Kik a Spéder elleni hadjárat nyertesei?

„Orbán oligarchabirodalmának akkor lesz vége, ha már nem tudja irányítani vagy kordában tartani az embereit” – jelentette ki Mellár Tamás közgazdászprofesszor pár hete lapunknak adott interjújában. Hozzátette, érezni, hogy elégedetlenség, féltékenység van, ideges a hangulat, mert az oligarchák nem tudnak olyan dinamikában pénzhez jutni, mint eddig. Mellár szerint új törésvonalak jelennek meg, s ha nincs többletforrás, a nyerstermékeket nem lehet jól értékesíteni a világpiacon, egyre kevesebb a visszaosztható pénz, akkor elindul az oligarchák közötti háború a koncért.

Mintha a professzor előre látta volna a közeljövőt. Orbán Viktornak rendet kell tartania, s ezt egyre erőteljesebb eszközökkel, nyilvánvalóbb üzenetekkel teszi. Az oligarchák harca már korántsem a színfalak mögött zajlik. Simicska Lajos után Spéder Zoltán FHB-vezér került a kormányzat és a Fidesz-közeli vállalkozók célkeresztjébe. Nemcsak vállalkozásait támadják, de személyét, magánéletét is – felhasználva sajtót, törvényhozást, bankfelügyeletet.

Orbán Viktor nem nyugodt, erőt demonstrál. Ebből a szempontból különösen fontos üzenetet tartalmazott múlt heti, az ügyészség napja alkalmából elmondott beszéde. Ebben egyértelművé tette: aki nincs vele, az ellene van, s ezentúl az számít, hogy rend legyen. A miniszterelnök szerint eddig a hatalmat gyakorló európai elit legfontosabb legitimáló faktora a gazdasági sikeresség volt, az, hogy képes volt évről évre nagyobb jólétet teremteni. Ám a kormányfő állítja: ez a korszak lezárult. Európában a hatalmat nem lehet többé gazdasági sikerekkel legitimálni. Magyarul az Orbán-kormány letett arról, hogy képes szinten tartani vagy növelni a magyar gazdaság termelékenységét, s a szociális, valamint társadalmi kiadások területén sem ígér semmi jót a kormányfő. S ha nem a gazdasági siker, akkor mi fog legitimációt jelenteni? „Erre az én válaszom az, hogy akkor tudja legitimálni magát az európai politikai elit a következő tizenöt évben, hogyha a gazdaság helyett a hangsúlyt a rendre, a rendezettségre és a törvényességre helyezi át” – így Orbán.

Hogy mi fér bele Orbán Viktor rendjébe, azt Spéder Zoltán esete jelzi: az olyan oligarcha, aki többszöri figyelmeztetés után sem azt csinálja, amit elvárnak tőle, semmiképp. Az elmúlt napok eseményeit követve úgy tűnik, Spéder Zoltán elveszítette Orbán Viktor bizalmát, s egyre nagyobb a nyomás, hogy gazdasági érdekeltségeitől is megváljon. Körvonalazódni látszik az is, hogy ezekkel mely érdekcsoportok számolnak. A Spéder tulajdonában lévő Index hírportálra így vagy úgy, de szüksége van a Fidesznek, miközben az oldal az utóbbi időben nem kis bosszúságot okozott a kormánypártoknak. Nem örültek, hogy az MNB-alapítványok körüli botrányt a portál folyamatosan napirenden tartotta, s nagy port vert fel például az az információjuk, amely szerint évekkel ezelőtt a TEK hozta haza Orbán Viktor fiát Ugandából, ahol egy brit segélyszervezet munkáját segítette. Az információt Lázár János cáfolta, mire az Index helyreigazítást közölt, és azóta a cikket író újságíró távozott a laptól. A kormányban úgy gondolkodnak: a 2018-as választásnak már úgy akarnak nekimenni, hogy van egy bejáratott, komoly olvasói bázissal rendelkező internetes lapjuk, e téren ugyanis nem jöttek be próbálkozásaik, egyik elindított netes újság sem tudott jelentősebb olvasói bázist vonzani. Az Indexre Orbánék számára az optimális vevő a Habony Árpád–Andy Vajna-kör volna. A portálra azonban szemet vetett Simicska Lajos is (erről még írunk bővebben), illetve Spéder Zoltán is megmakacsolhatja magát.

