Hullám hátán hullám – COVID, második forduló

2020. szeptember 17. 08:00 - szerző: Buják Attila

Tombolt a nyár, pezsgett a Balaton, látszólag helyreállt az élet rendje. A miniszterelnöki invitálás alapjában optimista volt: muszáj látni néha a tengert, de kivételesen „kevesebb Adria, több Balaton”. Szavait alig választotta el pár hét a másik világmagyarázattól: „ajtónkon kopogtat a járvány második fordulója”. És valóban. Szeptember elején a görbe felmenő szárán jártunk. Egyben minden megkérdezett szakértő egyetért: a gazdaság áprilisi lefagyasztásához, a bezárkózáshoz hasonló önkorlátozást nem visel el a társadalom. A nagyobb szabadság nagyobb felelősség. A döntések felelősségét (és kockázatát) a kormány a közigazgatás alsóbb szintjeire terheli.

Csak véletlenül vetült árnyék a derűs késő nyári napra. Egy baráti partin Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pozitív lett, s emiatt a fél kormány karanténba vonult. Azóta néhány dolog változott. Formálisan Magyarország ma „terra incognita”, idegen nem léphet a területére, néhány kivételt és speciális körülményt leszámítva, a külföldről hazatérő magyarok pedig tizennégy napos karanténba kényszerülnek.

Speciális körülmény egyebek mellett a szeptember 24-én rendezendő szuperkupadöntő, a frissen avatott Puskás Aréna első jelentős nemzetközi rendezvénye, amelyre hatezer külföldi szurkoló érkezik, dupla teszttel, hőmérőzéssel, repülőtértől a pályáig zárt buszokban. Továbbá kivételnek számít, ha valaki a V4-ek országainak polgára. A határzár jól kommunikálható, határozott döntés, Orbán karakteréhez méltó. Ám értelme egyre kevesebb van.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő vesszőparipája – a 444.hu-n fejti ki –, hogy a határzár járványvédelmi szempontból értelmetlen, „mert nem a behurcolással, hanem a vírus itthoni terjedésével van gondunk”. A vírus idehaza grasszál: az EMMI egy korábbi statisztikája szerint míg 168 ember hozhatta haza külföldről, 579 egészségügyi dolgozó valamelyik magyar egészségügyi intézményben fertőződött meg. Kunetz hasonlatával élve olyanok lennénk, mint egy telített Petri-csésze. A kísérlet, hogy a bűnös külföld ármányának tulajdonítsuk a fertőzést, nem az első. A járvány kezdetén a „székdobáló, migránsgyanús iráni diákokra” próbáltuk rákenni a vészt. Az ok is egyértelmű. Ha nem sikerült az őszre rákészülni, ha nem tudjuk, mi legyen az iskolákkal, ha nincs elég laptop a szegény falvakban, ha a járvány görbéje az égbe szökken, ha a gazdaság letérdel, ha a tesztelés rendszere összeomlik, ha bizonytalanok vagyunk – mindig vannak férfias döntések, amelyeket a határőrség játszva végre tud hajtani.

Amiről kevés szó esik, az a gazdaság vészes megzuhanása, a munkanélküliség adatainak alakulása. Áprilisban egészen elképesztő elbocsátási hullám söpört végig hazánkon. A gazdasági portálok adatai vitathatóak, egymással is vitatkoznak, így csak a végeredményt mondjuk: munkanélkülivel – „papíron” – mintegy 200 ezer emberrel számolnak, de jóval többen lehetnek a rejtett munkanélküliek.

