Egy volt büntetőbíró szerint Polt Péter ügyészsége politikai alapon dönti el, miből lesz büntetőeljárás
Keviczki István büntetőbíró december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról. A Válasz Online-nak adott interjújában azt állította, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Állítása szerint személyében semmilyen atrocitás nem érte, nem próbálták munkájában befolyásolni, nem szóltak bele a döntéseibe. A kérdésre, hogy akkor mégis miért mondott le, azt felelte, hogy ő gazdasági ügyekben ítélkezett, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
– Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz
– nyilatkozta.
Ezzel szemben előre látható volt, hogy egyetlen kollégája elé sem kerül az ügy, hogy ne ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény.
– Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján
– tette hozzá.
Keviczki megjegyezte, hogy nem Polt legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését, és 2010 előtt sem működött tökéletesen a rendszer. Úgy látja, hogy az utóbbi egy évben más okból is sokat romlott a helyzet, mert három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát.
– A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre, de egyébként is, a korábbinál sokkal erősebb lett az ügyész szerepe
– jegyezte meg.
Hozzátette, hogy a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei. Továbbá az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
– Aki látta azt a videót Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán, amelyben bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén. Így néz ki egy független főbíró?
– tette fel a kérdést.
Handó Tünde működésével kapcsolatban elmondta, hogy regnálásának első kétharmadában a bírói függetlenséget védte, eleinte még határozottan ellenezte a közigazgatási bírósági rendszert, de mára beállt a sorba. Keviczki véleménye szerint a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is.