Piaci szereplőktől úgy tudjuk, Mészáros Lőrinc és üzleti köre is mozgolódik a Spéder számára fontos sajtóorgánumok közelében. A többi között a Népszabadságot és a Nemzeti Sportot is magáénak tudó Mediaworks iránt komolyan érdeklődik a Duna Aszfalt-cégcsoport. A tiszakécskei, főleg útépítésben sikeres cégről annyit mindenképp érdemes tudni, hogy rendszeresen nyer el infrastrukturális közbeszerzési megbízásokat a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen. Emellett szponzora a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának és részt vett a felcsúti arborétum felújításában is. A vállalkozás árbevétele 2013-ban 54 milliárd, 2014-ben 86 milliárd, 2015-ben 124 milliárd forint volt. Tavaly, a 2014-es eredmények után 5,6 milliárd forint osztalékot fizetett ki, ami 60 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.

Informátorunk szerint a Duna Aszfalton keresztül tulajdonképpen az idén tavasszal, 20 millió forint jegyzett tőkével alapított Opimus Press Zrt. lenne a végső vevője a Mediaworksnek. A Mészáros Lőrinchez és családjához sok szálon kötődő Opimus Group Nyrt. tulajdonában lévő, idén év elején létrehozott kft. áprilisban 20 millió euró (6,2 milliárd forint) zártkörű sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre. A társaság tájékoztatása szerint a hároméves lejáratú „kötvények kibocsátásának célja tőkeforrás bevonása vállalatfelvásárlás finanszírozására”. Hozzáteszik: a céltársaságok körét, számát, iparági fókuszát, továbbá az egy vállalkozásba fektethető vagyon mértékét és a befektetési feltételeket a kibocsátó folyamatosan határozza meg. Úgy tudjuk, az Opimus Press nevében Mészáros Lőrinc bizalmasa, Csík Zoltán járta körbe azokat a befektetőket, akiktől azt várták, hogy vásároljanak a kötvényekből. Üzleti titok, hogy ki vagy mely cégek vettek részt a feltőkésítésben. Abban azonban sokan egyetértenek: az Opimus Press nagy dobásra készül, s különben is bőven van pénz a Fidesz-közeli, Orbán-hű oligarchakörben arra is, hogy bevásárolják magukat a számukra fontos médiumokba, legyen az az Index vagy éppen a Mediaworks.

De nem csak Spéder médiabirodalma vonzó más befektetők számára. A részben Spéder, részben a magyar állam tulajdonában lévő FHB Jelzálogbank ellehetetlenítése más szempontból érdekes. Első körben a bank értékét sikerült csökkenteni azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy 2012-es eurókötvény-kibocsátás miatt most, 2016-ban szabott ki 105 millió forintos piacfelügyeleti bírságot. A hír, illetve a Spéder elleni támadások hatására csaknem egymilliárd forinttal esett a tőzsdén az FHB részvényeinek árfolyama. Miközben múlt hét hétfőn még több mint 700 forintot kellett fizetni egy FHB-papírért, a hét közepén már csak alig több mint 500 forintba került, s azóta is ezen a szinten áll.

Intő jel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyar Hírlapnak adott interjúja is. Eszerint azt mondta: „Senki sem gondolhatta azt, hogy a három éve elkezdődött takarékszövetkezeti rendszer konszolidációját egyből le lehet zárni. Szakaszhatárhoz érkeztünk. Az integráció keretei már kialakultak. Hogy az integráción belül mi az optimális és leghasznosabb forma, azt most tudtuk eldönteni. A rendszer hosszú távú működését kell nézni, nem a személyi kérdések a legfontosabbak. A versenyt erősíteni kell az integráción belül is, azaz nem szükséges kizárólagosan a Takarékbanknak centrális banki szerepet adni. (...) Hogy ez miként érinti az FHB-t, Spéder Zoltánt, fontos kérdés, de ebből a szempontból másodlagos.” Egyre jobban igazolódni látszik az a piaci vélekedés, hogy az átrendeződés eredményeként az MKB Bank kerülhet helyzetbe. Annál is inkább, mert megvan az MKB új tulajdonosa. A Portfólió azt írta március végén, hogy egy kötelező érvényű vételi ajánlat elfogadásával eldőlt, kié lesz az MKB Bank, az új tulajdonos kilétét azonban csak az Európai Bizottságtól kapott június végi határidőig fedi fel a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB.

