Járóka Lívia szerint meg kell köszönni a kormánynak, amit a romákért tett

2018. szeptember 12. 19:26 - szerző: Bíró Veronika

Meg kell köszönni a kormánynak, amit a romákért tett, nem pedig elítélni – jelentette ki Járóka Lívia fideszes EP-képviselő tette kedden a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés, a Sargentini-jelentés plenáris európai parlamenti vitájában.

Járóka felszólalásában arra kérte az EP-képviselőket, hogy szerdán szavazzanak a jelentés ellen, mert Magyarországon nincs veszély a jogállamiság terén, ezért semmi nem teszi indokolttá a jelentés megszavazását. (Az EP ezt nem így gondolta, kora délután megszavazták a jelentést.)

Elmondta, hogy nagyon sok munkát fektetett abba, hogy – miután a Fidesz delegáltjaként 2004-ben mandátumot szerzett az Európai Parlamentben – cigány nőként megvédhesse a 16 millió európai romát. Az Európai Néppárt tagjaként különösen fájdalmasnak érzi, hogy német képviselőtársait megvezették. Dicsérte a három éves kortól kötelező óvodáztatást, a szakképzést és a duális képzést.

A fideszes politikus az alábbi megjegyzéseket tette:

  • – A legszegényebbeket mi akarjuk megvédeni. Pontosan tudják, hogy ma Magyarország az, aki tényleg mindent elkövet a cigány gyerekek iskolai szegregációja ellen. Mi voltunk az első ország 2004-ben, aki ezt a témát felhozta.
  • – Önök arról beszélnek, hogy sértve vannak a gyerekek jogai, a roma gyerekek jogai. Nálunk három éves korban járnak a gyerekek integrált iskolákba, hatéves korukra már nem kell őket fejleszteni tovább.
  • – 2050-re mi felismertük, hogyha a romákat nem képezzük, akkor az összes közép-kelet-európai és nyugat-európai állam gazdasági hátrányba kerül.
  • – Azt gondolom, meg kéne köszönni a magyar kormánynak, amit a romákért tett és nem elítélni. Ráadásul nagyon aláássa az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a hitelét az ilyen alaptalan vádaskodás.

Beszédét azzal a fenyegetésnek hangzó megjegyzéssel zárta, hogy a hetes cikkely „ezeknek az érveknek az alapján” bármelyik tagállam esetén elképzelhető lenne a jövőben.

Felszólalásában arra reagált, hogy a Sargentini-jelentés a magyarországi romák helyzetével kapcsolatban is elmarasztalta az országot. A jelentés készítői kitértek arra, hogy aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció számos mindennapi formáját és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét. 

Amint azt megírtuk, idén áprilisban ítélet született egy közel tíz éve folyó perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított 2009-ben. A CFCF azért perelte be a mindenkori oktatásirányítást, mert álláspontja szerint az oktatásért is felelős tárca nem tesz meg mindent az iskola szegregáció felszámolása érdekében, illetve nem tesz eleget az egyenlő bánásmód és az oktatási integráció követelményének. Ezzel pedig megsérti a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy 28 általános iskolában jogellenesen különítették el a roma tanulókat, így a minisztérium fenntartotta a jogsértő állapotot. Az emberminiszterként már leköszönt, jelenleg romaügyi miniszterelnöki biztos Balog Zoltán néhány évvel ezelőtt még nyíltan kiállt a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola gyakorlata mellett, ahol nyíltan szegregálták a roma gyerekeket.

A CFC és a Rosa Parks Alapítvány ügyvédje, Kegye Adél Járóka felszólalásával kapcsolatban a 168 Óra érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt két éve indult kötelezettségszegési eljárás, ami a mai napig nem zárult le. Legutóbb az ENSZ gyermekjogi bizottsága vonta kérdőre az iskolai szegregációja miatt a kormányt, a probléma tehát nemhogy megszűnt, de folyamatosan napirenden van.

