Keményen megbírságolhatják Magyarországot a CEU elüldözése miatt
Megjelent az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést.
A Juliana Kokott főtanácsnok úgy látja, hogy ezek a követelmények
nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával.
– írja a hvg.hu.
Az Európai Unió Bíróságának közleménye emlékeztet: az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Soros György magyar származású amerikai üzletember által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek. Az egyetem magyarországi működését időközben beszüntette, és 2019 novemberében új egyetemi kampuszt nyitott Bécsben.
Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Csütörtöki indítványában
Juliane Kokott azt javasolta a bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.
A főtanácsnok szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is,
aránytalanul korlátozza ugyanis az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.
Ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam ennek nem tett eleget, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