Fideszes forrásaink szerint egyértelmű: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is üzentek a Spéder elleni hadjárattal. Lázár a múlt heti kormányinfón kiállt a bankvezér mellett, mondván, „Spéder Zoltán a barátom volt, és a jövőben is az marad”. A miniszter meggyőződése, hogy a takarékszövetkezeti integráció nagy siker, az üzletember pedig minden támadást ki fog állni, és a jövőben is sikeres bankára lesz az országnak.

– Nem is a Spéder-ügy kiváltó oka a fontos – mondja a 168 Órának Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. – A történteknek a nyilvánosság számára is érthető üzenetük az, hogy az egész államszervezet politikai befolyás alatt áll. Jól látszik, hogyan működik a rendszer: a hatalom leszámol az oligarchájával, az akcióban pedig részt vesz az ügyészség, a parlament, a bankfelügyelet.

Az elemző szerint az egész akció felülről vezérelt, egy kézben tartott, és azért teszik ki a kirakatba, hogy mindenki megértse: a politikai hatalom a saját oligarcháját is elintézi, ha erre szükség van.

– Az akciót putyini mintára hajtják végre, ami nem jogállami működésre utal – mondja Juhász.

Az elemző úgy látja: Orbán Viktor ugyanazt a módszert alkalmazza a bankvezetők, üzletemberek között, mint a politikában. A riválisokat párba állítja, egymásnak ugrasztja, és ha az egyik alulmarad vagy elveszti a kegyét, azt félreállítja. Ez látszik a Csányi–Spéder-konfliktusban is. Az FHB az elmúlt időszakban a kisvállalati, lakossági piacon erősödött, ott, ahol Csányi Sándor pénzintézete, az OTP is szeretne tovább izmosodni.

– Orbán a Spéder-üggyel azt megmutatja, hogy a gazdasági háttéremberek sem lehetnek önjárók, és alacsonyabb szinten állnak, mint a politikai döntéshozók – teszi hozzá.

Közben megszólalt az FHB is. A bank közleménye szerint az elmúlt napok során számtalan támadás érte a bankcsoportot és az FHB Jelzálogbank igazgatóságának elnökét. A bankcsoport, ahogy eddig sem, most sem válaszol az ilyen jellegű találgatásokat, rágalmakat, pletykákat tartalmazó cikkekre és megjegyzésekre – írják. Hozzáteszik: a bankcsoport törvényesen, a jogszabályok által előírt módon, az MNB folyamatos felügyelete mellett működik. A közlemény szerint a múlt hét folyamán a nyomozó hatóságok arról tájékoztatták a pénzintézetet, hogy ismeretlen tettes ellen eljárást indítottak, ennek során az FHB Bankcsoportot is megkeresték. A társaság mindenben együttműködik a hatóságokkal, ugyanakkor az MNB piacfelügyeleti bírságot megállapító határozatában foglaltakkal nem ért egyet, ezért élni kíván a bírósági felülvizsgálat lehetőségével.

Úgy tűnik, Spéder Zoltán nem adja meg könnyen magát. S ha az ellenállásához netán Simicska Lajost is megnyeri, nem lesz könnyű leszámolni velük. Még akkor sem, ha Orbán Viktor szerint „ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség, amelyet számunkra az ügyészség munkája, a rendőrség munkája, az igazságszolgáltatás és a bíróság munkája ad meg”. Azaz a miniszterelnöknek vannak eszközei, s nem fél, ha használni kell őket.