Cigányellenesség: nincs különbség a különböző pártszimpátiával rendelkezők között

A fideszes politikus a "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség" című budapesti tanácskozáson arról is beszélt: az oktatási integrációs programon kívül nincs olyan kormányzati intézkedés, amit a Fidesznek kormányra kerülése esetén érdemes lenne folytatnia.

Járóka Lívia úgy fogalmazott: a cigányság helyzete gazdasági és nemzetstratégiai kérdés, mert 40-50 év múlva az ország versenyképességét negatívan fogja befolyásolni a szegények, köztük a cigányok helyzete. Ha az oktatásra, a képzésre, a foglalkoztatására nem fordít kellő figyelmet a társadalom, azzal az egész ország sorsát megpecsételheti.

Látszatintézkedések

Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy Európa leggyorsabban növekvő, legfiatalabb és legnagyobb kisebbsége, a cigányság lélekszáma demográfiai előrejelzések szerint néhány évtized múlva több százalékkal emelkedhet, és amennyiben az oktatásra, a képzésre, a foglalkoztatására nem fordít kellő figyelmet a társadalom, az egész ország sorsát megpecsételheti.

Járóka Lívia kijelentette: elég volt a látszatintézkedésekből, az ígérgetésekből, azonnali programokat kell indítani. A fideszes EP-képviselő véleménye szerint az elmúlt 7-8 év kormányzati romapolitikája csődöt mondott, az ígért telepfelszámolás, az iskolai szegregáció felszámolása nem történt meg. Ezért úgy látja, nincs mit folytatniuk, ha kormányra kerülnek. Megjegyezte, az Oktatási Minisztérium integrációs programján kívül nem történt áttörés, és látható tevékenység romaügyben, ezért ezt az egyetlen intézkedést látja érdemesnek arra, hogy a Fidesz-kormány, amennyiben bizalmat kap a jövő évi választásokon, tovább vigye.

Arra reagálva, hogy a kormány vizsgálja, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban, illetve 200 roma diplomást alkalmaznának a rendszerben, a képviselő úgy fogalmazott: nem kellenek kvóták, lehetőséget kell adni, mert vannak jó szakemberek, diplomások, akiknek az elmúlt hét évben is be lehetett volna kerülniük a közigazgatásba.

Járóka Lívia azt mondta: nem a múlton kell keseregni, a jövőt kell építeni. Ezért új típusú ösztöndíjakra, elitképzési támogatásokra van szüksége a romáknak, hogy a kinőjön a jövő nemzedék vezetői rétege. Ők nem feltétlenül politikai pályán, hanem népszolgaként” saját környezetében segítenének és mutatnának példát másoknak.

28% dolgozik

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, szociológus-kutató, előadásában rámutatott: a Magyarországon élő 570-600 ezer főnyi cigányság 72 százaléka szegregált körülmények között lakik, minden ötödik gyermeket fogyatékossá minősítenek, ezáltal kisegítő iskolában képeznek. A romák között az érettségizettek aránya öt százalék, míg 1,2 százalékuk kerül felsőoktatási intézménybe.

Az országgyűlési biztos hozzáfűzte, addig, amíg 1971-ben a munkaképes cigány férfiak 85 százalékát foglalkoztatták, ez az arány 2003-ra 28 százalékra zsugorodott, és azóta semmilyen változás nem történt. Hat évvel ezelőtt az egy főre eső jövedelem a teljes népességen belül 60 ezer, a cigányságot tekintve 20 ezer forint volt, és ez az arány sem változott.

Kállai Ernő a konferencián azt mondta: a társadalmi integráció megállt, és itt a lehetőség a politikusoknak, hogy átütő programokat hajtsanak végre.

Az egyházaknak komoly adósságuk van a cigánysággal szemben

Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát azt hangoztatta: Isten saját képmására, közös tulajdonságokkal embert teremtet, és nem romákat, magyarokat, vagy egyéb más kisebbségeket. Ezért ebben a szellemiségben kell élnie minden társadalomnak. Megjegyezte, az egyháznak is komoly adósságuk van a cigánysággal szemben.

Lengyel László politológus, a konferencia szervezője zárszavában úgy fogalmazott: Magyarországon akkor lesz változás, ha természetes módon, és nem kiválasztás, kijelölés alapján vehetnek részt munkában, közösségben a cigányok.

Megjegyezte, a rendezvényre 60 polgármestert hívtak meg, de Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök személyében csak egy vett részt. Ez pedig jó látlelet a társadalmi helyzetről, mert a helyi vezetők különféle választási megfontolásból, vagy érdektelenségből távol maradnak, pedig a problémák döntő többsége helyi kezelést igényel.

