyt mutatják majd be.

Az erődítésben lesz továbbá filmvetítő terem, ahol Kinizsi Pál életét bemutató animációk elevenítik fel a dicső múltat,  a lovagteremben pedig konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak majd. A várhoz új fogadótér, valamint árkádíves loggia-sor épül, kiépítik fűtési rendszert és megerősítik a falakat.

Fotó: Bíró Ingrid

Nagyvázsony és vidéke a Várlexikon szerint a XII. századtól ismert Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség birtoka volt a XV. század utolsó harmadáig. Vezsenyi László az 1370-80-as években először a közelben domborodó pécselyi hegyen építtetett várat – úgy hívták, hogy Zádorvár – ezt azonban egy birtokvita során perben elvesztette. Vélhetően emiatt és ezután, a XV. század elején építette fel vázsonyi lakótornyát a Séd partján a domb oldalába. Azért nem a tetejére, mert nem szánt neki komoly védelmi szerepet: birtokközpontnak épült. A kisebb rajtaütések persze nem fogtak ki rajta, ugyanakkor a kereskedelmi utak ellenőrzése éppen alkalmas volt.

A lakótorony öt szintes, 25 m magas, a bejárat az első emeleten található. Az illetéktelen behatolást nagyban nehezítette, hogy a falépcső a bejárattól cca 2 méterre állt, csapóhíddal volt összekötve a toronnyal.

Az utolsó Vezsenyi 1472-ben egy diplomáciai küldetés során meghalt Velencében,

birtokai örökös híján a koronára szálltak. Az aktuális uralkodó, Mátyás király még ebben az évben Kinizsi Pálnak, „gyermekségétől fogva hű katonájának" ajándékozta területet.

 Kinizsi Pál XXI. századi ábrázolása
Fotó: Youtube/KalmAnim Studió

Ugyanő büszkén, kissé lefogyva:

Kinizsi mellszobra a várban
Fotó: Bíró Ingrid

Ez volt a várnak és környékének a fénykora.

Kinizsi a települést mezővárossá fejlesztette, a várban L alakú palotát építetett. A tornyot és a palotát több szintű, négy-öt méter széles védőfolyosó választotta el a várároktól. Az eredeti kapu elé ekkor épült meg a félkör alakú barbakán.

Nagy jából így nézhetett ki (Fodor Zsolt munkája Kőnig Frigyes, Cseke György, Nagy Gábor és Ferenc Tamás rajzai alapján, a varak.hu segítségével):

1490-ben a trónkövetelő Miksa herceg Ausztriából betörő serege elfoglalta Vázsonykő várát, de Kinizsi a következő évben visszafoglalta,

a menekülő németeket pedig legyilkolta.

Ezután a várat feleségének, Magyar Benignának ajándékozta.

Felejtehetelen hősünk 1494. november 24-én hunyt el. Az általa építtetett vázsonyi Szent Mihály pálos kolostorban temették el, vörösmárvány sírkövét felesége, Magyar Benigna faragtatta.

Miután az özvegy Benigna 1495-ben feleségül ment Horváth Márkhoz, a vár a Horváth család birtokába került. Márk úr jó gazda volt, folytatta a várban az építkezéseket, ám 1508-ban ő is elhunyt – sírköve szintén a várban található.

Magyar Benigna ezek után ismét férjhez ment. Újabb párja, bizonyos Kereky Gergely azonban rettentő erőszakos ember volt. Annyira kellemetlen fráter, hogy 

az úrnő 1519-ben megölette.

II. Lajos a bűnös özvegyet halálra ítélte, de az első ex-férje érdemeire való különös tekintettel végül megkegyelmezett neki. Cserébe viszont kolostorba küldte, vagyonát pedig elkobozta.

Fotó: Bíró Ingrid

1539-ben I. Ferdinánd Horváth Jeromosnak és Péternek, valamint Horváth Gáspárnak adományozta a birtokot.1552-ben, Veszprém eleste után megcsappant jövedelmeik miatt az új tulajdonosoknak nem tellett a vár korszerűsítésére, ezért Ferdinánd segélyt utalt ki Horváth Péternek, hogy Vázsonykőt megerősítse. Még ebben az évben jelentős munkával feljavíották a várat a felrobbantott pálos kolostor köveivel.

A kolostort maga vázsonyi népesség robbantotta fel, „félvén attól, hogy a török beléjek száll".

1554-ben a Tihany és Csobánc elleni támadásuk apropóján a törökök Vázsonyt is elfoglalták. A magyar csapatok 1555 október elején vívták vissza. 

A bécsi Haditanácsban 1560-ban felvetődött a vár lerombolásának barbár ötlete, de a testület 1578 márciusában jobb belátásra tért, és elhatározta, hogy (Vár)Palotával, Szigligettel és Keszthellyel egyetemben inkább megerősíti. A beavatkozás azonban egy hazánkban már szerencsére ismeretlen probléma, az úgynevezett pénzhiány miatt sajnos elmaradt.

1594-ben a törökök megint bevették a várat, meglehetősen megalázó módon, tudnillik egyetlen kardcsapás nékül,

miután az urai iránti hűséggel csordultig telt őrség előzőleg kereket oldott.

A török uralom ekkor azonban viszonylag rövidre sikeredett, ugyanis 1598. augusztusában Schwarzenberg csapatai visszafoglalták az erődítményt. 

A Horváth család utolsó férfitagja 1649-ben visszadta lelkét Teremtőjének. III. Ferdinánd a várat és tartozékait még az év decemberében Zichy István győri vicekapitánynak ajándékozta. Az építmény ekkor már nagyon rossz állapotban volt.

1663-ben Köprülü Ahmed hadai felégették  Vázsonykőt, de a várat nem tudták elfoglalni. A Rákóczi szabadságharc alatt Esterházy Antal főgenerális szállásolta be magát Vázsonyba, az erődítmény 1709-ben került labanc kézbe.

A szabadságharc után a Zichyek nem költöztek vissza a várba, a lakótoronyból tömlöc lett. Ezt a hasznos praxist egészen 1848-ig fenntartották. Közben egy ideig pálinkafőzdét is működtettek a toronyban.

1762-ben a família a patak túlsó partján felépíttette új kastélyát. A vár ezután teljesen elvesztette jelentőségét, ebből aódóan végképp lepusztult. A romokat mégis sokan látogatták, többek között

Csokonai Vitéz Mihály is megtekintette, sőt versbe is foglalta benyomásait.

Íme a vonatkozó rímek:

Vázsony szent omladékában

A napra heveredém,

S még reményem divatjában

A violákat szedém,

(...)

Mint a kő, meredten állék

Egy ledűlt boltozaton,

És mikor sorsom elválék

Rámjajdúlt a Balaton.

Fotó: Bíró Ingrid

A XIX. század eleji móri földrengés és egy tűzeset tovább rontott a vár állagán, ráadásul a környék lakosai, régi szép falusi szokás szerint kőbányaként hasznosították. Ezen 1859-ben Rómer Flóris (1815-1889), a magyar régészet atyja úgy felháborodott, hogy e szavakkal sózott oda az imposztoroknak:

„Bár lehetne az ilyen rombolókat a közvélemény előtt örökre bélyegezni, akik őseink mindinkább ritkuló emlékeit szentségtörő kézzel illetik!"

A vár utolsó nagyobb helyreállítása 1954 és 1960 között zajlott. Most jöhet a következő, megérdemli.