Írt három Facebook-posztot, a parlamenti választások után kirúgták a munkájáért többször elismert ügyészt

Azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítottak egy ügyész ellen április 9-én három, a parlamenti választások előtt írt  Facebook-posztja miatt. A fegyelmi eljárás az ügyész menesztésével ért véget – derül ki az Index részletekbe menő cikkéből.

Pap Balázs 13 éven át dolgozott ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi helyettes vezetőként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél képviselte az államot, illetve a vádat. Vitte Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd és Tomcat-ügyet, de ő tárgyalta az első magyar holokauszttagadás ügyét is.

A menesztéséről szóló döntést a munkaügyi bíróságon támadta meg, a pernek tárgya többek között az, hogy 

• a lefolytatott fegyelmi eljárásban bizonyított volt-e a jogsértés,
• ha igen, akkor ennek bizonyítása jogszerű volt-e,
• a szólásszabadság része-e a három Facebook-poszt,
• és végül, arányos szankció-e a hivatalvesztés a fegyelmi jogsértés miatt egy ilyen szakmai előéletű, munkája elismeréséért folyamatosan jutalmakban részesített ügyész esetében.

A három Facebook-bejegyzés miatt Pap Balázs ellen fegyelmi eljárás indult, az azonban továbbra is kérdés,hogy egyáltalán jogszerűen szerezték-e meg a posztokat a felettesei. Ráadásul ez a kérdés több szempontból is felvetődhet: nemcsak azért, mert a felmentett ügyész a saját oldalán osztotta meg a bejegyzéseket úgy, hogy csak az ismerősei láthatták, hanem azért is, mert szerinte a tárgyaláson némileg be is bizonyosodott, hogy nem feltétlenül történt minden úgy és akkor, ahogy az ügyészség munkatársai állították a fegyelmi eljárás alatt, illetve most a bíróság előtt.

• Az egyik poszt egy kép, amelyen egy birkanyáj van, ehhez pedig a következő szöveget írta oda: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni.” A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. Nyilván a bíróság dolga eldönteni, hogy ez így van-e, azért érdemes hozzátenni, hogy a poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.
• A második poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!” Az ügyész szerint az összekapcsolódó kezek a nemzeti zászló előtt, illetve a nemzeti dal egy részlete csak az összefogás nemzeti erényére hívja fel a figyelmet, és nincs ott, hogy ki ellen is kellene összefogni. Szintén a bíróság dolga dönteni erről is, hogy ez mennyire politikai üzenet, hogy ez mennyire alkalmas az ügyészi hivatás lejáratására, de laikusként itt sem lehet nem látni, az összefogásról posztolni, ellenzéki pártok logóival, a választások előtt talán több, mint támpont az értelmezéshez, főleg a megosztásra való buzdítással.
• Az első tárgyalási nap alapján a harmadik bejegyzést érinti a legerősebb kifogás, a tanúként meghallgatott budapesti főügyész legalábbis leginkább ezt kifogásolta, és ez volt a leginkább meghatározó a felmentési döntésében, az egy Index-cikk megosztása volt, amely arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony. Az írás címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak”, a cikk ajánlója pedig úgy szólt: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket”. Az ügyész azt írta a megosztás fölé: „Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8.” A kirúgott ügyész szerint Kósa Lajos ügye számtalan dühödt posztot és kommentet váltott ki sok emberből a Facebookon, de ez visszafogott, szerinte ennek a posztnak nincs politikai színezete. Az ügyészség hivatalos véleménye egészen más, amit a bírósági tanúvallomásokban is kifejezésre juttattak.

Az első nyilvános tárgyalási napon, október 12-én, az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibort és a helyettesét, Fürcht Pált hallgatták meg tanúként. A pert indító ügyész keresetét az Index megismerte, de a főügyészség ellenkérelmét nem bocsátották a portál. Ennek ellenére már az első tárgyalási napon, a főügyész és helyettesének tanúkihallgatásából is sok minden kiderült. A tárgyalás egy másfél órás zárt üléssel kezdődött, a felperes ügyész személyes meghallgatásán elhangzó érzékeny egészségügyi adatok miatt kérték. A felperesi meghallgatás tartalmából egyetlen mondatot elárult végül az ügyész: elmondta, hogy a kifogásolt bejegyzéseket valóban ő posztolta a Facebook-oldalára.

