Hiába nőtt a duplájára a bruttó minimábér 2010 óta, azzal az állam sokkal jobban járt, mint a dolgozók

2019. január 24., 15:05

Szerző:

2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér a legújabb, „Magyarország jobban teljesít” című kormányzati médiakampány szerint, ez azonban több szempont miatt is sem nevezhető korrekt kijelentésnek – írta az mfor.hu.

Tény, a bruttó minimálbér 2010 óta 102,7 százalékkal emelkedett, 73 500 forintról 149 ezerre. A hírportál szerint ebben azonban nagyon nagy szerepe volt a 2012-es évnek és az akkor eszközölt majdnem 20 százalékos emelésnek. Erre azért volt szükség, mert a kormány kivezette a minimálbéreseket érintő adójóváírást, így annak érdekében, hogy az érintettek nettó keresete ne csökkenjen, szükség volt a majdnem 20 százalékos bruttó emelésre. Ha ezt a rendkívüli pluszt kivesszük a képletből és 2012-re a nettó akkori 1,1 százalékos emelésével számolunk, akkor 2010 és 2019 között csak 72 százalékos növekedéssel kampányolhatna most a kormány.

Felújítás - Vác - Megújul a váci vasútállomás
Fotó: MTI/Lehotka László

A másik probléma, hogy az érintettek nem ezt a duplájára nőtt összeget kapják meg,

hiszen a nettó minimálbér 2019 és 2010 között csupán 64,5 százalékkal emelkedett. 60 236 forintról 99 085-re, vagyis átlagosan évi 4316 forinttal nőtt a havonta ténylegesen elkölthető összeg.

Ennél azonban van, aki sokkal jobban járt a minimálbér emelésével, mégpedig az állam. Egyrészt a bruttó miatt változatlan adóteher mellett is nő az államkasszába befolyó összeg, másrészt az adójóváírás 2012-es kivezetése önmagában is nagyobb munkavállalói terhet eredményezett. A munkavállalói járulékok a 2010-es 13 264 forint után az idei évben már 49 915 forintot tesznek ki, vagyis

a kötelezően adandó legkisebb bérre bejelentett dolgozó 276,3 százalékkal fizet be többet az államkasszába.

Ám ez még nem minden, hiszen a bruttó bérre a munkaadó is fizet be az államkasszába: ez az összeg egy minimálbéres esetén 49,4 százalékkal lett magasabb 9 év alatt.

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.