Pórázon tartja az állami média az újságíróit

2019. november 29., 08:43

Szerző:

Különös szabályok uralkodnak az állami médiakonglomerátumba. Ismeretlenek bukkannak fel külföldi tudósítói posztokon, a kényes témákról szóló cikkek rejtélyes utakra indulnak, és bizonyos kifejezéseket le sem lehet írni – írja a Népszava.

Az MTVA vezetése november végével rövid úton visszarendelte Bajnok Artúr brüsszeli tudósítót. Szakmai körökben a döntés meghökkenést keltett, mert a fiatalembert tavaly ilyenkor Junior Príma díjjal ismerték el kiváló munkája miatt. A lap egy forrása szerint még nagyobb sokkot okozott az, hogy Bajnokot Andits Eszter váltja a pozícióban, aki eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, és sosem foglalkozott újságírással.

A brüsszeli tudósítói poszton gyorsan váltják egymást az újságírók, Bajnok Artúr rövid idő alatt már a harmadik, aki nem felelt meg a rezsimnek. Három éve például Kárpáti Jánost bocsátották el, miután egy sajtóértekezleten előre nem egyeztetett, lényegi kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Az idén 83,2 milliárd forintból gazdálkodó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a hivatalos megfogalmazás szerint az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon. Egyesíti a néhai Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységét.


Fotó: MTI/Zih Zsolt

A Népszava úgy tudja, hogy a közmédia külpolitikai szerkesztői tavasztól nem foglalkozhatnak a külföldi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. A lap információi szerint egy szerkesztő néhány hete letiltotta az Amnesty International és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését.

A lap arról is értesült, hogy a magyar kormánytagok, különösen Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően külső – jóváhagyásra. Vannak cikkek, amelyek vissza sem érkeznek, másokat pedig már a hivatalos reakcióval kibővítve kapnak vissza.

Más vonatkozásokban is erősen szűrik a kiadott anyagokat, például valahogy kimaradt a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés is. Tabu maradt az önkormányzati választások külföldi visszhangja, és tiltott téma már a papi pedofília is.

A Népszava forrásai azt mondták, hogy a külföldi eseményeket melegen ajánlott az Orbán-kormány politikai szempontjainak megfelelően kezelni.

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.