Fürcht Pál szerint a vádlott szó használata egyértelműen arra utal, hogy ügyészként posztolták ezt a cikket, a megjegyzés pedig azért lényeges, mert a felperes ügyész Facebookján ugyan nem tüntette fel, hogy ügyészként dolgozik, de ha a posztból kiderül, hogy az, annak az ügy megítélése szempontjából jelentősége lehet. A tanúmeghallgatáson Fürcht Pál azt is elmondta, az utóbbi poszttal az a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, bármikor átkerülhet ez az ügy, vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik. „Hogyan tudjuk azt mondani, hogy a fővárosi ügyészség megfelelően kezeli az ügyet, ha korábban egy ügyészünk kinyilatkoztatja, hogy az ilyen védekezést ki szoktuk röhögni?” – tette fel a kérdést, kifejtve: ezekből a posztokból az látszik, hogy a felperes ügyész nem tudta kezelni a politikai indulatait.

De, hogy korábban a munkájával vagy az ügyészi döntéseivel kapcsolatban bármi probléma állt volna elő, azt Fürcht Pál nem tudta példával illusztrálni.

A felperes ügyész egyébként már a fegyelmi eljáráson elfogultsággal vádolta Fürcht Pált, mondván, személyes és szakmai viták voltak köztük. Ezt Ibolya Tibor helyettese a tárgyaláson vitatta, példaként említtv, hogy korábban egy „depressziós” posztja miatt már szóban figyelmeztette őt Ibolya Tibor az ő jelenlétében, és ezután még futni is elhívta a Margitszigetre, hogy segítsen neki leküzdeni a depresszióját.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A perben a főügyészség arra is hivatkozott, hogy az ügyésznek ezek a posztjai nem előzmény nélküliek,

már korábban is szidta az ügyészséget a Facebookon, és ez benne van egy több évvel ezelőtti előkészítő iratban is, amely az ügyész vezetői kinevezésének visszavonását volt hivatott alátámasztani.

Az ügyészség tehát ellenkérelmében hivatkozik egy ilyen iratra, azt azonban hiába kérte a kirúgott ügyész és jogi képviselője, hogy csatolják, ezt megtagadták tőle. A tárgyalás elején kiderült, hogy azért, mert azt megismerve az ügyész személyiségi jogi pert indíthatna.

Noha az ebben az iratban állítólag szereplő bejegyzésről és az egyéb problémákról továbbra sem tudott érdemivel előállni az ügyészség, Pap Balázs menesztését továbbra is jogosnak tartják.

A tárgyalás egyik legérdekesebb része nyilvánvalóan az volt, amikor tanúként hallgatták meg Ibolya Tibort, aki végül a felperes elbocsátására tett javaslatot Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki a döntést szignózta.

Ibolya Tibor elmondta, a márciusi ünnepi hosszú hétvégén helyettese, Fürcht Pál küldte el neki a posztokat, és ő arra utasította, az első munkanapon vizsgálják ki, valódiak-e, és tényleg az ügyészhez tartoznak. Fürcht azt kérdezte, informatikusokat is bevonhat-e, amire ő engedélyt adott. Elmondása szerint már akkor látta: ha a posztok valódiak, ebből fegyelmi eljárás lesz. A főügyész szerint egyébként sajnos nem egyedi eset, ha nem is tömegével, de megszaporodtak az olyan ügyészi viselkedések a közösségi médiában, ami a szakma integritását veszélyezteti. Többnél is lett hivatalvesztés a vége.

A főügyész felsorolta, hogy mire emlékszik a három posztból, a birkanyájasnál szerinte a felvonuláson résztvevőket birkáknak állítja be, az összefogós-pártlogós poszt szerinte nyíltan politikai tevékenységnek minősülő kép, mert szerinte egyik ügyész sem engedheti meg magának, hogy egy kampányban valamelyik oldalra álljon, ha a Facebookon meg is osztja, az pedig már kampányolásnak számít. Szerinte „lehet azon rugózni”, hogy nyilvános csoport, zárt csoport, de ez mindegy, mert egy olyan csoportnál, ahol vannak más hivatásrendben dolgozó tagok is, ott nincs miről beszélni.