Koronavírus - Fertőtlenítik a székesfehérvári Vörösmarty
Fotó: Vasvári Tamás

A legjelentősebb csoport az úgynevezett önfoglalkoztatók kategóriája. Az önfoglalkoztatót nem rúgta ki senki. Ő a fodrász, a manikűrös, a cipész, a redőnyös, az üveges, a fűtésszerelő, a burkoló, aki önmagát alkalmazza. A statisztika ezeket a csoportokat nem tudja számításba venni. Jelenlétükre csak következtetni lehet, közülük a statisztika csak azokat tartja számon, akik megjelennek a munkaügyi központokban, kinyilvánítják szándékukat, hogy dolgozni szeretnének, és hajlandók a kapott címeket felkeresni. Aki ennek a két kritériumnak nem felel meg, nem keres állást, nem akar munkát vállalni, az az „inaktívak” csoportjába tartozik. Az okok sokfélék lehetnek, koros szülők, ápolásra szoruló családtag, krónikus betegség. Őket nem jegyzi semmiféle állami statisztika. Számukat úgy szokták megbecsülni, hogy a munkaképes korúak számából levonják azokat, akiket alkalmazottként foglalkoztatnak, vagy fizetik maguk után a tb-t. Az állam számára pénzügyi, munkajogi szempontból nem léteznek.

Ez a viszonylag jelentős csoport szociológiai szempontból erősen megosztott. Számuk több százezer főre is fölmehet. Közöttük vannak reménytelen helyzetben lévők, akik már munkát sem keresnek, meghúzódnak a falujukban, családi pótlékból, kölcsönökből (lásd: falusi uzsorahitel) élnek. A társadalmi depresszióhoz hozzájárul az állami ügyintézés lomhasága. Olyan ez, mint a tesztelés. Ha beadod a segélykérelmedet, elvileg két héten belül választ kell kapnod. Az átlagos ügyintézési idő hat hét. Kilencven nap alatt álláshoz jutni képtelenség.

Oly sok találgatás, kalkuláció után (lásd Matolcsy MNB-elnök 3 százalékos, tíz évig tartó növekedési vízióját) ma már látszanak a valós (eddig is sejtett) gazdasági következmények. A gazdaság a második negyedévben letérdelt.

– Mindenki tudta – mondja Csillag István, egykori gazdasági miniszter –, hogy a turizmus a hozzá kapcsolódó szolgáltatóipari ágazatokkal a GDP 5 százalékát adta. Ha ezt nullára redukáljuk, az önmagában szörnyű veszteség. A Balatonon volt pár hetes fellélegzés, főként a hazalátogató „uniós magyarok” költéseiből, de nem lehetett nem látni, hogy Budapesten az összes szálloda és a bulinegyed zárva van. Ez a harmadik negyedévben is folytatódni fog – véli Csillag.

Labdarúgó NB I - Diósgyőri VTK-Mezőkövesd Zsóry FC
Fotó: Czeglédi Zsolt

A GDP döntő részét biztosító autóipar a tavalyi évkezdethez képest 10-12 százalékkal esett vissza. Ám ott nem bocsátották el az embereket, a német mintára bevezetett munkahelymegtartási juttatások fő célzottjai az autógyárak voltak. Tény, hogy a két műszakból egy lett, sok helyen bevezették a rövidített munkaidőt. Egyébként, mivel nyárra szokták tenni a szabadságolásokat, a visszaesésben a „naptári hatás” is benne van. 7–10 százalék közötti visszaesés éves szinten valószínűsíthető, a pesszimisták 11,3 százalékot emlegetnek.

A megálmodott V alakú pálya felfelé tartó szára, a gyors „visszapattanás” a járvány új hulláma alatt nem következik be. Ha a bennünket övező régióban hajszállal alacsonyabb volt a visszaesés, mi indokolná a gyors fellendülést nálunk? Csillag szerint a jelek azt mutatják, megfordulhat a Matolcsy-féle trend: tízévnyi Kánaán helyett tízévnyi gazdasági depresszió várható. Mondja ezt minden pánikkeltési szándék nélkül, látva, hogy a vírus nem várt mértékben alkalmazkodó. Emelkedő-süllyedő szinuszgörbék sora követi egymást, mint a Weöres Sándor alkotta nyelvi játékban: „Hullám hátán hullám.”

Politikai ügyekben a kormány gondosabban járt el. Még a járvány első periódusában elfogadtak egy sor törvényt, amely a határozottabb uralmi formák felé mutat. A szabályok lehetővé tehetik a beavatkozást számos kényes dologba, az internethasználattól a szabad helyváltoztatáson át az utazási szokások feltérképezéséig. A csomag rendelkezésre áll, Müller Cecíliára vár, hogy a Ház egy intésre élesítse. A kivándorlási kedv egyelőre nem fokozódik, a külföldi magyarok néhány napra hazanéztek ugyan, majd vették a kalapjukat, és távoztak. Jellemző, hogy a Nagy-Britanniában beadott letelepedési kérelmek száma, amely a Brexit miatt sürgető, az idén meghaladta a százezret.

