Honvédség: nemzeti védelmi ipar, kutatás, innováció

A jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához és Magyarország katonai kiadásai a vállaltnál egy évvel korábban elérik a GDP két százalékát – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tárca közleménye szerint.

Szalay-Bobrovniczky szerdán arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot, amire a Honvédelmi Alap is garanciát jelent.

Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét a migrációs válság és a koronavírus-járvány után az Ukrajnában zajló háború is hangsúlyozottan igazolja – mondta a miniszter, aki szerint a Honvédelmi Alap jelenti a garanciát arra, hogy a Magyar Honvédség az ország védelméhez szükséges minden eszközt beszerezhessen és visszaadja a magyar katonák megbecsülését. Az alap segítségével a Magyar Honvédség a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a nemzeti védelmi ipar újjáalakítása pedig tovább erősíti az ország gazdaságát. A Honvédelmi Minisztérium 2023-ban – a NATO előírásainak megfelelően – a védelmi kiadások több mint 20 százalékát fejlesztésekre fordítja.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, hogy a magyar kormány továbbra is nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes, bátor, innovatív és high-tech hadsereget építsen. A miniszter szerint jövőre három fő területre kell koncentrálniuk: a katonák egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztésére és beszerzésére, a meglévő beszerzéseknek a Magyar Honvédség eszközparkjába történő integrálására, valamint az új csapásmérő technológiák rendszerbe állítására. Úgy véli, hogy a védelmi innováció Magyarország nemzeti biztonsági érdeke, mivel csökkenti az importfüggőségét, növeli az ellátásbiztonságot és képes korszerűsíteni a rendszeresítésre kerülő védelmi eszközöket, ezzel növelve a haderő hadrafoghatóságát.

A miniszter úgy gondolja, a haderőfejlesztés folytatásával Magyarország tovább erősíti pozícióját a NATO-n belül, ezzel kapcsolatban megemlékezett arról, hogy2022-ben a Magyar Honvédség Gripenjei négy hónapon át védték a balti légteret, a koszovói KFOR-missziónak az utóbbi egy évben magyar parancsnoka volt, az orosz–ukrán háború nyomán létrehozott négy új harccsoport egyike pedig Magyarországon, magyar vezetéssel jött létre.

(Képünkön a Magyar Honvédség járművei zárt menetoszlopban haladnak 2022. március 1-jén. Fotó: Honvédelmi Minisztérium)