Bajnai: sorskérdés az integráció

A tanácskozáson részt vett Bajnai Gordon kormányfő is, aki úgy fogalmazott: Magyarország következő évtizedeket meghatározó sorskérdése a romák integrációja, e nélkül nincs fenntartható fejlődés.

Bajnai Gordon a közös társadalmi felelősségvállalásra, a politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszektor közös felelősségére hívta fel a figyelmet a probléma kezelése kapcsán, mondván: nincsenek utasok a hajón, "mindannyian a legénység tagjai vagyunk".

Hozzátette: a roma kisebbségnek is felelőssége, hogy éljen a számára kínált lehetőségekkel.

Több évtizedig tarthat az integráció

A miniszterelnök szerint az integráció több évtizedes folyamat lesz, de a jelenlegi kormánynak már most tennie kell az ügy előmozdításáért, hosszú távon ható folyamatok elindításáért.

Kitért arra, hogy a kabinet jövő év január elsejétől kiterjeszti a deszegregációs célkitűzések érvényesítése érdekében az önkormányzati pályázatokra is az esélyegyenlőségi tervek benyújtásának kötelezettségét, ami az iskolapályázatoknál már eddig is érvényes volt.

Magyarországon önkormányzat ne nyerhessen el úgy főtérfelújításra pénzt, hogy közben nincs koncepciója arra, mit kezd a cigánysorral a település végén - fogalmazott.

A miniszterelnök a kormányzati intézkedéseket ismertetve szólt a Tanoda program kiterjesztéséről, a telepfelszámolási programról, a roma diplomások közigazgatásba való bevonását célzó programról, a leghátrányosabb kistérségeket összefogó projektről, valamint az Út a munkába program romaintegrációt elősegítő vonatkozásairól.

Mint mondta, a döntéshozók felelőssége, hogy a társadalom felismerje és megpróbálja megoldani ezt a problémát, mert a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlődés Magyarországon.

40%-uk nem fejezi be az általános iskolát

A helyzetről adott áttekintésében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egyebek között elmondta: a "közös hang" megtalálását sokszor akadályozza a kétoldalú őszintétlenség.

Tájékoztatása szerint Magyarország teljes népességének 5-7 százalékát adja a roma kisebbség, de csak 190 ezren vallják magukat cigánynak. A romák várható élettartama 8-10 évvel alacsonyabb, mint a teljes népességé. Ötven százalékuk az ország területének 15 százalékán él, többségük éppen a leghátrányosabb térségekben.

A romák 40 százaléka nem végzi el az általános iskolát, az érettségizettek aránya 5, a diplomásoké 1 százalék a körükben, és egy főre jutó jövedelmük is elmarad az átlagostól. A tárcavezető kiemelte a közcélú és a közhasznú foglalkoztatás fontosságát, kitért az esélyegyenlőségi követelményrendszer kiterjesztésére vonatkozó kormányzati szándékra és szólt a Tanoda program kiszélesítéséről.

Kiss Péter közlése szerint a cigányellenességben nincs érdemi különbség a különböző pártszimpátiával rendelkező emberek között - írta az MTI.

Bejelentette: vizsgálják, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban. Mint mondta, ebben a kérdésben szakmai és társadalmi konszenzusra van szükség.

Elfogadhatatlan, hogy csökken az oktatásra szánt pénz

Pokorni Zoltán, aki szintén felszólalt a konferencián, alkotmányellenesnek tartja a január elsejével életbe lépő, az oktatáspolitikát is érintő költségvetési változásokat. A Fidesz alelnöke szerint az alapproblémák fognak mélyülni a 2010-es költségvetési tervezet elfogadásával, ami nem segíti elő a romák társadalmi integrációját.

A volt oktatási miniszter közölte: elfogadhatatlan, hogy harmadára csökkentik a gyermekétkeztetési normatívát, csökkentik a pedagógusok bérét, a tanórákon kívüli foglalkoztatásokat nem finanszírozzák, és ezek a változások nem szeptemberben, az iskolai év kezdetekor, hanem január elsejével lépnek életbe, amit a Fidesz alkotmányellenesnek tart.

Megjegyezte: a gyermekek oktatási normatívája a 7 évvel ezelőtti adatokhoz képest 37 százalékkal csökkent. A miniszterelnök és Kiss Péter által ismertetett kormányzati romaprogramokra utalva úgy fogalmazott: Jó dolog a telepfelszámolás, szükség van rá, de hét év alatt hány romatelepet sikerült felszámolni? Jó dolog a 200 roma diplomás felvétele, de ez elmúlt 7-8 évben mi történt?

Pokorni Zoltán feltette a kérdést: Miért a választások előtt, egy megszorító költségvetésben, a gazdasági válság kezelésekor kell ezeket megfogalmazni? Szerinte maguk a romák is úgy érzik, ez nekik nem jó, ráadásul ez a szélsőjobb ideológiájának terjedését segíti elő.