Gulyás Gergelynek személyesen semmi baja Soros Györggyel, és elfogadja a klasszikus liberális értékeket

A Magyar Etióp Baráti Társaság képviselője okozta az egyetlen meglepetést azon a konferencián, amelyen a Fidesz frakcióvezetője vitázott a Magyar Liberális Párt elnökével. A magyar állampolgárságú, magyarul folyékonyan beszélő Tadesse Eyassu a menekültügyi kijelentéseit, illetve a menekültválság kezelési módjait érintő kérdéssel vagy inkább felszólalással fordult Gulyás Gergelyhez és Fodor Gáborhoz, akik erőteljes egyetértésben törtek ki az európai menekültpolitika kritikáját, valamint a fegyveres válságok helyi kezelését, a menekülésre kényszerűlő emberek otthonaikban tartását, segítését illetően.

Mindenért a liberalizmus-e a felelős? – tette fel a kérdést Somos András a vita két résztvevőjének. A moderátor konkrét példaként említett többet, mint a gazdasági világválságot, törvényi szabályozást, de felemlegette a menekültkrízist is, mint ami a populista – jobboldali és szélsőjobboldali – retorikában a liberalizmus bűneként alakulhatott ki.

Gulyás Gergely és Fodor Gábor egy asztalhoz ült

Gulyás általánosságban vitatja, hogy sok olyan állítás lenne, amely a magyar jobboldal és a szélsőjobboldal közötti közösséget támasztaná alá. Szerinte sokkal több közösség van a mai baloldal és a szélsőjobb között. A Fidesz frakcióvezetője ezután azonnal az európai uniós bevándorlás és menekültpolitika közötti feszültségpontról, nemzeti szuverenitásról, valamint a politikai korrektségről beszélt, mert szerinte az uniós liberális eszmét képviselők azok, akik éppenséggel a politikai korrektséggel szemben nem viselik el, hogy a konzervatívnak nevezett oldalnak – amelyhez tartozónak Gulyás a Fideszt tartja – lehet más a véleménye.

„A liberalizmussal szemben egy ellenforradalom zajlik, ami részben sikerének a bizonyítéka” – vetette fel egy idézet formájában Fodor, s meg is állapította, hogy valóban, Magyarországon is van egy erőteljes fellépés a liberalizmussal szemben. Szerinte idesorolható a Soros-ellenes kampány maga is. A Magyar Liberális Párt elnöke ezután a liberalizmus fogalmának magyarázatába kezdett, kiemelve, hogy az politikai pártoktól független értékrend. Olyan értékek vallása, mint például a szólásszabadság, a szabad választás joga. Ezek olyan alapvető értékvállalások, amelyeket ma nem a kifejezetten liberális pártok vallanak magukénak, s képviselnek, hanem minden európai párt. Ezzel szemben áll ki többek között az Orbán-kormány által hirdetett illiberális eszme, amely Fodor szerint nem a liberális pártokkal, hanem az európai civilizációs normával szemben lép fel, és súlyos, történelmi hiba.

Még a székeken sem vesztek össze

Gulyás nem kívánta minősíteni az ellenzéki pártokat, ezt kormánypárti képviselőként szerinte ugyanis ezt csak visszásan tehetné meg. Ehhez képest a második mondata az volt, hogy a Jobbikot ki szeretné hagyni bárminemű összevetésből, hiszen annak már megszűnt, elveszett az identitása. Ezután hosszasan bírálta a radikális szélsőjobboldali pártot, amelytől tehát – ebből legalábbis úgy tűnik – identitásszempontból is tart a kormányoldal. Gulyás egyébként a Fidesz identitásváltozását firtató kérdésre azt mondta, egyáltalán nem tartja azt a folyamatot hiteltelennek, ráadásul szerinte a Fidesz nem veszítette el alapértékeit, így a konzervatív szabadelvűséget sem, csupán nagyobb lett.

„A klasszikus liberalizmus alapelveit mindenki elfogadja” – állította Gulyás, aki szerint a magyar Alaptörvény is tartalmazza és biztosítja az idevágó alapértékeket, még ha ezek mértéke és teljessége legitim vita tárgya lehet, úgy a gyülekezési jog, mint a szólásszabadság esetében.

„Lehet egy demokrácia keresztény demokrácia is, nemcsak liberális” – kommentálta Orbán Viktor elhíresült tusnádfürdői kijelentését az illiberális állam kívánalmairól a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az nem is a liberalizmus megtagadása, csak kritikája volt.

Somos ekkor felolvasta Orbánnak a liberalizmust teljesen elutasító kijelentéseit, amelyekbe kapaszkodva Fodor kijelentette, hogy

ami ma Magyarországon zajlik, az a liberális demokrácia nagyon sok alapértékével, alapeszméjével szembemegy.