– A rögvalóság ennél sokkal szomorúbb, a szegregációs index ugyanis nőtt az elmúlt években. Vagyis egyre nő azoknak a roma gyerekeknek az aránya, akik olyan iskolákban, osztályokban tanulnak, ahol többnyire roma tanulók vannak. Az óvodáztatás pozitív előrelépés lehet, de csak akkor, ha az óvodából nem szegregált általános iskolába vezet az út

– közölte Kegye Adél.

Járóka Lívia felszólalására reagált Setét Jenő aktivista Facebook-oldalán. A romajogi aktivista is cáfolja az EP-képviselő kijelentéseit. Ahogy írja, a kormány nem tett meg mindent az iskolai szegregáció elleni küzdelemben, még csak nem is küzdött ellene. Ezt mutatja az is, hogy a miniszter saját maga járt évekig pereskedni a nyíregyházi elkülönítők mellett. A tankötelezettségi korhatár leszállítása súlyos károkat okozott, az elkülönítő iskolák továbbra is zavartalanul működnek, míg 200 roma tanodát kizártak a forrásokból. Setét szerint az sem igaz, hogy a legszegényebbeket védik, mert pont tőlük vontak el a legtöbbet, tíz éve változatlan a családi pótlék és a legkisebb öregségi nyugdíj minimum, továbbra sem éri el a közmunkások jövedelme a létminimumot, és a tartós betegeket ápolók díja is változatlan. Ahogy írja, 600 cigánytelepen nincsenek alapvető közszolgáltatások, és a legszegényebb településeken a legmagasabb az egészségügyi ellátások hiánya.

– Persze értem, hogy pártfegyelem meg minden, de ezek a tények

– zárja bejegyzését Setét Jenő.

 

Lakatos Béla bejegyzésében ennél rövidebben reagált a felszólalásra.

– Járóka Lívia szerint meg kell köszönni a Fidesznek, amit a romákért tett. Érdekes, másfél évvel ezelőtt mintha az ellenkezőjét mondta volna, mikor nálam vendégeskedett Ácson. Nevetséges, hát ezért nem érdemes Magyarországon dolgozni becsülettel, mert a köpönyegforgatóké ez az ország

– írta Ács volt polgármestere.

 

Lakatos Béla érdeklődésünkre elmesélte, hogy Járóka a bejegyzésben említett beszélgetéskor elpanaszolta, hogy a Fidesz mellékvágányon tartotta őt. Arról is beszélgettek, hogyan lehetne a roma ügyeket rendbe tenni, mert a képviselő is fel volt háborodva azon, hogy Farkas Flórián miatt rengeteg pénz eltűnt. Lakatos Béla összehívta ezután a roma polgármestereket, a találkozón kemény vita alakult ki állítása szerint, mert a polgármesterek nagy része nem értett egyet Járókával abban, hogy a Fidesznek kell adni egy esélyt.

A volt polgármester azt tapasztalja, főleg Északkelet-Magyarországon, hogy állami, egyházi segítséggel törvényesen legitimizálják a roma gyerekek szegregálását. Lakatos úgy látja, hogy abban lépett előre az Orbán-kormány, hogy a három éves kortól kötelező óvodáztatást bevezette. Az iskolarendszerrel kapcsolatban viszont szerinte nincs felzárkóztatás, fejlesztés, Borsod megyében például a szakiskolai diákok többsége roma. Véleménye szerint Járóka Lívia ugyanolyan jól tudja, hogy mi a helyzet Magyarországon, de neki azt kell mondania, amit a Fidesz mond.

A Romaversitas Alapítványt is megkérdeztük a felszólalásról. Érdeklődésünkre válaszul a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia kapcsán készült civil árnyékjelentést ajánlották. A kutatások roma és nem roma civil szervezetek tapasztalataira támaszkodtak, és ahogy írják, a jelentés merőben más képest fest a romák oktatási helyzetéről, mint amit Járóka állított. A jelentés szerint például a roma családok háromszor-négyszer nagyobb arányban vannak kitéve a szegénység veszélyének, mint a társadalom többi tagja.