Alkotmánybíróság: nem ütközik alaptörvénybe a KESMA létrejötte, nem is feladatuk eldönteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai közérdeknek

Nem ütközik az alaptörvénybe az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését – számol be az Alkotmánybíróság (Ab) friss döntéséről az MTI.

Azért volt jelentősége annak, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a fideszes médiabirodalmat, mert így sem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), sem a Médiatanács nem vizsgálhatta. Ezt azonban először a Fővárosi Törvényszék jogsértőnek találta:

A KESMA 2018 novemberében jött létre. Több száz kormánypárti lap és kiadó betagozódott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba, példátlan összefonódást eredményezve a magyar médiapiacon. Orbánék rendelete pedig nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítettet a tranzakciót.

Az Ab közleménye szerint az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal a testülethez, amiért szerintük a kormányrendelet sértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. A képviselők szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn, illetve szerintük ez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat. 

Az AB az indítványt elutasítva hangsúlyozta:

A médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Ab két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket. Az Ab megállapította:

nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiailag közérdeknek.

A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az Ab azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.

Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva – írja az Ab.