Elárulta tervét az Index átalakításáról Gerényi Gábor: „a függetlenség nem csökkent, hanem nőtt volna”
Felmentést kapott a titoktartási kötelezettsége alól Gerényi Gábor, az Index társalapítója, és ezért most meg is osztotta a blogján, pontosan milyen tervei voltak a portál átalakítására. Annyit lehetett tudni, hogy azt javasolta, a szerkesztőség egy részét külsős cégekbe szervezzék ki, amivel azonban a dolgozók nagy része nem értett egyet.
A kiszivárgott tervekből akkora botrány lett,
hogy a céget tulajdonló alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodolai László közölte, a továbbiakban Gerényi nem vesz részt tanácsadóként az igazgatóság ülésein, megszűnik vele az együttműködés. Gerényinek egyébként formálisan 2012 óta nincs köze az Index-hez, most az Azonnali.hu társtulajdonosa.
Mint most Gerényi írja a blogján, a tartalomelosztást szerette volna hatékonyabbá tenni, a gyártást jobban értékesíteni, a rovatok önálló brandépítésére fókuszálni. A tartalomkészítés felelőssége és ellenőrzése teljes egészében kikerült volna „a politikailag kitett központi cégből” – de mit jelent ez pontosan?
Azt javasolta, próbaképpen előbb két-három, „most még belsős rovat” működjön önálló egységként, leányvállalatokként. Önálló márkanevet kaphattak volna igény szerint, amit az Index bevezet és értékessé tesz. A márkák menedzselésében az ország egyik legjobb reklámszakembere, Erdélyi Zsolt segített volna. „A tartalomműhely önálló forgalomirányítási eszközökkel is élhetett volna, így elérhetőségük, olvasottságuk nem kizárólag az Index.hu forgalomterelési erejétől függött volna, a több lábon állás pedig még magasabb olvasottságot eredményezhetett volna. Saját Facebook-oldalak, saját YouTube-csatornák, hírlevelek és ki tudja még hányféle eszköz alkalmazása hozott volna létre új, nagy tömegű forgalmat az Index és a műhelyek számára” – írta.
Gerényi Gábor a Korrektúra 2010 című médiakonferenciánGerényi kiemelte,
„válság ide vagy oda, senkinek a munkahelye nem szűnhet meg”,
de átkerült volna egy Index-rovat-leányvállalatba, ahol a fizetést és a hosszú távú Index-beszállítói státuszt kemény szerződés garantálná. A leányvállalatban az újságírók ösztönzés- vagy prémiumképpen tulajdonrészt kapnának az idők során, az elkészült tartalmak jogai pedig (mint a Totalcar esetében is) szintén a leányvállalatban maradnának, az újságírók tulajdonában, és ők maguk értékesíthetnék azt más platformokra is – könyv, tévéműsor, megfilmesítés és hasonlók fordultak már elő az Index történetében, emlékeztetett.
„Én magam nagyon hiszek a dolgozók tulajdonrésszel való ösztönzésében, ez egy nagyon jó amerikai minta. Kevesen emlékeznek rá, de az Index eredetileg tőzsdére igyekvő cég volt, és a bevezetés majdnem sikerült is, csak a 2001-es válság zúzta szét ezeket az álmokat. Pedig már személyesen végigtárgyaltam a 150 dolgozó szinte mindegyikével, hogy mekkora és milyen értékű részvényjuttatásban fog részesülni.” – írta.
Gerényi szerint egy ilyen rendszerben
„a függetlenség nem csökkent, hanem nőtt volna”,
hiszen a tartalomkészítés felelőssége és ellenőrzése teljes egészében kikerült volna a politikailag kitett központi cégből, és dolgozói vezetés alá került volna formailag és jogilag is. Az alternatív forgalomszerzési technikák pedig garantálták volna, hogy a tartalmak akkor is eljutnak olvasóikhoz, ha az Index-címlap nem tálalja őket elég erősen.
A szakember előre válaszol azoknak is, akik a buktatókat látják a tervben, és úgy összegez, hogy üzletileg jobban kalkulálhatóvá és rugalmasabbá válna az Index működtetése. „A közönség számára is előnyös, hiszen a még több tartalommal még több információhoz és szórakozáshoz juthat, és olyan olvasói-nézői-hallgatói csoportok is elérhetővé válnak, amelyek jelenleg nem Index-fogyasztók. Az újságíróknak pedig tulajdont, nagyobb jövedelmet (akár lényegesen nagyobbat) és több függetlenséget jelenthet, ha ki tudják használni a rendszerbe kódolt, feljebb vázolt előnyöket.”