A Kósa Lajosról szóló bejegyzésről Ibolya Tibor azt mondta, azért is kiemelkedően szerencsétlen poszt volt, mert akkor ezzel kapcsolatban nemcsak a közvélemény előtt ismert büntetőügy volt folyamatban, hanem a budapesti nyomozó főügyészségen is volt egy ehhez kapcsolódó ügy a nemzet feljelentőjének, Tényi Istvánnak köszönhetően. Abban ugyan később nyomozás nem indult (Kósa Lajos és a jegyző ellen), de mégis felmerülhetett volna valamiféle érintettség. A poszthoz fűzött kommentárról pedig a főügyész azt mondta: „Szintén gáz, egy ügyész ne minősítsen nyilvánosan se gyanúsítottat, se vádlottat, se tanút, se sértettet, se senkit”.

Minderre a felperes ügyvédje felvetette, hogy ha Ibolya Tibor szerint nem szabad kritizálni egy bírósági eljárásban egyik szereplőt sem nyilvánosan, akkor az hogy fér bele, hogy maga a fővárosi főügyész egy véleménycikkben ment neki keresetlen stílusban és szavakkal egy bírósági végzésnek, amely szerint lehet fideszes ügyészségnek nevezni a Polt Péter által vezetett vádhatóságot.

Miután Ibolya Tibor a tárgyaláson nagyon kiakadt a felvetésre, és jelezte, nem indult ellene fegyelmi eljárás ezen, nem is a bíróságot, hanem „csak” egy ítéletet minősítő kijelentése miatt, a felperes ügyész képviselője egy másik mondatot is idézett tőle, amely szerint korábban „csörgősipkás bohócnak” nevezte a bíróságokat. Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. És megkérdezte, hogyan kellene értelmezni azt, hogy más hivatásrendet nem kritizálhat egy ügyész, mert azzal az ügyészség jó hírnevét sérti.

Ibolya szerint itt teljes félreértés van, két különböző dologról van szó, ő interjút adott, és konkrét ügyben írt publicisztikát, ami ráadásul a személyét és a magyar ügyészi szervezet első emberét bűncselekménnyel vádoló nyilatkozat után született meg. – Nem is értem, hogy jön ez ide – mondogatta.

És akkor a legszebb csavar a történetben, 

A felmentett ügyész március 14-én, 15-én és 17-én osztotta meg a három politikai tartalmú Facebook-posztot. Április 9-én, a választások másnapján pedig kapott egy telefont, hogy azonnal menjen a Fővárosi Főügyészségre, ahol a jogi képviselője átvette az üzenetet, fegyelmi eljárást indítanak ellene ügyészi hivatáshoz méltatlan viselkedés miatt.

A fegyelmi eljárás első meghallgatásán elétették a három megosztásról készült képeket, kinyomtatva, fekete-fehérben. Pap Balázs nem tett vallomást, azt kérte, bizonyítsák, hogy tőle származtak a posztok, és egyáltalán, hogy azokat jogszerűen szerezték be. A második meghallgatásra a fegyelmi vizsgálatot levezető biztos elhozott egy feljegyzést, amiben az állt, hogy a budapesti főügyész helyettese 3 MMS-üzenetet kapott, benne az ominózus posztokkal. Ezután felettese, Ibolya Tibor kérésére a következő munkanapon, március 19-én az utasított egy ügyészségi informatikust, hogy nézzék meg az ügyész Facebook-oldalát, és másolják ki onnan a három posztot, valamint nyomtassák ki az ismerősi listát is.

Csakhogy – vetette fel a tárgyaláson Pap Balázs – ez egész egyszerűen már csak azért sem lehet igaz, mivel az elé tárt, és a bírósághoz is benyújtott felvételeken az látható, ahogy a 14-i poszt alatti két kommentet a megjelölt időpont szerint egy napja írtak. Azaz a fegyelmi eljárásban használt képeket már a hétvégén, március 15-én másolták ki az ügyész Facebook-oldaláról. Nem menthették március 19-én, akkor, amikor a tanúk állították, magyarán a főügyészek hazudtak a bíróság előtt, ahogyan a tanúként kihallgatott informatikus is megpróbálta ezt, ám végül elismerte, hogy a fegyelmihez, majd pedig a bírósági eljáráshoz felhasznált Facebook-bejegyzések időpontja miatt az egész nem állja meg a helyét.

A következő tárgyalási nap november 28-án lesz. Itt többek között tanúként hallgatják meg a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi biztost is. A perben egyébként a Papp Balázs szeretné megkapni az elmaradt bérét, illetve, amennyiben a bíróság megállapítaná, hogy jogellenesen szüntették meg a jogviszonyát. Sérelmi díjként 20 millió forintot követel.