Kilenc évnyi Fidesz alatt Budapest elvesztette költségvetése felét, régiós szinten is sereghajtót csináltak a fővárosból

Bármit is akar a jövőben fejleszteni Budapest új főpolgármestere, a kormányzati támogatásoknak lesz kiszolgáltatva. A másik út is kényszerrel jár: a Fidesz által eszközölt átalakítások után csak a saját bevételek növelése marad a fővárosnak, amit legegyszerűbben adóemeléssel lehet elérni.

2019. augusztus 27., 12:38

Szerző:

Bárki nyeri is a fővárosi főpolgármester-választást ősszel, gazdasági lehetőségei szinte jelentéktelenek lesznek: 2010-ben még a bruttó budapesti nemzeti össztermék (GDP) 4,79 százalékának megfelelő összegből gazdálkodhatott a főváros, 2018-ban viszont már csak a GDP 1,55 százalékára esett vissza – írja a G7 gazdasági szakportál.

A Fidesz kilenc éves kormányzása, illetve fővárosi vezetése alatt

  •  megnyirbálták az önkormányzati feladatköröket, azokat az állami vette át (lásd oktatásügy);
  • a kerületi (többségében fideszes) önkormányzatok elérték, hogy a fővárosi bevételek nagyobb hányadát tarthassák kerületükben.

Budapest éves költségvetése regionális összevetésben sereghajtóvá vált. Vevétele 346 milliárd forint volt a tavalyi zárszámadás szerint, ezzel olyan – lakosságát tekintve jóval kisebb – városokkal került egy mezőnybe, mint Zágráb. Az egy főre jutó bevételeket tekintve abszolút utolsó lett Budapest régiós összehasonlításban, még a jóval elmaradottabbnak tekintet Szófia is megelőzte a vásárlóerővel súlyozott adatok alapján.

A kiadások oly mértékben lefedik a főváros lehetőségeit, hogy szinte alig marad lehetősége az önkormányzatnak saját projektek megvalósítására. Ez jól látható volt az M3-as metró felújításánál, amit kormányzati támogatással sikerült csak elkezdeni, ráadásul úgy, hogy a főváros bevételeinek 13 százaléka így is a kormánytól kapott költségvetési támogatás. A 2018-as zárszámadás alapján a költségvetés jelentős részét lefedi

  • a BKK, illetve BKV működtetése (90,7 milliárd forint);
  • az önkormányzat dologi kiadásai (43,2 milliárd forint)
  • Projektek finanszírozási költségei, benne főként hitelek visszafizetése (37,1 milliárd forint)
  • M3-as metró felújítása (32,6 milliárd forint)
  • Egyéb beruházások (28,9 milliárd)
  • Személyi juttatások és járulékok (28,4 milliárd forint)
  • Egyéb működési kiadások (11,4 milliárd forint)
  • FKF (8,2 milliárd forint)
  • MÁV és Volán részére kifizetett fővárosi költségtérítés (6,6 milliárd forint)
  • Fővárosi színházak (5,5 milliárd forint)
  • Főkert (3,9 milliárd forint)

A G7 kiemeli, hogy az elmúlt években nagyjából 50-50 milliárddal kevesebbet költött a főváros a bevételeinél, de ez elsősorban a nagyberuházások folyamatos csúszásával indokolható.

Az egyéb kisebb tételek kifizetése után általában alig 10-20 milliárd forintja marad a Fővárosi Önkormányzatnak, amiről döntést hozhat.

Tehát amennyiben az új főpolgármester, legyen az Tarlós István (Fidesz), Karácsony Gergely (ellenzéki összefogás), Puzsér Róbert (független) szeretne nagyobb beruházásokba fogni, az vagy kormányzati segítséggel tud csak megvalósulni, vagy ennek elkerülése érdekéében Budapestnek valahogyan jelentős bevételnövekedést kellene elérnie.

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.