Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Elkeserítő bohózatba fulladt Kásler Miklós meghallgatása, a miniszter a Magyarságkutató Intézetről 4 perc 34 másodpercen, a pedagógushiányról 2-3 percen át beszélt

2019. november 26. 14:24 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Elkeserítő bohózat volt Kásler Miklós performansza az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén. Az Emberi Erőforrások Minisztere évente egyszer megy el a munkájáról számot adni az országgyűlési képviselőknek. Ilyenkor – legalábbis a protokoll szerint – ismereti az elmúlt időszak tevékenységét, továbbá válaszol a képviselők helyben feltett kérdéseire is.

Mivel a keddi meghallgatás a kulturális bizottságban történt, a beszámoló témái adottak voltak: a közoktatás (NER-es terminológiával: köznevelés), a kultúra és a sport. Mindennél beszédesebbek voltak az arányok.

A Magyarságkutató Intézetre a nagyjából egyórás beszámoló során csaknem öt percet szánt a miniszter, a pedagógusok túlterheltségének, bérezésének és a pedagógushiánynak pedig összesen úgy 2-3 percet szentelt.

S miközben hosszasan hallgathattuk annak részleteit, hogy Magyarország a GDP-arányos hozzájárulása alapján a kultúra területén az első helyen áll az EU-tagországok között, arról egyetlen szó sem esett, hogy sereghajtók vagyunk például az oktatási szegregáció ügyében. Egyáltalán: az Európai Bizottságnak a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt elindított kötelezettségszegési eljárása a miniszteri beszámolóban egyáltalán nem került elő – igaz, azt az ellenzék sem firtatta. 

Kásler Miklós bizottsági meghallgatása az Országházban
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kásler Miklós hosszasan ismertette a Petőfi Irodalmi Múzeum új szerepköreit, azt, hogy miként vált az intézmény „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá”. Megemlítette, hogy az Orbán-kormány két kulturális díjat is alapított, a Herczeg Ferenc-díjat, amelyet a színvonalas történelmi regények íróinak elismerésére alapítottak, illetve a nemrég elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelgő, fiatal filmeseknek járó díjat. Kásler Miklós e ponton zavarba ejtő hibát vétett:

a rendező nevét Sándor Sáraként említette. Tévedését később sem javította.

A beszámolóban Kásler Miklós nem beszélt a készülő Nemzeti alaptantervről, egy fideszes képviselői kérdésre mindössze annyit tartott fontosnak közölni, hogy a NAT „rendkívül alapos, értékorientált” munka, lesz benne mindenféle, „korszerű természettudományos ismeretek”, „digitális technikák”. Leszögezte, hogy tartható a bevezetésére kitűzött határidő. Az viszont már egészen szürreális volt, amikor ezt követően a NAT-tal összefüggésben az európai identitás alapértékeiről, a görög-római kultúráról és a keresztény szintézisről tartott kiselőadást. 

Ami a pedagógushiányt illeti:, Kásler Miklós szerint minden csak interpretáció kérdése, hiszen – állította – 2010-ben 164 ezer pedagógus volt, manapság már 170 ezer. (Ezeknek a számoknak a forrást nem ismerjük, az adatokra vonatkozó kérdéseinkkel megkeressük az Emmi sajtóosztályát). Az is sokatmondó volt, hogy senki egyetlen szóval nem említette, hogy a pedagógushiány messze nem mindenhol jelentkezik egyformán, az egyházi intézményeket például sokkal kevéssé sújtja, mint az éppen Kásler Miklós felelősségi körébe tartozó állami iskolákat. A miniszter  ugyan dicsekedett azzal, hogy a pedagógusbérek 2013 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedtek, de a Jobbik képviselőjének arra a kérdésére már nem válaszolt, hogy ez az 50 százalék euróban kifejezve vajon mennyit ér. Farkas Gergely kérdésében arra kívánt rámutatni, hogy a béremelés elinflálódott: euróban ugyanis mindössze 4 százaléknyi fizetésnövekedésről beszélhetünk.

Kásler Miklós nem válaszolt arra sem, hogy lobbizik-e a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremeléséért a kormányüléseken.

Szabó Szabolcs független képviselő erre vonatkozó kérdésében arra emlékeztette a minisztert, hogy Palkovics László innovációs miniszter a felelősségi körébe tartozó szakképzésről most fogadtatott el új törvényt, s ez korrigálja az ágazatban dolgozó tanárok bérét. (Az új törvény megváltoztatja az oktatók jogállását, és jelentős, oktatóként átlagosan százezer forintos béremelést ígér – a szerk.)  Ha csak egy kicsit is komolyan venné a miniszter azt a területet, amiért felel, ezt a kérdést valószínűleg nem hagyta volna megválaszolatlanul. Hiszen, ha a szakoktatók bére a köznevelésben dolgozó pedagógusokéhoz képest jelentősen emelkedik – márpedig ez most így néz ki –, akkor ez beláthatatlan módon fogja súlyosbítani az egyébként is pedagógushiánnyal küszködő állami általános iskolák és gimnáziumok helyzetét.

Az ellenzéki képviselőknek megadott rövid időkeret, illetve a kérdések megválaszolására megmaradt negyedóra – mindez pontosan jelzi, mennyit is ér manapság a miniszteri meghallgatás intézménye. Kásler Miklós az ezt szóvá tevő megjegyzésre mindössze annyit mondott: írásban minden képviselő választ kap a kérdéseire. Így persze vitatkozni sem lehet az érdemi ügyekről, igaz, a közoktatás minőségének fejlesztése érdekében lefolytatott vita valószínűleg nem is célja a kormánynak. Kásler Miklós az írásbeli válasz intézményével szemben felmerülő kétségekre reagálva, jól hallható büszkeséggel a hangjában, mindössze annyit reagált: volt olyan év, amikor Rétvári Bence államtitkár egy hónap alatt 697 kérdésre válaszolt.

 

Pontosítás 

Cikkünk korábbi változata „Elkeserítő bohózatba fulladt Kásler Miklós meghallgatása, a miniszter a Magyarságkutató Intézetről negyed órán, a pedagógushiányról 2-3 percen át beszélt”. Ebben és a harmadik bekezdésben is valótlanul állítottuk, hogy a miniszter „a miniszter a Magyarságkutató Intézetről negyed órán, a pedagógushiányról 2-3 percen át beszélt”, ezzel azt sugallva, hogy a Magyarságkutató Intézet fontosabb Kásler Miklósnak, mint a pedagógusok. Ezt a szándékot erősítette az a mondatunk is, hogy „Mindennél beszédesebbek voltak az arányok”.

A valóság ezzel szemben az, hogy a miniszter a a Magyarságkutató Intézetről 2 perc 24 másodpercen át beszélt a beszámolóban, majd képviselői kérdésre reagálva még 2 perc 10 másodpercen át a válaszában.

A cikkben valótlanul állítottuk azt is, hogy „A beszámolóban Kásler Miklós nem beszélt a készülő Nemzeti alaptantervről”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a miniszter csaknem két percen át beszélt róla. Elmondta, hogy a NAT-ról széleskörű társadalmi egyeztetés folyt, több mint ezer hozzászólás érkezett szakmai szervezetek és pedagógusok részéről. Beszélt arról is, hogy a miniszteri biztos vezetésével nemcsak az alaptanterv készült el, hanem a kerettantervek is, és a kormány bármikor napirendre tűzheti.