Míg a makrodöntések, a rendészeti jellegű beavatkozások a kormánynak jól mennek, a kis dolgokkal – takarítással, fertőtlenítéssel – gondok vannak. Facebook-jegyzetek, szakszervezeti panaszok sora jelzi, hogy a tanévkezdet előtt álló iskolákban alig volt takarító, tisztátalanok a WC-k, késnek az ígért fertőtlenítések, a morális kérdésekben rigorózus tankerületek változatlanul gyenge formát futnak. Mivel az országos döntések, tervszerű elkülönítések helyett a kompetenciákat a kormány a közigazgatás alsóbb szintjeire helyezi, ez növeli a pánikot. Az iskolaigazgató ideges, nem tudja, mit tegyen, ha felbukkan valamelyik osztályban a fertőzés; a szülő pánikba esik, mert ha otthon marad a gyerek mellett, az állását veszélyezteti. Munkahelyi fertőzés esetén a döntés a tulajdonosra van bízva.

Síklaki István szociálpszichológus szerint valóban igaz, hogy az emberek az „egyértelmű döntéseket” szeretik, mert ezek rövid távon hatékonyabbak, de hosszabb távon az élet természetes kereteit tördelik szét. Ha két hétig nem megy a gyerek iskolába, azt még ki lehet bírni, de ez rendszerszerűen nem működik. A maszkhasználat úgy-ahogy menne, a távolságtartás (főleg a sportrendezvényeken) már aggályokat vet fel. A közösségi élet kereteinek felbomlása parancskerüléshez, bújtatott szabotázshoz vezet. A követés, a tesztelés, a karantén, az adatgyűjtés pillanatnyilag meghaladja a magyar állam képességeit.

Koronavírus - Mától indul a digitális oktatási munkarendre  

A teszteléssel mindig bajok voltak. A kormányzat ragaszkodik a bevett infrastruktúrához. A már-már mániákus makacsság, elzárkózás oka megfejthetetlen. Misztérium, titok, varázslat, adatféltés, fukarság? A privát szférában sokkal nyíltabbak. Sokak szerint Bálint gazda halálának okát (koronavírus-fertőzésben hunyt el) visszaélés volt nyilvánosságra hozni. Kunetz Zsombor szerint taktikáznak, az adatokkal kombinálnak. Példák garmadája igazolja, hogy a tesztelés emelkedő száma magasabb fertőzésszámokat jelent. Kunetz megemlíti: az augusztus 20-a után érzékelhetően nagyobb mérésszám mellett megugrott a betegek száma. Gyanítható, de nem állítható, a számokban lehet némi „verseny”, a fertőzésszámot a propaganda alacsonyabban akarja tartani. Ámde a járványkommunikációban nem a számokkal való bűvészkedés számít. Az őszinteség alapkérdés.

– Sajnos ezt a bizalmat a kormányzati kommunikáció az első pillanatokban eljátszotta – mondja az egészségügyi szakértő.

Kunetz maga említ egy furcsaságot. Amikor beült az Operatív Törzs parlamenti meghallgatására, meglepetéssel tapasztalta, hogy Kásler Miklós az intézményeknek, egyetemeknek (általában mindenki másnak) megtiltotta, hogy saját szakállukra tesztelgessenek. A kinyert adatokat maximum tudományos munkához, PhD-dolgozathoz lehet felhasználni. A miniszter a védekezés menetét maga akarta kontroll alatt tartani.

Most, hogy a tesztelés és adatgyűjtés rendszere levizsgázott, az állam a védelem fő vonalát a végvárakba (intézményekbe, munkahelyekre, iskolákba) helyezi. Tulajdonképpen rajtunk most a sor. Ahogy a neves közgazdász mondja: az Orbán-kormány jellemzője, hogy a válságokat, amelyeket ők gerjesztenek, kiválóan kezelik. De ezt most nem ők gerjesztették.