Konkrét példákat is kiemelt, amelyek nemhogy nem a liberális alapértékek szerint, hanem kifejezetten az Orbán által kiemelt illiberális rendszerekben történik – amit Fodor az alattvalói rendszereknek nevezett, szembeállítva a szabadságjogokat biztosító demokráciákkal. A Liberálisok elnöke azt is mondta, hogy miközben történelmi hagyományok, a rendszerváltás óta alakuló pártstruktúra ellenére nincs éppen nagy liberális párt Magyarországon, de a liberálisok nem tűnnek el, sőt az alapvetően liberális eszméket vallók, elsősorban az európai politikában, éppen hogy erősödnek. Fodor éppen ezért látja úgy, hogy az illiberális eszmékkel és gyakorlatokkal Magyarország szembemegy az európai trenddel és a világpolitikai folyamatokkal is.

 Gulyás Gergely és Fodor Gábor maradna Európában

Erre reagálva Gulyás azt találta mondani, hogy szerinte a Fidesz, valamint az Orbán által megfogalmazott illiberális rendszer nem is a liberális demokráciával, hanem kizárólag az egykori SZDSZ-szel való szembenállást fejezi ki.

A frakcióvezető szerint ugyanis a régen elbukott szabaddemokraták vállalhatatlan tevékenységével ma sem lehet semmiféle azonosságot fölvállalni. Gulyás azt is mondta: aki megnézi a magyar közéletet, s „nincs tudathasadásos állapotban”, annak világos, hogy a Fidesz és a kormány szerint az európai együttműködésnek nincs alternatívája, ám az, ami jelenleg Brüsszelben történik, az számukra nem elfogadható. Állította: nem az európai értékeket tagadják, hanem – és ezt szerinte az ellenzék nem hajlandó elismerni – kizárólag a józan ész oldalán állnak.

Fodor erre úgy reagált, hogy ő maga is úgy gondolja, hogy Brüsszelt lehet kritizálni, sok mindennel vitatkozni kell, ugyanakkor ezt a fideszes retorikában kizárólag politikai terméknek tartja – amiként Soros György ostorozását is. „Ez egy olyan mértékű rombolás, amelynek messzeható, mély következményei lehetnek.” Felidézte, amikor Orbán összehasonlította Moszkvát és Brüsszelt, felróva: Európát szabad akaratunkból választottuk, míg az orosz elnyomást senki sem. E romboló politizálás ellen küzdeni kell, „és én liberálisként dolgozom ezen”.

Gulyás szerint nem a Soros-kampányuk, azaz egy-egy plakát vált ki indulatokat, sőt ő a legfelháborítóbb dolognak tartja, hogy a Soros-kampányt antiszemitának nevezik, állítják be, mert nem az.

„Nekünk nem személy szerint Soros Györggyel van gondunk, hanem a filozófiájával, amely a nyílt társadalom eszméje alatt azt érti, hogy a nemzetekre a jelenlegi formában nincs szükség. Ez számukra elfogadhatatlan.”

A frakcióvezető itt ismét a menekültügyet emelte ki, és kikérte magának, hogy úgy tüntetik fel, mintha a magyar kormányoldal nem lenne emberséges. Szerinte az, amit az Orbán-kormány képvisel, humanitárius szempontból sokkal előbbre való, mint amit Európa, illetve Brüsszel. Úgy vélte, sok szempontból hipokrita az európai politika, ha úgy tetszik, Brüsszel. Az, hogy Orbán Viktor Brüsszelt Moszkvához hasonlította, az nem jelenti azt, hogy összehasonlította és nem tett különbséget a kettő között (!). Ő maga ráadásul az európai közösségnek sokkal nagyobb barátja, mint Moszkvának.

Amikor Somos szembesítette volna a kormányfő által a Brüsszel–Moszkva-tengelyen elmondottakkal, a vitának hirtelen vége lett. A kérdések során ugyanakkor Gulyás ismét egy, a hivatalos kormányzati propagandánál jóval enyhébb álláspontot képviselve kimondta, előfordulhat, hogy a politikai kommunikációban vannak Európa-ellenes, lebutított üzenetek, olyanok, amelyek „túlkapásnak tekinthetők”, de a kormány szándékait és politikáját Európa-pártiság vezérli. Az oroszbarátságra vonatkozó kérdésre pedig Gulyás először elismert mindenféle gazdasági és energetikai kiszolgáltatottságot, majd hosszasan érvelt amellett, hogy ennek ellenére sincs semmiféle orosz befolyás Magyarországon.