II. Lajos vagy V. László? – egy tankönyvi hiba nyomában
Elkezdődött az iskola, a diákok megkaptak a tankönyveiket. A hatodikos történelem tankönyv 34. oldalán látható egy festmény, amely a tankönyv szerint II. Lajos magyar királyt és menyasszonyát ábrázolja - a Nemzeti Közoktatási Portálon megtekinthető, letölthető.
Igen ám, de a festmény valójában V. László magyar király és jegyese, Franciaországi Magdolna eljegyzési képe, ami történetesen a Szépművészeti Múzeumban látható:
De hogy lehetséges, hogy a tankönyv szerzője, szerkesztője nem a jó változattal szolgált?
Lehet, úgy, hogy a Wikipedián mindkét megoldásra találunk példát:
Azt persze nem feltételezzük, hogy az uniós pénzekkel megtámogatott tankönyvfejlesztési folyamat során a Wikipedi volt a kiindulási pont, a párhuzam mindenesetre érdekes. Írtunk az OFI-nak és az Oktatási Hivatalnak: mi a magyarázata a furcsa hibának.
Update: Az Oktatási Hivatal is elismeri, hibáztak, Úgy vélik "ez egy nagyon elterjedt hiba, sok más helyen is II. Lajos ábrázolásaként jelenik meg ez a kép – sajnos tévesen. A módosított Nat 2020 most ér fel hatodikba felmenő rendszerben, ezért a korábban forgalmazott tankönyvnek Nat 2020 szerinti átdolgozása során ennek a hibának az elkerülésére különösen figyelni fogunk. A még elérhető digitális verzióban pedig már most javítjuk."
Mi úgy tudjuk, az idei tankönyvben már korrigálták a hibát, de a digitális verzióban még mindig rossz a felirat.
A tankönyvet 2017-ben adták ki először. Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ahogy a Népszava is rámutatott korábban, 2014 és 2016 között 5,8 milliárd forintot költött az állam a tankönyvfejlsztésre.
A magyar tankönyvpiacot a kormány fokozatosan államosította 2013-tól, 2014-től már nem írt ki pályázatot az Emmi a legnagyobb példányszámú tankönyvekre, így a nem állami tankönyvkiadóknak nincs értelme azokat fejleszteniük. A régi tankönyvek engedélye öt év után lejárt, 2018-ban ezeket nem hosszabbította meg az állam. A magánkiadók ellehetetlenítése miatt jelenleg is zajlanak perek az EU luxembourgi bíróságán.
