Jogszabálysértő és megalapozatlan a paksi engedély a civilek szerint

A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub fellebbezést nyújtott be Paks II. környezetvédelmi engedélye ellen. A kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány (KHT) ugyanis több ponton hiányos. Nem ad választ arra, mi történne súlyos baleset esetén, hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket vagy hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára.

2016. október 18., 14:02

A szervezetek álláspontja szerint felelőtlenség egy ennyire megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni a környezetvédelmi engedélyt az atomerőműre. Szerintük Paks II. helyett a tiszta és helyi erőforrásokon alapuló megújulóenergia-rendszerek fejlesztése és elterjesztése szolgálná az ország érdekeit.

A Greenpeace és az Energiaklub október 17-én nyújtotta be fellebbezését az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez Paks II. környezetvédelmi engedélye ellen. A két szervezet kirívóan jogsértő részeket és hiányosságokat talált az engedélyben és az engedély alapjául szolgáló környezeti hatásvizsgálati anyagban.

A hatóságok által megfogalmazott követelmények sok esetben nem számonkérhetők. A egyik fő probléma, hogy Paks II. leszerelésére, leállítására, felhagyására vonatkozóan nincsenek egyértelmű előírások, továbbá nem tisztázottak a kérelmező feladatai a radioaktív kibocsátásra vonatkozóan sem. A közigazgatási joggyakorlat szerint pedig nem megengedett a határozatokban az ilyen bizonytalan megfogalmazás – fogalmaz a Greenpeace és az Energiaklub közös közleménye.

stoppaks

„Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik egy olyan elemzés, amellyel megelőzhetőek lennének az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos balesetek. Fukusima és Csernobil tragédiája pedig már bebizonyította: súlyos, előre nem látható balesetek igenis történhetnek” – jelentette ki Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.

Téves továbbá a hatástanulmányban szereplő Natura 2000-hatásbecslés. A Duna egész szakasza Natura 2000-es védett terület, amivel a kibővített erőmű közvetlen kapcsolatban lenne. A KHT semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy Paks II. kibocsátott hűtővize nem fogja a megengedett korlát fölé melegíteni a Dunát. Ha ez megtörténne, az visszafordíthatatlan ökológiai változásokat okozna az ország ivó- és öntözővízkészletének nagy részét adó, védett folyó életében – állítják a környezetvédő szervezetek. Azt is kiemelik, hogy a Duna hőterhelése emellett sérti a Víz-keretirányelvben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben előírt kötelezettséget is.

„Az atomerőműből származó radioaktív és nukleáris hulladék végleges kezelése környezeti szempontból kulcsfontosságú. Paks II. mégis úgy kapta meg a környezeti engedélyt, hogy nem tudni, mi lesz az erősen sugárzó, kiégett fűtőelemek sorsa. Erre még mindig nincs kidolgozott koncepció, annak ellenére hogy utóbbit nemzetközi kötelezettség is előírja” – fogalmazott Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a paksi bővítés uniós jogot is sért a PM európai parlamenti képviselje, Jávor Benedek szerint.

A legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb támogatáshoz, ha az igénylő keresete alacsony. Akár a 3,8 millió forintot is elérheti a támogatás összege, ha a felújítással sikerül 40 százalék fölé tornászni az energiamegtakarítást.